A halál tabu. A halál érthetetlen, befogadhatatlan és elkerülhetetlen.
Az ember egyik legősibb vágya a halál feletti győzelem, mert a halált nem tekinti az élet részének. Bele kíván szólni a „nagy körforgásba”, lassítani a forgató kerekét, Istent játszani… „Az utóbbi évek egyik legjobb sci-fijének +(Köki Terminál könyvesbolt)”, a Gócpont szerzőjének, Stephen Paul Thomasnak legújabb könyvében olyan történeteket olvashatunk a talán nem is olyan távoli jövőből, amelyben a főszereplők különböző utakat keresnek és járnak be azért, hogy saját életüket (vagy másokét) meghosszabbítsák. Egyesek számára a lélek, mint a testet is túlélő entitás, a jövőben az élet magától értetődő része lesz, miközben mások ugyanúgy halnak meg, mint korábban már annyian: betegségben, áldozatokként, megöregedve vagy életüket adva másokért. A túlélésért, a hatalomért, a pénzért és az élet meghosszabbításáért folyó nagy küzdelemben gyakran az emberiségnek is fizetnie kell: felsejlik a kollektív halál képe is.
A Gócpont konspirációs sci-fi regény kolonizációs korszakában játszódó, a szerző grafikáival illusztrált történetek természetesen az életről szólnak. Válaszokat keresnek az elöregedett test gyógyítására, kicserélésére, a lélek hallhatatlanságára, és ezeken keresztül arra: legyőzhetővé válik-e az emberiség egyik legnagyobb „ellensége”? Kell-e, szükséges-e a fizikai való már-már értelmetlennek tűnő meghosszabbítása? Hiszen ahogy a csillagok elmúlnak, kihunynak, úgy múlik el testünk is, visszatérve az univerzum anyagához…
Legyőzhető tehát a halál? A válasz jelenleg az emberiség jelentős része szerint: igen. Csak kérni kell…
