Kategóriák
Trabant expedíció

könyv + videók

nyitva tartáson kívül üzenj nekünk:

info@bigbandi.hu

bigbandi.hu@gmail.com

Térkép

Fizetési megoldás
Hírlevél
Termékajánló
Tanúsítvány
SSL Certificate
Árukereső, a hiteles vásárlási kalauz
Látogató számláló
0
8
7
1
3
8
4
Termék részletek


Magyarország története 1848-1890 I-II. kötet

Raktárkészlet: 1 db
Magyarország története 1848-1890 I-II. kötet
ÚJDONSÁG
1 200 Ft
A vásárlás után járó pontok: 24 Ft
Értesítést kérek árcsökkenés esetén
  • szerző
    Kovács Endre, Diószegi István, Szász Zoltán, Spira György
    cím
    Magyarország története 1848-1890 I-II. kötet
    kiadó
    Akadémiai Kiadó
    kiadási év
    1979
    állapot
    antikvár könyv, jó állapotú
    oldalszám
    1760
    kötés
    vászon kötés védőborítóval
    ISBN
    963-05-0929-6
    megjegyzés
    védőborító kicsit sérült
    kiegészítő információk
    Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Kivehető mellékletekkel.
    Raktárkészlet
    1 db
    Cikkszám
    536345
    Státusz
    ÚJDONSÁG    
  • I. kötet
    Előszó 17
    Bevezetés - Kovács Endre 23
    Polgári forradalom 59
    A márciusi forradalom 61
    Az európai forradalmi áradat kibontakozása és Magyarország 61
    A pesti forradalom és közvetlen következményei 76
    A forradalmi és az ellenforradalmi tényezők első erőpróbái 86
    A márciusi győzelem betetőzése 101
    Az új utakra lépő ország 119
    A Batthyány-kormány berendezkedése 119
    Munkásmozgalmak 1848 tavaszán 136
    A tavaszi és nyári parasztmozgalmak 143
    A nemzetiségi mozgalmak kibontakozása 152
    Az első honvédzászlóaljak létrehozásától a választásokig 201
    Az első népképviseleti országgyűlés megnyitásától a katonaállítási vitáig 222
    A kirobbanás küszöbén 232
    Az önvédelmi harc megindulása 241
    A szeptemberi fordulat 241
    Pákozdtól Schwechatig 262
    Az önvédelmi háború megszervezése 273
    A forradalmi tábor belső gyengeségei 279
    Harcok az ország szélein 285
    Windisch-Grätz betörése 304
    Az önvédelmi harc kibontakozása 319
    A népi ellenállás 319
    Az ellenség megtorpanása s Erdély visszahódítása 1849 első hónapjaiban 326
    Erőgyűjtés az ellentámadásra 339
    A baloldal és a békepárt párharca 1849 elején 347
    Kápolna és folyományai 353
    A hanyatlás és a bukás 367
    Az ellentámadás megindulása és a trónfosztás 367
    Az ellentámadás kifulladása és az államgépezet újjászervezése 378
    Az orosz beavatkozás 390
    Próbálkozások a nemzetiségek megbékítésére 400
    Az összeomlás 423
    Az önkényuralom kora 435
    Önkényuralmi kísérlet Magyarország beolvasztására az osztrák császárságba (1849-1859) 437
    Birodalmi egység önkényuralom árán 437
    Az abszolútizmus meghirdetése és az egyeduralkodó császár 444
    A magyarországi megtorlás 450
    Magyarország önkényuralmi igazgatása 453
    Beolvasztás és polgárosítás 463
    Oktatási reform és konzervatív tudatformálás 466
    Politikai magatartásformák az 1850-es években 477
    A nemzetiségek csalódása 477
    Magyar politikai hangulatviszonyok 1849 után 486
    Az önkényuralom kiszolgálói 487
    A Habsburg-hatalom konzervatív tartaléka 491
    "Kijózanítás" és illúziókeltés 494
    Deák és a passzivitás polkitikája 498
    Az ellenállás aktivizálásának kísérlete és az emigráció 501
    A nemzetközi helyzet változásai és az emigráció 506
    Az elnyomott népek összefogásának szorgalmazói 508
    Kossuth polgári demokratikus átalakulási programja 513
    A néptömegek hangulata és mozgalmai 518
    Az önkényuralom gazdaság- és társadalompolitikája 525
    Magyarország betagolása a birodalom gazdasági közösségébe 525
    A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása 530
    A földesurak kármentesítése 537
    Az iparszabadság kérdése 539
    A közteherviselés és az abszolútizmus pénzügyi politikája 543
    A pénztőkehiány és a hitelviszonyok alakulása 550
    A kapitalista fejlődés kibontakozása 555
    A világpiac konjunktúraviszonyainak magyarországi hatása 555
    A mezőgazdasági termelés 557
    A közlekedés és az áruforgalom fejlődése 566
    A bányászat és az ipar fejlődése 571
    A társadalmi átrétegeződés folyamatának előrehaladása 581
    A pozícióőrző nagybirtokos arisztokrácia 581
    A felbomló nemesség 584
    Az átalakuló polgárság 589
    Az értelmiség foglalkozási struktúrája 594
    A kialakuló munkásosztály 598
    A differenciálódó parasztság 601
    Kulturális értékek mentése és gyarapítása 609
    Gyötrelmes feltételek 609
    A tudományos intézmények 610
    A természettudományok 615
    A társadalomtudományok 620
    A szépirodalom 628
    A művészetek 634
    Az önkényuralom válsága (1859-1861) 639
    A polgári forradalmi és a nemzeti mozgalmak új hulláma 639
    Az 1850. évi itáliai háború és a magyar emigráció 641
    Az önkényuralom válságának kezdetei 646
    Széchenyi halála 650
    Konzervatív kísérlet az abszolutizmusellenesség megnyergelésére 652
    Az Októberi Diploma és fogadtatása 657
    Az emigráció az önkényuralom válságának kihasználásáért 660
    A negyvennyolcas alap helyreállításának követelése 663
    A Februári Pátens és a feszültség növekedése 668
    A társadalmi és a nemzetiségi politika ellentmondásai 672
    Az 1861. évi országgyűlés pártviszonyai 679
    Az államjogi vita és következményei 682
    A nemzetiségi kérdés fejleményei és hatásuk az országgyűlésre 688
    Az országgyűlés feloszlatása 692
    Az önkényuralom megújítása Magyarországon és a politikai ellenállás válsága (1861-1865) 695
    A "provizórium" 695
    Konzervatív kiegyezési ajánlat 700
    Törekvések az együtt élő népek összefogásának előmozdítására 705
    A Dunai Szövetség terve 709
    A szervezett ellenállás felszámolása 713
    A kiegyezési törekvések megerősödése 718
    A kiegyezés (1865-1867) 731
    Deák ferenc kiegyezési ajánlata 731
    Alkotmányos fordulat önkényuralmi előkészítése 737
    Az új országgyűlés 745
    Az 1866. évi osztrák - porosz - olasz háború és következményei 752
    A kiegyezési tárgyalások folytatása és Kossuth tiltakozása 755
    A kiegyezés megkötése és elfogadtatása 758
    A kiegyezés tartalma 764
    II. kötet
    Magyarország története a dualizmus első negyedszázadában (1867-1890) 773
    A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása 775
    A dualizmus rendszere az Osztrák-Magyar Monarchiában 775
    A dualizmus rendszerének kialakulása Magyarországon 814
    A dualizmus rendszerének bel- és külpolitikai megszilárdulása 851
    A magyarországi munkásmozgalom kezdetei 865
    Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája a kiegyezés után 897
    A tőkés gazdaság fejlődése a kiegyezés után 913
    A rendszeres gazdasági növekedés megalapozása 913
    A gazdasági fejlődés politikai feltételei 933
    A szolgáltató ágazatok fejlődése 968
    Az ipar fejlődése 1003
    Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeiben 1039
    A mezőgazdasági termelés feltételeinek alakulása 1039
    A mezőgazdasági termelés eredményei és ágazati rendszere 1063
    Agrárpolitika és agrártársadalom 1108
    A népesedés és a társadalmi szerkezet változásai 1119
    A népesség növekedése és mobilitása 1119
    A települési és a társadalmi struktúra 1134
    A lakosság etnikai és vallási megoszlása 1148
    A konzervatív liberalizmus kora. A dualista rendszer konszolidált időszaka (1875-1890) 1165
    A Tisza-kormány megalakulása és első lépései 1165
    A keleti kérdés és az osztrák-magyar külpolitika 1181
    Bosznia és Hercegovina okkupációjának hatása Magyarországon 1193
    Tisza Kálmán rendszere 1204
    A magyarországi tőkés fejlődés társadalmi-politikai következményei 1257
    A munkásmozgalom az 1870-es és 1880-as években 1278
    Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája az 1880-as években 1304
    A kormány helyzetének megrendülése és Tisza Kálmán bukása 1319
    A nemzetiségi kérdés és Horvátország története 1333
    Nemzetiségi kérdés és nemzetiségi politika a kiegyezés után 1333
    Horvátország a 19. század utolsó harmadában 1364
    A magyarországi nemzetiségek politikai mozgalmai 1375
    A művelődés 1395
    A művelődés keretei és intézményei 1395
    A művelődés tartalma 1426
    Időrendi áttekintés 1477
    Források és feldolgozások 1543
    Személynévmutató 1687
    Helységnévmutató 1725
    Képek jegyzéke 1741
    Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke 1757