Kim John Payne – Gyermekeink játékai

Raktáron
Raktárkészlet:
2 db
Kim John Payne – Gyermekeink játékai
állapot
ÚJ
ISBN
9786155003066
3 300 Ft
A vásárlás után járó pontok: 33 Ft
Részletek

A játékok és a sport hatása a gyerekek fejlődésére

Teljességében kell megélnünk a világot, mivel a gyermeki lét jellemzõje a teljes jelenlét. Milyen azonban az a világ, amelybe a mai gyermek belép? S miért kell ma az egykor spontán megtanult dolgok nagyrészét tudatosan kifejleszteni: mi több, tanítani a gyerekeknek? Lelkiismeretesen és tudatosan csak akkor állíthatjuk össze az iskolai tantervet, ha minden egyes évfolyamnál felmérjük, mi az, amit a gyerekek nem hoztak magukkal. Ha igazán odafigyelünk arra, hogy milyen területeken van szükségük irányításunkra, a gyerekektől megtudhatjuk, mire kell megtanítanunk őket. Ma ezeket a területeket az olyan könyvek segítségével térképezhetjük fel legpontosabban, amilyen például a Gyermekeink játékai című könyv is. Ma már ugyan is látjuk, hogy a gyerekeknek meg kell tanítani, milyen kapcsolatban áll testük a világgal, s ami a legfontosabb: a többi emberrel. Az olyan világban például, ahol a nézés nem feltétlenül jelenti a látást, a látni tudást tanítani kell, de legalábbis fejleszteni, hogy a tanuló eljusson az igazi látásig, ami a látó és a látott dolog közt kreatív kölcsönhatást feltételez. Ennek kialakulására nem ad lehetőséget a tévén vagy a számítógép képernyőjén megjelenõ képek látszatvilága.

43. KIRÁLY

Itt a farkas helyett a király áll a játéktér egyik végében, és azt mondja: „Én vagyok a király!” Ekkor megfordul, hogy megnézze, mozog-e valaki, majd visszafordul. Amikor az első játékos megérinti a királyt, az kergetni kezdi a gyerekeket a kezdő vonal felé, és akit megfog, az örökli a trónt.

Ezek a játékok abban segítenek a gyerekeknek, hogy jobban érzékeljék testük mozgását: amikor megpróbálnak mozdulatlanná válni, megtanulnak uralkodni végtagjaikon. A Nagymama papucsa egyben olyan játék, amely lehetőséget teremt arra, hogy a gyerekek szembe nézzenek a természetükbõl adódó következményekkel. Láttam például, ahogy egy szangvinikus gyerek túl hevesen és folyamatosan haladt előre, aminek következtében gyakran hátraküldték. A flegmatikus és a melankolikus gyerekek viszont olyan lassan mozognak előre, hogy a nagymama sose fogja meg őket, ugyanakkor azonban arra sincs esélyük, hogy megszerezzék a papucsot, így kimaradnak a legjobb mulatságból. Azáltal, hogy a többi gyereket oda küldik vissza, ahol az óvatos melankolikus áll, megnő a saját és a mások szemében, s emellett új lehetőséget kap arra, hogy az élvonalban nyomuljon előre. A melankolikus gyerek, aki gyakran érzi úgy, hogy őt kihagyják a játékból, ezzel a szabállyal a csapat „megmentője” lehet, s olyan társaitól is kaphat dicséretet, akik általában semmibe veszik, vagy megjegyzéseikkel kényelmetlen helyzetbe hozzák.

Az utolsó változat szintén nagyon népszerű. Az, ahogy vissza kell csempészni a papucsot a kezdő vonalhoz, arra emlékeztet, hogyan lehet kijátszani a felettünk uralkodókat, s ezt imádják a gyerekek! Ebben az életkorban a varázslat is lenyűgözi őket, s abban a pillanatban, amikor a papucs megjelenik a kezdővonal mögött, a nagymama igazi meglepetést él át: olyan, mintha varázslat történt volna!

Adatok
szerző
Kim John Payne
cím
Gyermekeink játékai
kiadó
Kláris Kiadó
kiadási év
2016
oldalszám
331
kötés
puha kötés
sorozatcím
Paidagogos
Cikkszám
9786155003066
Vélemények
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!