Magyarország története 1848-1890 I-II. kötet

Raktáron
Raktárkészlet:
1 db
Magyarország története 1848-1890 I-II. kötet
1 200 Ft
A vásárlás után járó pontok: 24 Ft
Adatok
szerző
Kovács Endre, Diószegi István, Szász Zoltán, Spira György
cím
Magyarország története 1848-1890 I-II. kötet
kiadó
Akadémiai Kiadó
kiadási év
1979
állapot
antikvár könyv, jó állapotú
oldalszám
1760
kötés
vászon kötés védőborítóval
ISBN
963-05-0929-6
megjegyzés
védőborító kicsit sérült
kiegészítő információk
Fekete-fehér fotókkal illusztrálva. Kivehető mellékletekkel.
Cikkszám
536345
Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Tartalom
I. kötet
Előszó 17
Bevezetés - Kovács Endre 23
Polgári forradalom 59
A márciusi forradalom 61
Az európai forradalmi áradat kibontakozása és Magyarország 61
A pesti forradalom és közvetlen következményei 76
A forradalmi és az ellenforradalmi tényezők első erőpróbái 86
A márciusi győzelem betetőzése 101
Az új utakra lépő ország 119
A Batthyány-kormány berendezkedése 119
Munkásmozgalmak 1848 tavaszán 136
A tavaszi és nyári parasztmozgalmak 143
A nemzetiségi mozgalmak kibontakozása 152
Az első honvédzászlóaljak létrehozásától a választásokig 201
Az első népképviseleti országgyűlés megnyitásától a katonaállítási vitáig 222
A kirobbanás küszöbén 232
Az önvédelmi harc megindulása 241
A szeptemberi fordulat 241
Pákozdtól Schwechatig 262
Az önvédelmi háború megszervezése 273
A forradalmi tábor belső gyengeségei 279
Harcok az ország szélein 285
Windisch-Grätz betörése 304
Az önvédelmi harc kibontakozása 319
A népi ellenállás 319
Az ellenség megtorpanása s Erdély visszahódítása 1849 első hónapjaiban 326
Erőgyűjtés az ellentámadásra 339
A baloldal és a békepárt párharca 1849 elején 347
Kápolna és folyományai 353
A hanyatlás és a bukás 367
Az ellentámadás megindulása és a trónfosztás 367
Az ellentámadás kifulladása és az államgépezet újjászervezése 378
Az orosz beavatkozás 390
Próbálkozások a nemzetiségek megbékítésére 400
Az összeomlás 423
Az önkényuralom kora 435
Önkényuralmi kísérlet Magyarország beolvasztására az osztrák császárságba (1849-1859) 437
Birodalmi egység önkényuralom árán 437
Az abszolútizmus meghirdetése és az egyeduralkodó császár 444
A magyarországi megtorlás 450
Magyarország önkényuralmi igazgatása 453
Beolvasztás és polgárosítás 463
Oktatási reform és konzervatív tudatformálás 466
Politikai magatartásformák az 1850-es években 477
A nemzetiségek csalódása 477
Magyar politikai hangulatviszonyok 1849 után 486
Az önkényuralom kiszolgálói 487
A Habsburg-hatalom konzervatív tartaléka 491
"Kijózanítás" és illúziókeltés 494
Deák és a passzivitás polkitikája 498
Az ellenállás aktivizálásának kísérlete és az emigráció 501
A nemzetközi helyzet változásai és az emigráció 506
Az elnyomott népek összefogásának szorgalmazói 508
Kossuth polgári demokratikus átalakulási programja 513
A néptömegek hangulata és mozgalmai 518
Az önkényuralom gazdaság- és társadalompolitikája 525
Magyarország betagolása a birodalom gazdasági közösségébe 525
A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása 530
A földesurak kármentesítése 537
Az iparszabadság kérdése 539
A közteherviselés és az abszolútizmus pénzügyi politikája 543
A pénztőkehiány és a hitelviszonyok alakulása 550
A kapitalista fejlődés kibontakozása 555
A világpiac konjunktúraviszonyainak magyarországi hatása 555
A mezőgazdasági termelés 557
A közlekedés és az áruforgalom fejlődése 566
A bányászat és az ipar fejlődése 571
A társadalmi átrétegeződés folyamatának előrehaladása 581
A pozícióőrző nagybirtokos arisztokrácia 581
A felbomló nemesség 584
Az átalakuló polgárság 589
Az értelmiség foglalkozási struktúrája 594
A kialakuló munkásosztály 598
A differenciálódó parasztság 601
Kulturális értékek mentése és gyarapítása 609
Gyötrelmes feltételek 609
A tudományos intézmények 610
A természettudományok 615
A társadalomtudományok 620
A szépirodalom 628
A művészetek 634
Az önkényuralom válsága (1859-1861) 639
A polgári forradalmi és a nemzeti mozgalmak új hulláma 639
Az 1850. évi itáliai háború és a magyar emigráció 641
Az önkényuralom válságának kezdetei 646
Széchenyi halála 650
Konzervatív kísérlet az abszolutizmusellenesség megnyergelésére 652
Az Októberi Diploma és fogadtatása 657
Az emigráció az önkényuralom válságának kihasználásáért 660
A negyvennyolcas alap helyreállításának követelése 663
A Februári Pátens és a feszültség növekedése 668
A társadalmi és a nemzetiségi politika ellentmondásai 672
Az 1861. évi országgyűlés pártviszonyai 679
Az államjogi vita és következményei 682
A nemzetiségi kérdés fejleményei és hatásuk az országgyűlésre 688
Az országgyűlés feloszlatása 692
Az önkényuralom megújítása Magyarországon és a politikai ellenállás válsága (1861-1865) 695
A "provizórium" 695
Konzervatív kiegyezési ajánlat 700
Törekvések az együtt élő népek összefogásának előmozdítására 705
A Dunai Szövetség terve 709
A szervezett ellenállás felszámolása 713
A kiegyezési törekvések megerősödése 718
A kiegyezés (1865-1867) 731
Deák ferenc kiegyezési ajánlata 731
Alkotmányos fordulat önkényuralmi előkészítése 737
Az új országgyűlés 745
Az 1866. évi osztrák - porosz - olasz háború és következményei 752
A kiegyezési tárgyalások folytatása és Kossuth tiltakozása 755
A kiegyezés megkötése és elfogadtatása 758
A kiegyezés tartalma 764
II. kötet
Magyarország története a dualizmus első negyedszázadában (1867-1890) 773
A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása 775
A dualizmus rendszere az Osztrák-Magyar Monarchiában 775
A dualizmus rendszerének kialakulása Magyarországon 814
A dualizmus rendszerének bel- és külpolitikai megszilárdulása 851
A magyarországi munkásmozgalom kezdetei 865
Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája a kiegyezés után 897
A tőkés gazdaság fejlődése a kiegyezés után 913
A rendszeres gazdasági növekedés megalapozása 913
A gazdasági fejlődés politikai feltételei 933
A szolgáltató ágazatok fejlődése 968
Az ipar fejlődése 1003
Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeiben 1039
A mezőgazdasági termelés feltételeinek alakulása 1039
A mezőgazdasági termelés eredményei és ágazati rendszere 1063
Agrárpolitika és agrártársadalom 1108
A népesedés és a társadalmi szerkezet változásai 1119
A népesség növekedése és mobilitása 1119
A települési és a társadalmi struktúra 1134
A lakosság etnikai és vallási megoszlása 1148
A konzervatív liberalizmus kora. A dualista rendszer konszolidált időszaka (1875-1890) 1165
A Tisza-kormány megalakulása és első lépései 1165
A keleti kérdés és az osztrák-magyar külpolitika 1181
Bosznia és Hercegovina okkupációjának hatása Magyarországon 1193
Tisza Kálmán rendszere 1204
A magyarországi tőkés fejlődés társadalmi-politikai következményei 1257
A munkásmozgalom az 1870-es és 1880-as években 1278
Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája az 1880-as években 1304
A kormány helyzetének megrendülése és Tisza Kálmán bukása 1319
A nemzetiségi kérdés és Horvátország története 1333
Nemzetiségi kérdés és nemzetiségi politika a kiegyezés után 1333
Horvátország a 19. század utolsó harmadában 1364
A magyarországi nemzetiségek politikai mozgalmai 1375
A művelődés 1395
A művelődés keretei és intézményei 1395
A művelődés tartalma 1426
Időrendi áttekintés 1477
Források és feldolgozások 1543
Személynévmutató 1687
Helységnévmutató 1725
Képek jegyzéke 1741
Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke 1757