Magyarország története 1848-1890 I-II. kötet

ÚJDONSÁG

1 200 Ft

A vásárlás után járó pontok: 24 Ft

Kosárba

Értesítést kérek árcsökkenés esetén

Adatok Vélemények Tartalom

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

További vélemények és vélemény írás

szerző
Kovács Endre, Diószegi István, Szász Zoltán, Spira György

cím
Magyarország története 1848-1890 I-II. kötet

kiadó
Akadémiai Kiadó

kiadási év
1979

állapot
antikvár könyv, jó állapotú

oldalszám
1760

kötés
vászon kötés védőborítóval

ISBN
963-05-0929-6

megjegyzés
védőborító kicsit sérült

kiegészítő információk
Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Kivehető mellékletekkel.

Raktárkészlet
1 db

Cikkszám
536345

Státusz
ÚJDONSÁG

I. kötet
Előszó	17
Bevezetés - Kovács Endre	23
Polgári forradalom	59
A márciusi forradalom	61
Az európai forradalmi áradat kibontakozása és Magyarország	61
A pesti forradalom és közvetlen következményei	76
A forradalmi és az ellenforradalmi tényezők első erőpróbái	86
A márciusi győzelem betetőzése	101
Az új utakra lépő ország	119
A Batthyány-kormány berendezkedése	119
Munkásmozgalmak 1848 tavaszán	136
A tavaszi és nyári parasztmozgalmak	143
A nemzetiségi mozgalmak kibontakozása	152
Az első honvédzászlóaljak létrehozásától a választásokig	201
Az első népképviseleti országgyűlés megnyitásától a katonaállítási vitáig	222
A kirobbanás küszöbén	232
Az önvédelmi harc megindulása	241
A szeptemberi fordulat	241
Pákozdtól Schwechatig	262
Az önvédelmi háború megszervezése	273
A forradalmi tábor belső gyengeségei	279
Harcok az ország szélein	285
Windisch-Grätz betörése	304
Az önvédelmi harc kibontakozása	319
A népi ellenállás	319
Az ellenség megtorpanása s Erdély visszahódítása 1849 első hónapjaiban	326
Erőgyűjtés az ellentámadásra	339
A baloldal és a békepárt párharca 1849 elején	347
Kápolna és folyományai	353
A hanyatlás és a bukás	367
Az ellentámadás megindulása és a trónfosztás	367
Az ellentámadás kifulladása és az államgépezet újjászervezése	378
Az orosz beavatkozás	390
Próbálkozások a nemzetiségek megbékítésére	400
Az összeomlás	423
Az önkényuralom kora	435
Önkényuralmi kísérlet Magyarország beolvasztására az osztrák császárságba (1849-1859)	437
Birodalmi egység önkényuralom árán	437
Az abszolútizmus meghirdetése és az egyeduralkodó császár	444
A magyarországi megtorlás	450
Magyarország önkényuralmi igazgatása	453
Beolvasztás és polgárosítás	463
Oktatási reform és konzervatív tudatformálás	466
Politikai magatartásformák az 1850-es években	477
A nemzetiségek csalódása	477
Magyar politikai hangulatviszonyok 1849 után	486
Az önkényuralom kiszolgálói	487
A Habsburg-hatalom konzervatív tartaléka	491
"Kijózanítás" és illúziókeltés	494
Deák és a passzivitás polkitikája	498
Az ellenállás aktivizálásának kísérlete és az emigráció	501
A nemzetközi helyzet változásai és az emigráció	506
Az elnyomott népek összefogásának szorgalmazói	508
Kossuth polgári demokratikus átalakulási programja	513
A néptömegek hangulata és mozgalmai	518
Az önkényuralom gazdaság- és társadalompolitikája	525
Magyarország betagolása a birodalom gazdasági közösségébe	525
A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása	530
A földesurak kármentesítése	537
Az iparszabadság kérdése	539
A közteherviselés és az abszolútizmus pénzügyi politikája	543
A pénztőkehiány és a hitelviszonyok alakulása	550
A kapitalista fejlődés kibontakozása	555
A világpiac konjunktúraviszonyainak magyarországi hatása	555
A mezőgazdasági termelés	557
A közlekedés és az áruforgalom fejlődése	566
A bányászat és az ipar fejlődése	571
A társadalmi átrétegeződés folyamatának előrehaladása	581
A pozícióőrző nagybirtokos arisztokrácia	581
A felbomló nemesség	584
Az átalakuló polgárság	589
Az értelmiség foglalkozási struktúrája	594
A kialakuló munkásosztály	598
A differenciálódó parasztság	601
Kulturális értékek mentése és gyarapítása	609
Gyötrelmes feltételek	609
A tudományos intézmények	610
A természettudományok	615
A társadalomtudományok	620
A szépirodalom	628
A művészetek	634
Az önkényuralom válsága (1859-1861)	639
A polgári forradalmi és a nemzeti mozgalmak új hulláma	639
Az 1850. évi itáliai háború és a magyar emigráció	641
Az önkényuralom válságának kezdetei	646
Széchenyi halála	650
Konzervatív kísérlet az abszolutizmusellenesség megnyergelésére	652
Az Októberi Diploma és fogadtatása	657
Az emigráció az önkényuralom válságának kihasználásáért	660
A negyvennyolcas alap helyreállításának követelése	663
A Februári Pátens és a feszültség növekedése	668
A társadalmi és a nemzetiségi politika ellentmondásai	672
Az 1861. évi országgyűlés pártviszonyai	679
Az államjogi vita és következményei	682
A nemzetiségi kérdés fejleményei és hatásuk az országgyűlésre	688
Az országgyűlés feloszlatása	692
Az önkényuralom megújítása Magyarországon és a politikai ellenállás válsága (1861-1865)	695
A "provizórium"	695
Konzervatív kiegyezési ajánlat	700
Törekvések az együtt élő népek összefogásának előmozdítására	705
A Dunai Szövetség terve	709
A szervezett ellenállás felszámolása	713
A kiegyezési törekvések megerősödése	718
A kiegyezés (1865-1867)	731
Deák ferenc kiegyezési ajánlata	731
Alkotmányos fordulat önkényuralmi előkészítése	737
Az új országgyűlés	745
Az 1866. évi osztrák - porosz - olasz háború és következményei	752
A kiegyezési tárgyalások folytatása és Kossuth tiltakozása	755
A kiegyezés megkötése és elfogadtatása	758
A kiegyezés tartalma	764
II. kötet
Magyarország története a dualizmus első negyedszázadában (1867-1890)	773
A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása	775
A dualizmus rendszere az Osztrák-Magyar Monarchiában	775
A dualizmus rendszerének kialakulása Magyarországon	814
A dualizmus rendszerének bel- és külpolitikai megszilárdulása	851
A magyarországi munkásmozgalom kezdetei	865
Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája a kiegyezés után	897
A tőkés gazdaság fejlődése a kiegyezés után	913
A rendszeres gazdasági növekedés megalapozása	913
A gazdasági fejlődés politikai feltételei	933
A szolgáltató ágazatok fejlődése	968
Az ipar fejlődése	1003
Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeiben	1039
A mezőgazdasági termelés feltételeinek alakulása	1039
A mezőgazdasági termelés eredményei és ágazati rendszere	1063
Agrárpolitika és agrártársadalom	1108
A népesedés és a társadalmi szerkezet változásai	1119
A népesség növekedése és mobilitása	1119
A települési és a társadalmi struktúra	1134
A lakosság etnikai és vallási megoszlása	1148
A konzervatív liberalizmus kora. A dualista rendszer konszolidált időszaka (1875-1890)	1165
A Tisza-kormány megalakulása és első lépései	1165
A keleti kérdés és az osztrák-magyar külpolitika	1181
Bosznia és Hercegovina okkupációjának hatása Magyarországon	1193
Tisza Kálmán rendszere	1204
A magyarországi tőkés fejlődés társadalmi-politikai következményei	1257
A munkásmozgalom az 1870-es és 1880-as években	1278
Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája az 1880-as években	1304
A kormány helyzetének megrendülése és Tisza Kálmán bukása	1319
A nemzetiségi kérdés és Horvátország története	1333
Nemzetiségi kérdés és nemzetiségi politika a kiegyezés után	1333
Horvátország a 19. század utolsó harmadában	1364
A magyarországi nemzetiségek politikai mozgalmai	1375
A művelődés	1395
A művelődés keretei és intézményei	1395
A művelődés tartalma	1426
Időrendi áttekintés	1477
Források és feldolgozások	1543
Személynévmutató	1687
Helységnévmutató	1725
Képek jegyzéke	1741
Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke	1757