Rideg Sándor – Indul a bakterház
A magyar humor halhatatlan klasszikusa, ahogy még sosem nevetett rajta senki
Rideg Sándor Indul a bakterház című regénye a magyar irodalom egyik legkedveltebb és legszórakoztatóbb alkotása. A történet főhőse a kamasz suhanc, Regős Bendegúz, aki meglehetősen egyedi világlátásával, nyelvi leleményeivel és örökös bajkeverésével hozza ki a sodrából a vasúti baktert, a banyát és minden más jó szándékú felnőttet, aki nevelni próbálja őt.
A könyv páratlan nyelvi humora, vidéki karakterei és groteszk helyzetei generációk óta kínálnak felhőtlen szórakozást olvasóknak és nézőknek egyaránt – hiszen a regényből készült filmadaptáció szintén kultikus státuszba emelkedett. A bakterház világa egyszerre karikírozza és szeretettel ábrázolja a vidéki életet, a gyermeki csínyeket és a felnőtt társadalom komikus ellentmondásait.
Ez a mű nemcsak nevetést, hanem egy kis nosztalgiát is kínál: a falusi életmód, a nyelvi játékok és a sajátos karakterek olyan miliőt teremtenek, amely egyedi a magyar prózában.
Csaknem kész lett a fejés, mikor varrótűt döftem a Riska hasába. A tehén erre úgy elrúgta a banyát, hogy én azt hittem, angyallá változott, mert kirepült az istállóajtón, neki a köcsögfának. A köcsögfa rádőlt a talicskára, legalul meg a banya nyújtogatta fölfelé a lábát. Virtigil égszakadás, földindulás volt ez. A ténsasszony rendesen visítozott, ahogy szokott, ha valami baja esett:
- Jaj, jaj, végem van! Végem van, jaj, végem van!...
- Ne kurjássz! - mondom a ténsasszonynak. De ő egyre azt hajtogatta, hogy vége van, és csak kurjászott, mintha fizetést kapott volna érte...
