Pais István - A filozófia története

Raktáron
Raktárkészlet:
1 db
Pais István - A filozófia története
állapot
antikvár könyv, jó állapotú
ISBN
963-460-420-X
1 600 Ft
A vásárlás után járó pontok: 16 Ft
Részletek

Az ókori Keleten több helyütt már nagyon régen fejlett civilizációk jöttek létre. Ezek világlátását azonban még majdnem teljességgel a természetfölöttibe vetett hit uralta. S ha bennük itt-ott (pl. Kínában és Indiában) felbukkantak is a racionalizmus csírái, azokat szinte mindjárt a maga hatalma alá gyűrte a vallás.
Az antik görögöknél viszont, akik időbelileg csak jóval a fejlett kultúrájú keleti népek után léptek a történelem színpadára, megszületett a realitás vallástól független szemlélete: a filozófia. Ez az új típusú látásmód - a bölcselet - ugyanazokra a fontos világnézeti kérdésekre igyekszik feleletet adni, mint a vallási-mindennapi tudat, amelyből kiemelkedett. Ám egészen más módon. Nem fogadja ugyanis el szülőanyja szóláskényszerén, dogmatizmuson alapuló hiedelmeit, hanem kétellyel illeti azokat, és a tényekre támaszkodó logikus gondolkodással törekszik meglelni az igazságot.
Pais István most megjelent munkája. "A filozófia története" a bölcseletnek erről, a valóság hű tükrözéséért körülbelül két és fél évezreden át folytatott tevékenységéről szól, amely radikálisan járult hozzá a modern világszemlélet kialakulásához. Filozófiatörténész szerzője (aki korábban az "Ember és vallás", "A görög filozófia", a "Bibliai érdekességek, történetek, aforizmák" c. könyveket és az "Antik bölcsek, gondolatok, aforizmák c. gyűjteményt publikálta) arra vállalkozott, hogy a hellén kezdetektől a klasszikus német filozófia végéig ad benne összefoglalást a gondolkodás múltjáról.
Könyve "Bevezetés"-ében áttekinti a bölcselet alapvető kérdéseit, irányzatait, a filozófiának a valláshoz, a művészetekhez és a szaktudományokhoz való viszonyát, továbbá a bölcselet történetének különféle sajátosságait. Ezt követően aztán, mivel a filozófia nem a görög mítoszok istennőjéhez, Pallasz Athénéhez hasonlóan, nem egyik pillanatról a másikra, hanem csak korábbi hosszú szellemi fejlődés eredményeként született meg, a konkrét gondolkodástörténeti vizsgálódást ama férfiak (Homérosz, Hésziodosz, "a hét bölcs" és az ún. gnómaköltők) analízisét kezdi el, akik a filozófia létrejöttét a maguk munkásságával eszmeileg "előkészítették". Majd Thalésztől, "a filozófia atyjá"-tól Feuerbachig elemzi a bölcselet múltjának minden fontos egyéniségét és irányzatát.
Kötetében személyes arculattal lépnek elénk a varázslatos görög bölcselők. Ezek a férfiak nem csupán életre hívták a filozófiát, hanem egyúttal fölvetették a kozmosszal, az emberrel, a társadalommal és a megismeréssel kapcsolatos lényegi kérdéseket is. És az utóbbiakat annyira helyesen válaszolták meg, hogy a 21. századi ember is csak őszinte bámulattal tekinthet rájuk. Főként ha arra gondol, hogy hasonló szintű kérdésfölvetésekkel és válaszokkal legközelebb csak a 17-18. században találkozunk ismét.
Pais István könyvéből elénk tárul az észt a hitnek alárendelő egyházatyák (pl. Ágoston) eszmevilága. Megismerhetjük belőle azt a jelentős hatást, amelyet a középkori arab filozófia gyakorolt az európai szellemi élet fejlődésére. Ezt követően ama középkori keresztény skolasztikáról olvashatunk benne, amelynek Aquinói Tamás a főalakja, s amely az értelmet a hit, a filozófiát a teológia eszközének tartja. Majd pedig a reneszánsz időszakáról, amely a gondolkodás újjászületését hozza magával, és amely az olasz természetfilozófusok - Bruno, Galilei és mások - munkásságának köszönhetően szinte teljesen kiszabadítja a bölcseletet a skolasztika béklyóiból.
Végül a legnevesebb újkori gondolkodókkal találkozhatunk "A filozófia története"-nek lapjain. Többek közt az induktív módszert kimunkáló és a különféle téveszmék ellen hadakozó F. Baconnel: az újkori racionalizmus atyjának tekinthető Descartes-tal: az emberiesítő világszemléletet sokoldalúan bíráló s egyúttal a modern vallás és bibliaértelmezést megteremtő Spinozával: a francia felvilágosodás deistáival és materialistáival, valamint a klasszikus német filozófia oly jeles képviselőivel, mint a kriticista Kant, a dialektikus idealista Hegel, a következetesen ateista Feuerbach, és természetesen, még jóegynéhány más újkori bölcselővel is.
Pais István bemutatja az olvasónak, hogy a felvilágosult gondolkodásért munkálkodó filozófusok "veszélyes" tevékenységet folytattak, mert gyakran üldözték őket. Anaxagoraszt, valamint a szofista Protagoraszt és Diagoraszt pl. Athénban perbe fogták és elítélték a retrográd politikai erők. Ugyanebben a városban a nemes jellemű Szókratészt pedig a demokraták ítéltették halálra és végeztették ki. Brúnót máglyán égettette el elevenen az inkvizíció. Spinózát, a szabadgondolkodás elkötelezett hívét, az erkölcsileg nagyszerű jellemet pedig barbár átokkal taszította ki a maga soraiból az amszterdami zsidó hitközség.
"A filozófia története"-nek szerzője nem eszmetörténetet írt, hanem a filozófusokat mint koruk konkrét társadalmi, tudományos és egyéb tényezői által meghatározott egyéniségeket ábrázolja. A bölcselők nézeteit pedig nem csupán ismerteti, hanem egyúttal értelmezi is, mert ezáltal segíteni kívánja olvasóját a tájékozódásban. És közben óvakodik attól, hogy a kötetét lapozgatóra ráerőszakolja a saját véleményét. Könyvének külön érdeme, hogy benne a múlt bölcselőit nem valami elvont materialista vagy idealista álláspontról, hanem a maguk idejében, a filozófia történeti mozgásában játszott tényleges szerepük alapján értékeli.
Pais István könyvét jól hasznosíthatják mindazok, akik a bölcselet múltja és elméleti kérdései iránt érdeklődnek. Az általános műveltségüket gyarapítani óhajtók sok ismeretet szerezhetnek belőle. Az egyetemeken és a főiskolákon a filozófiatörténet oktatására használhatják. S mivel szerzője közérthetően, érdeklődést keltve és érdeklődést kielégítve mutatja be a bölcselet múltját, ez a most megjelent munka a több évtizede vajúdó középiskolai filozófiaoktatás számára is megoldási lehetőséget kínál.

Adatok
szerző
Pais István
cím
A filozófia története
kiadó
Szerzői magánkiadás
kiadási év
2005
oldalszám
665
kötés
vászon kötés védőborítóval
Cikkszám
609812
Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Tartalom
Mottók 5
Előszó 13
Bevezetés 19
Mi a filozófia? 21
Filozófia és köznapi tudat 23
Filozófia és vallás 24
Filozófia és művészet 31
Vallás és művészet 32
A filozófia és a szaktudományok 33
A filozófia alapvető kérdései és irányzatai 38
Az idealizmus fő formái: az objektív és a szubjektív idealizmus 40
A materializmus történeti formái 55
A görög történelem sajátos jellege és a filozófia kialakulása 61
A filozófiai gondolkodás előkészítői 67
Homérosz 68
Hésziodosz 71
"A hét bölcs" és a gnómaköltők 76
A milétoszi iskola 81
Thalész: "a filozófia atyja" 81
Anaximandrosz 86
Anaximenész 90
A Janus-arcú püthagoreizmus 92
A politeizmust bíráló rhapszódosz: Xenophanész 99
A dialektika atyja: Hérakleitosz 104
Az eleai iskola 113
Parmenidész 113
A zénóni aporiák 115
Akragaszi Empedoklész 120
Az ésszerűség bölcselője: Anaxagorasz 127
Arkhék a szpermák 131
Az atomista iskola. Démokritosz 134
Athom-arkhé és ismeretelmélet 135
Démokritosz a társadalomról, az erkölcsről, a nevelésről és a vallás keletkezéséről 139
A görög felvilágosodás és a szofisták 144
A szofisták tevékenysége és világnézeti radikalizmusa 148
A szofisták szekularizált társadalomszemlélete 156
Ismeretelméleti relativizmus: "az ember a mérték" 161
A "bábáskodó" Szókratész 166
Szókratész élete és "bábáskodó" módszere 168
A dualista rendszer megteremtése 170
A peloponnészoszi háború és a racionalista etika 172
Szókratész daimonionja és pere 176
Az "Akadémia" bölcselője: Platón 180
Teleologikus és dualista világmagyarázat 184
Ideatan és ismeretelmélet 190
Társadalomfilozófia és társadalomutópia 195
Pedagógia és esztétika 201
A künizmus. Szinópéi Diogenész 205
A "Lükeion" filozófusa: Arisztotelész 211
Arisztotelész élete, művei és Makedónia fölemelkedése 211
Az árucsere történeti elemzése és a platóni társadalomutópia bírálata 215
A lehetséges legjobb állam tervezete és a nevelés központi szerepe 218
Arisztotelész etikája és "Poétiká"-ja 221
A platóni ideatan kritikája és a kozmikus dualizmus 225
Lélektan és ismeretelmélet 231
Az "első filozófia" 235
Az "Organon": a logikai tudomány megalapozása 237
Geocentrikus világkép 240
A hellenisztikus világ 243
A "Tarka Csarnok" filozófusai: a sztoikusok 249
Panteista szemlélet 249
Az etikai központ szerepe 256
A "Kert" bölcselete: az epikureizmus 262
Az atomelmélet és a metakoszmionok istenei 263
Harc a vallás, az antropocentrizmus és a finalizmus ellen 269
Etika és történetfilozófia 272
A szkepticizmus 277
A józan kételkedő: Karneadész 279
A szkeptikus troposzok 283
A kereszténység kialakulása és a patrisztika 290
Az egyházatyák tevékenysége 296
A kereszténység kritikusai: Lukianosz, Julianus császár és Kelszosz 299
A középkor és a skolasztika 304
Boethius: "A filozófia vigasztalása" 306
Az arab filozófia 308
A skolasztika 315
Aquinói Tamás 319
Francis Bacon: az újkori filozófia atyja 323
Bacon élete és munkássága 327
Az idolumok kritikája 330
A "törzs" - "ködképek" 330
A "barlang" - "ködképek" 335
A "piac" - "ködképek" 336
A "színház" - "ködképek" 339
Az új tudományos módszer, az indukció kidolgozása 342
Az "Új Atlantisz" utópiája 347
Galilei: a természettudományos gondolkodás megteremtése 352
Az itáliai reneszánsz 352
Az olasz természetfilozófia 357
Galilei: "Dialogo..." az arisztotelészi-ptolemaioszi és a kopernikuszi világrendszerről 360
Harc a tekintélyelvűség ellen 365
A Föld - miként a többi bolygó - forog és kering 370
Küzdelem az antropocentrizmus és a finalizmus ellen 376
Descartes racionalizmusa 381
Franciaország a 16. és 17. században 381
Az esszét megteremtő Montaigne 383
A protestantizmus térhódítása 386
Descartes élete és munkássága 389
A módszeres kételkedés és a "gondolkodom, tehát vagyok" elve 398
Az ontikus istenérv 410
A külvilág léte és a dualista emberkép 415
Hobbes materializmusa 426
Mechanisztikus materializmus és ismeretelmélet 427
A "Leviatán" társadalmi utópiája 431
Radikalizálódó valláskritika 435
A humanizmus és a gondolatszabadság bölcselője: Spinoza 440
Spinoza élete és kiátkozása 441
Spinoza művei és filozófiai rendszere 446
Társadalmi szerződés és etika 458
Az antropomorfizmusok, a teleologikus és az antropocentrikus szemlélet bírálata 463
A vallás és a Biblia kritikája 466
A vallás természete és társadalmi szerepe 467
A Biblia-értelmezés joga és módszere 470
A Biblia emberi alkotás 472
Ószövetségi könyvek vizsgálata 474
Újtestamentumi iratok elemzése 477
A Jézus-alak élettörténete 478
A Jézus-alak tanításai 481
A próféták nem istenség szószólói, hanem emberek 485
Kiválasztott nép-e a zsidóság? 488
A vallási szertartások 493
Mi a csodahit? 493
Az ótestamentumi frigyláda: bálvány-istenség 496
Locke: szenzualizmus és idealizmus 500
Szenzualista kiindulópont 500
Sajátos idealizmus 509
Társadalmi nézetei 515
Leibniz objektív idealizmusa 517
A monászok tana 518
Ismeretelmélet 520
Berkeley szubjektív idealizmusa 522
Hume mérsékelt szkepticizmusa 531
A mérsékelt vagy "akadémikus" kétely 532
Az okság: szubjektív megszokás 536
Az "akadémikus" kétely és vallás 539
Voltaire 546
A francia felvilágosodás deizmusa 546
Voltaire élete és filozófiája 548
Montesquieu 553
Rousseau 558
Lamettrie 565
A francia felvilágosodás materializmusa 565
Az orvos-filozófus Lamettrie gondolatvilága 566
A lélek testi jelenség 566
Az ember és az állat: fejlődés eredménye 568
Az erkölcs evilági természetű 569
Helvétius 571
Az érdek mint a társadalom mozgatóereje 571
Nevelés és társadalom 575
Az enciklopédista Diderot 579
Az "Enciklopédia" megteremtése 579
Deizmuson át a materializmusig 580
Tapasztalaton nyugvó ismeretelmélet 585
A materializmus rendszerezője: Holbach 591
Mechanisztikus materializmus 591
Vulgáris társadalomelmélet 595
Következetes ateizmus 597
A "Szentek képtára" 601
Kant kriticizmusa 607
A klasszikus német filozófia kialakulása 607
Kant élete és kriticizmus előtti korszaka 609
Mi a kriticizmus? A "kopernikuszi fordulat" 611
A "Ding an sich" 614
A priori szemlélet 616
Az a priori szintetikus ítélet 617
A metafizika kérdései 619
Az istenérvek bírálata 621
"A gyakorlati ész kritikája": a kanti etika 625
Hegel dialektikus idealizmusa 631
A fichtei szubjektív idealizmus 631
Schelling azonosság-filozófiája 634
A dialektikus módszer és az idealista rendszer Hegelnél 636
Logikája 639
Természetfilozófiája 641
A szellem filozófiája 641
A szubjektív szellem tana 641
Az objektív szellem tana 644
Az abszolút szellem tana 646
Feuerbach antropológiai materializmusa 650
Az ifjúhegeliánusok valláskritikája 651
Feuerbach következetes evilágisága 653
A vallás az ember önkivetítése 659
A vallási antropomorfizmus történeti mozgása 663
A vallási antropocentrizmus 664
Epilógus 666