Grosschmid Sándor; a kassai polgárfiú 1918 őszén érkezik Budapestre, hogy jogot tanuljon. Amikor 1948-ban végleg búcsút mond a fővárosnak s az országnak, tekintélyes, hallatlanul népszerű író. Ő Márai Sándor, a megrögzött budai polgár, aki nem tudja elviselni, hogy minden, amit ő értéknek gondol, eltűnik a világból.
Hogyan vélekedett Márai Budáról, miért szerette szűkebb pátriáját, a Krisztinavárost, miért ragaszkodott a Kosztolányi által is kedvelt Mikó utcához? Mit értékelt a kávéházakban, a kiskocsmákban, a Vár zegzugos utcáiban? Miért hitte, hogy Buda szerethetőbb, mint Pest?
Ez a kis kötet, amelynek szövegeit Mészáros Tibor, a hagyaték gondozója, képanyagát pedig Saly Noémi irodalomtörténész állította össze, hangulatos időutazásra hív: fedezzük fel együtt Márai Sándor Budáját!
