| Előszó |
5 |
| I. rész – Az irodalomtörténet korszakai |
7 |
| Az irodalomtörténet korszakai, a korszakolás problémái (Pethőné Nagy Csilla) |
8 |
| 1.1. Az antikvitás irodalma (Pethőné Nagy Csilla) |
9 |
| Az antikvitás általános jellemzői |
10 |
| Az ókori görög és római irodalom |
10 |
| Az ógörög és a latin kultúra korszakai, az antikvitás stílusjegyei |
12 |
| Az epigramma az antikvitásban és az irodalmi hagyományban |
15 |
| Az ógörög és a latin epigramma |
15 |
| Az epigramma a magyar irodalmi hagyományban |
18 |
| Janus Pannonius epigrammái |
18 |
| Sírfelirat, halotti varázsmondás |
21 |
| Tanító-bölcselő hagyomány |
22 |
| Romantikus hazafiság és történelembölcselet |
23 |
| Romantikus individualizmus |
25 |
| Anakreón és anakreóni dalok a magyar irodalomban |
27 |
| Antik minta, termékeny hagyomány |
27 |
| A horatiusi óda és az „élj a mának” életbölcsessége |
31 |
| A latin Horatius és a magyar Horác |
31 |
| 1.2. A középkor (Szakács Emília) |
37 |
| A középkor általános jellemzői |
38 |
| A középkor irodalmából |
40 |
| Himnuszköltészet |
42 |
| A himnuszköltészet hagyományai későbbi korok lírájában |
50 |
| Dante Alighieri és az Isteni színjáték |
52 |
| François Villon |
56 |
| 1.3. A reneszánsz és a szonett (Pethőné Nagy Csilla) |
59 |
| A reneszánsz általános jellemzői |
60 |
| A reneszánsz és szellemi áramlatai |
61 |
| A reneszánsz önértelmezésének kritikája |
66 |
| A reneszánsz szonett két változata, művek beszélgetése |
67 |
| Petrarca Daloskönyve és Shakespeare szonettgyűjteménye |
67 |
| Egy 21. századi szonett a 22. századból |
70 |
| A francia szimbolista költők és a szonettforma |
72 |
| Két programvers a világ és a költészet titkairól |
72 |
| Szemelvények a magyar szonettirodalomból |
74 |
| Egy bujkáló szonett |
74 |
| A megismerés lehetőségei és korlátai |
75 |
| Szociológiai körkép és ars poetica |
76 |
| (Majdnem) kortárs hagyománykövetés és megújulás |
79 |
| 1.4. A barokk és az eposz műfaja (Pethőné Nagy Csilla) |
81 |
| A barokk általános jellemzői |
82 |
| A magyar barokk |
84 |
| A magyar romlás százada |
84 |
| A barokk műveltségeszmény Magyarországon |
84 |
| Az ellenreformáció |
85 |
| Zrínyi barokk eposza és a műfajhagyomány |
86 |
| Zrínyi jelentősége, önértelmezése |
86 |
| Hagyomány, korszerűség és műfaji hitelesség |
88 |
| Paradox tétel és kompozíció |
88 |
| Tasso megújító mintakövetése és hatása Zrínyire |
89 |
| Az eposz barokk világképe és üdvtörténeti szemlélete |
90 |
| A barokk világkép hatását mutató eposzi kellékek |
96 |
| A Szigeti veszedelem nyelvi megalkotottsága, stílusa |
98 |
| A Szigeti veszedelem fogadtatása, utóélete |
99 |
| Az antik hagyomány |
100 |
| A homéroszi eposzok |
100 |
| A homéroszi kérdés |
102 |
| Vergilius és a homéroszi minta |
102 |
| Az eposz műfajának tovább élése a magyar irodalomban |
104 |
| Vörösmarty Mihály: Zalán futása |
104 |
| A hőseposz két „fonákja” |
106 |
| 1.5. Felvilágosodás: klasszicizmus és szentimentalizmus (Bálint Andrea) |
111 |
| A felvilágosodás kora |
112 |
| A felvilágosodás filozófiai háttere |
113 |
| Az egyházhoz való viszony, istenfelfogások |
113 |
| Klasszicizmus és szentimentalizmus |
114 |
| A modern értelemben vett polgári regény születése |
116 |
| A lehető legjobb világ |
116 |
| Az első magyar lélektani regény |
126 |
| Stílusirányzatok határán |
132 |
| Rokokó és klasszicizmus |
132 |
| Klasszicizmus és romantika |
135 |
| II. rész – Az irodalom műnemei, műfajai |
139 |
| Az irodalom műnemei, műfajai – bevezető (Pethőné Nagy Csilla) |
140 |
| 2.1. Egy lírai műfaj alakulástörténete. Az elégia (Szakács Emília) |
143 |
| Az elégia alakulástörténetéből |
144 |
| Személyes és általános az elégiában |
145 |
| Elégikus versbeszéd és létösszegzés |
149 |
| Elégikus értékszerkezet |
153 |
| A szerelem elégiái |
154 |
| Elégia epigrammába zárva |
158 |
| 2.2. Egy epikus műfaj alakulástörténete. A novella (Pethőné Nagy Csilla) |
163 |
| A 19. század magyar novellairodalmából |
164 |
| A novella fogalma és jellemzői |
164 |
| Romantikus mesenovella – Jókai Mór: A tengerszem tündére |
166 |
| Jókai és az anekdotikus hagyomány |
170 |
| Hangsúlyossá váló elbeszélésmód |
173 |
| Modern magyar novellaformák a 20. század első felében |
179 |
| A modern novella néhány fontosabb jellemzője |
179 |
| Naturalista prózavilág |
180 |
| Az emlékezés poétikája |
186 |
| Egy modern parabolanovella |
190 |
| Lélektani érdekeltség és beavatástörténet |
195 |
| Szatirikus elbeszélés, politikai pamflet |
199 |
| 2.3. Az európai dráma (és színház) alakulástörténetéből (Dr. Oroszlán Anikó) |
205 |
| A dráma és a színház kapcsolatáról |
206 |
| A drámamodellek és a drámai műfajok |
207 |
| Az ókori görög dráma és színház |
209 |
| A görög dráma és színház kialakulása |
209 |
| Szophoklész tragédiái |
211 |
| A reneszánsz dráma: William Shakespeare |
216 |
| A reneszánsz színház és dráma előzményei és kialakulása |
216 |
| William Shakespeare tragédiái |
218 |
| A francia klasszicista dráma |
224 |
| A klasszicista dráma és Molière komédiái |
224 |
| A képmutatás és a vakbuzgóság komédiája: a Tartuffe |
228 |
| A későklasszicista és koraromantikus dráma: Goethe Faustja |
233 |
| A modern polgári dráma kialakulása a 19. század második felében |
240 |
| Henrik Ibsen és az analitikus dráma |
241 |
| Anton Pavlovics Csehov és a drámaiatlan dráma |
245 |
| Dráma és színház a 20. században: Bertolt Brecht, Samuel Beckett és Friedrich Dürrenmatt |
251 |
| Brecht és az epikus színház |
253 |
| Az abszurd dráma – Beckett: Godot-ra várva |
257 |
| A tudomány és a hatalom kapcsolata Dürrenmatt A fizikusok című drámájában |
261 |
| III. rész – Témák és kódok |
265 |
| Témák és kódok – bevezető (Pethőné Nagy Csilla) |
266 |
| 3.1. A görög-római mitológia mint az európai művészetek egyik kódja (Pethőné Nagy Csilla) |
267 |
| Velünk élő mitológia – istenek, hősök, történetek |
268 |
| Hagyományteremtő mitikus hősök – Prométheusz, Héraklész és Sziszüphosz |
269 |
| A művészethez kapcsolódó további mitológiai helyek, alakok, lények |
273 |
| 3.2. Teremtéstörténetek, világkorszakok, időszemléletek (Pethőné Nagy Csilla) |
279 |
| Teremtésmítoszok és a bibliai teremtéstörténet |
280 |
| A babiloni teremtéseposz |
280 |
| A világ és az ember teremtése a görög mitológiában |
282 |
| A finn teremtéstörténet |
285 |
| Az ősi magyar hitvilág világképéből |
286 |
| A bibliai teremtéstörténet, a világ és az ember teremtése |
287 |
| Időszemléletek, világkorszakok |
292 |
| Elképzelések az időről |
292 |
| A görög mitológia világkorszakai |
292 |
| A Biblia üdvtörténeti szemlélete |
294 |
| Időszemlélet a magyar költészet néhány alkotásában |
296 |
| Egy Vörösmarty-vers nyomában |
298 |
| 3.3. Átváltozástörténetek (Bálint Andrea) |
303 |
| Az átváltozás mint toposz |
304 |
| Néhány átváltozástörténet az ókortól napjainkig |
306 |
| Az átváltozástörténetek gyűjteménye |
306 |
| Az elidegenedés metamorfózisa |
309 |
| A sírvirág motívuma |
314 |
| 3.4. Évszakok és napszakok (Bálint Andrea) |
319 |
| Az időtoposzok |
320 |
| Évszakok és napszakok a magyar líra néhány alkotásában |
322 |
| Az alkonyi táj mint a szerelem díszlete |
322 |
| Az idő ciklikussága |
324 |
| Idő – táj – ember |
327 |
| 3.5. A szerelmi líra (Bálint Andrea) |
331 |
| A szerelmi líra mint tematikus verscsoport |
332 |
| Néhány szerelmi költemény a reneszánsztól a modernitásig |
335 |
| Továbbélő és megújuló hagyomány |
335 |
| A kimondhatatlan kimondása |
337 |
| Az életet meghatározó szerelmi kudarc |
341 |
| Harc és menedék |
345 |
| Körkép a szerelemről |
349 |
| A szerelmi líra vége? |
352 |
| 3.6. A magyar tájköltészet változataiból (Pethőné Nagy Csilla) |
355 |
| A tájköltemény mint tematikus verscsoport |
356 |
| A táj szemlélője |
356 |
| A táj mint a szemlélet (leírás) tárgya |
358 |
| Néhány tájvers a reneszánsztól a modernitásig |
359 |
| Az első magyar humanista tájvers |
359 |
| Vitézi költészet és tájszemlélet |
361 |
| Szülőföld, otthonosság- és szabadságélmény |
362 |
| Tájélmény és létfilozófia |
366 |
| Szemelvények a modernség tájköltészetéből |
368 |
| Hangulat és látomás |
368 |
| Tárgyiasság és tárgyiasítás |
371 |
| A táj és a személyiség pusztulástörténetei |
373 |
| A tájleírás néhány lehetséges szerepe a magyar szépprózában |
375 |
| A táj mint lélekrajz |
375 |
| A tudat kivetülése a tájba |
377 |
| A tájelemek metaforikus többletjelentései |
378 |
| A „rés” hatalma |
378 |
| 3.7. Irodalmunk haza- és magyarságverseiből (Pethőné Nagy Csilla) |
381 |
| Két vers a török- és Habsburg-ellenes küzdelmek korából |
382 |
| A „vitézlő nép” dicsérete |
382 |
| A magyarság titkos himnusza |
385 |
| Eredet- és/vagy hagyományközösségi hazaszemlélet a 19. században |
387 |
| Erkölcsi alapozású nemesi nemzetszemlélet |
388 |
| Nemzeti énekeink hazafogalma |
390 |
| Kulturális modellváltás: a népi, a nemzeti és a költő |
397 |
| Magyarságversek a modernség különböző szakaszaiból |
400 |
| Az eltévedés és útvesztés verse |
401 |
| Személyes és közösségi önazonosság a történetiségben |
404 |
| A nyelvi-kulturális közösségi reprezentáció elégtelensége |
407 |
| A haza mint szövegtörmelékek hálózata |
408 |
| 3.8. Az istenkeresés versei (Szakács Emília) |
415 |
| Istenkapcsolat régi és modern kori klasszikusaink verseiben |
416 |
| Istenkapcsolat és személyesség Balassi Bálint költészetében |
416 |
| Ady Endre istenes verseiről |
420 |
| Babits Mihály istenkapcsolata |
423 |
| Krónikás és tanúságtevő hang |
426 |
| József Attila istenes verseiből |
430 |
| „A vágy már nem elég” |
433 |
| Kegyelem és félelem |
434 |
| Istenes hagyomány a kortárs lírában |
437 |
| IV. rész – Nyelvi megalkotottság |
441 |
| Nyelvi megalkotottság – bevezető (Pethőné Nagy Csilla) |
442 |
| 4.1. Az irodalom stíluseszközei (Pethőné Nagy Csilla) |
443 |
| A szóképek |
444 |
| Képi és fogalmi gondolkodás |
444 |
| Képhasználat az irodalomban |
445 |
| Metafora és metonímia típusú képek |
446 |
| Bonyolultabb költői képek |
448 |
| Alakzatok |
454 |
| Az ismétlés |
454 |
| A halmozás és fokozás alakzatai |
456 |
| Az ellentét, a kihagyás és a felcserélés alakzatai |
456 |
| Költői képek és gondolatalakzatok prózai szövegben |
458 |
| A hangszimbolika |
459 |
| A névszói és az igei stílus |
461 |
| 4.2. Poétikai alapismeretek a vershez és a verseléshez (Pethőné Nagy Csilla) |
463 |
| Mitől vers a vers? |
464 |
| A vers írásképe és a forma kötöttsége |
464 |
| Szövegforma és műfaj |
466 |
| Verselési formák |
468 |
| Az időmértékes verselés |
468 |
| Az időmértékes vers nevezetes sorfajtái és strófaszerkezetei |
470 |
| Az ütemhangsúlyos verselés |
474 |
| A szimultán vagy bimetrikus verselés |
476 |
| A rím |
477 |
| A rím fajtái |
477 |
| Verssorok, versformák, strófaszerkezetek |
478 |
| Két táncforma |
480 |
