Prakash Vörös Ákos - A használható enneagram

A mai Enneagram-tanítások rámutatnak arra, hogy a kikristályosodás pillanatában kialakul egy mély tudatalatti réteg, amely lezárja az esszenciát, és amelyre rárakódva alakul ki fokozatosan a felszín, a személyiség. Ez a réteg a karakter. Már az ókori és még ősibb hagyományokban ismert volt ez a fogalom: míg a személyiség a kifelé forduló, külső elemekből létrejött részünk, addig a karakter a legmarkánsabb, mélyebb vonásokat jelenti. Az Enneagram új elmélete ehhez hozzáteszi, hogy a karakter a sérülésekből, védekezésből, bezárkózásból álló rétegünk, minden érzelmi fájdalmunk gyűjteménye, szenvedéseink legfőbb oka. Minden konfliktus, ami a jelenben ér bennünket és önmagában könnyen elviselhető lenne, aktivizálja régebbi sérüléseink e rétegét, és így válik igazán nehézzé. Ez az, amit Eckhart Tolle a maga rendszerében a "fájdalomtestnek" nevez. Ahogy Enneagram-mesterem, Eli Jaxon-Bear mondta: "Ez a legmélyebb réteged, ami még nem te vagy". Az esszencia már igazi lényünket jelenti, a személyiség pedig a legfelszínesebb rétegünk, ezért nyilvánvalóan találó ez a meghatározás.
Az Enneagram a felébredést segíti - azoknak, akik készek a felszínnél mélyebbre menni önmagukban, a szenvedések legsűrűbb rétegén át valódi lényük csodáihoz. Ez a térkép (is) csak annak segít, aki tényleg halad az úton. Gurdjieff azt emelte ki, hogy gépszerűen működünk. Márpedig amíg nem ismerjük meg gépezetünk működését, addig nem tudjuk azt megállítani és visszaemlékezni önmagunkra. Mai megfogalmazással: a felébredésre azért van szükség, mert mindenki megváltozott tudatállapotokban éli az életét. Minden karakter egyfajta transz, amelyben feldolgozatlan gyermekkori sérüléseink, hiedelmeink és érzelmeink tartanak bennünket - amíg hagyjuk.