Széky Pál - Állat az állatnak üzen

Raktáron
Raktárkészlet:
1 db
Széky Pál - Állat az állatnak üzen
500 Ft
A vásárlás után járó pontok: 10 Ft
Részletek

Régóta izgatja az emberek fantáziáját, beszélnek-e az állatok valamilyen módon egymással, esetleg más fajú egyedekkel. Az állatok közötti kommunikációnak igen széles skálája ismert. Közölhetnek információkat kémiai anyagokkal, mechanikus ingerekkel, elektromos árammal és nem utolsósorban vizuális jelekkel.
A közismert szerző ebben a művében megismerteti az olvasót a biokommunikáció szerteágazó és izgalmas témakörével, a könyv végén pedig megtudjuk, beszélnek-e az állatok.

Adatok
szerző
Széky Pál
cím
Állat az állatnak üzen
alcím
Biokommunikáció
kiadó
Natura
kiadási év
1986
állapot
antikvár könyv, közepes állapotú
oldalszám
235
kötés
puha kötés
ISBN
963-233-121-4
megjegyzés
kopottas borító, kissé hullámos lapok
kiegészítő információk
Számos fekete-fehér ábrával illusztrálva.
Cikkszám
258623
Vélemények

Legyen Ön az első, aki véleményt ír!

Tartalom
Előszó helyett 5
A biokommunikáció általános kérdései
Az állatok közti hírközlés lényege 11
Az információáramlás egyes mozzanatai 11
A biokommunikációs szignálok jelentősége 13
A kommunikáló egyedek száma 16
A biokommunikáció kutatásának rövid története 17
A biokommunikáció tárgyalásának csoportosítása 21
Biokommunikáció a sejtekben és a szervezetekben
Információáramlás az önálló sejt életében 25
Információcsere a soksejtű szervezetekben 28
Biokommunikáció az egyes állatfajok között
Információcsere állat és állat között 39
Kémiai hírközlés az állatvilágban 42
A kémiai szignálok természete 43
A feromonok kémiai jellege 43
Hol termelődnek a feromonok? 44
A rovar szaglószerve és feromonja 48
A szaganyag terjedésének tér-idő mintázata 51
Szimatolnak-e a csontos halak? 57
Miért nincs kémiai kommunikáció a madaraknál? 60
Az emlősök szaglószerve 63
A kémiai kommunikáció által kiváltott reakciók 64
Vonzó hatású feromonok 66
Szétszóró (diszperziós) feromonok 70
Támadást kiváltó feromonok 70
Védekezés feromonok segítségével 71
Riasztóferomonok 74
Nyomjelző és territoriális feromonok 80
Ivari feromonok 88
Nemi ösztönt fokozó feromonok 94
Hogyan segítik a feromonok az ivadékgondozást? 96
Egyedi és csoportos ismertetőjegyek 97
Együttes (komplex) feromonhatás 99
Termikus és elektromos információátvitel 102
A hőmérséklet mint információforrás 102
Információcsere elektromos ingerek útján 105
Biokommunikáció mechanikai ingerek segítségével 111
Taktilis kommunikáció 112
Érintkezési inger és vibráció 113
A taktilis, illetve a vibrációs információátvitel biológiai szerepe 120
Akusztikus biokommunikáció 122
Milyenek az információt hordozó hangjelek? 124
A cirpelő rovar hangadó szerve 125
Hogyan érzékeli a címzett rovar a hangszignált? 127
A gerincesek hangképzése 131
A halak némák és süketek? 131
A halak hangjeleinek fizikája 134
Hogyan érzékelik a halak a fajtestvérek hangját? 135
A szárazföldi gerincesek hangképzése 139
A szárazföldi gerincesek hallószervei 144
Mit hallanak meg a szárazföldi gerincesek? 149
Mit jelent az egyik állat hangja a másiknak? 158
Miért cirpelnek a rovarok? 160
Alsórendű gerincesek hangadásának biológiai szerepe 162
Miért énekelnek a madarak? 164
A madárhangok egyedi, populációs és földrajzi eltérései 168
Akusztikus szignálok szerepe az emlősök biokommunikációjában 173
Biokommunikáció ultrahangokkal 179
Optikai (vizuális) kommunikáció 185
Fényérzékelő sejtek és szervek az állatvilágban 185
Színlátás mint kommunikációs lehetőség 193
Fényt kibocsátó (világító) állatok információcseréje 197
Az optikai szignálok jelentősége a kommunikációban 202
Honnan származnak az optikai kommunikációs jelek? 211
Kommunikációs rendszerek együttműködése 215
Mi a haszna a kommunikáció ismeretének? 225
Beszélnek-e egymással az állatok? 227
Irodalom 231