Az emberiség rendkívül ősi szövegeibe enged bepillantást ez a kötet, amelynek egy része akkor íródott, amikor még a ma ismert emberi faj nem is élt a Földön.
A gyűjtemény hasábjain megelevenedik a sok ezer éves, esetenként a mérhetetlen távoli múlt ködébe vesző ember: hétköznapi élete, gondolkozása, törvénykezése, bölcselete, a világról alkotott felfogása. A Teremtésről vallott elképzelése; a szférák rendszerének működéséről, az ember hármas felépítéséről, Istenről, a Szent Szellemről, és az anyagi Világegyetemekről.
Kibontakoznak előttünk a nagy próféták tanításai, az életfelfogásuk, az Ember Útjáról vallott elképzelésük. Megismerhetjük a Pusztító által kiváltott katasztrófák sorát, amelyek között a Vízözön csupán egyetlen epizód volt. A tizenegy könyvből álló szöveggyűjtemény utolsó kötetéből pedig Jézus Britanniai utazásairól olvashatunk.
A Kolbrin Biblia 21. sz. Mester Kiadása tartalmazza annak a 11 történelmi és profetikus kötetnek a hiteles másolatát, melyek korábban A Kolbrin néven voltak ismertek. A Kolbrin Biblia a Szent Biblia számos történetét más megközelítésben tárgyalja, továbbá egyéb, bölcsességet tartalmazó szövegeket is magában foglal.
*
Bő 2000 évvel ezelőtt a világtengerek urai a föníciai hajósok voltak. Ők működtették a legfejlettebb hajóflottát, óceánjáró hajókkal járták be az egész világot. Mielőtt a Római Birodalom a bukásukat okozta volna, kereskedelmi útvonalaik behálózták a Mediterrán térséget és túlnyúltak azon, végig Nyugat-Európa partjain, egészen Britannia északi részéig.
A föníciaiak papiruszt importáltak Egyiptomból és eladták külföldre, közte az ősi, bölcsességeket tartalmazó szövegeket is. Így történt, hogy A Kolbrin Biblia, avagy ahogy akkoriban hívták, „A Nagy Könyv” számos kötetét eljuttatták kereskedelmi kapcsolataikhoz.
Az egyetlen példánya A Nagy Könyvnek, amely túlélte az ezredfordulót, az a kötet volt, amelyet Kr.e. az I. században vittek a föníciaiak Britanniába. Sajnálatos módon, a legnagyobb része megsemmisült 1184-ben, amikor a Glastonbury Apátságot felgyújtották. A támadást az Apátság ellen II. Henrik angol király rendelte el, miután az Apátság papjait misztikus eretnekséggel vádolta meg. Életüket féltve az Apátság kelta papjai elmenekültek és elrejtették A Nagy Könyv maradványait.
Ezt követően a megmaradt föníciai fordításokat átírták bronzlemezekre, és rézborítású faládákba helyezték. Ennek az erőfeszítésnek az emlékét őrzi „A Bronzkönyv” elnevezés.
A 18. században A Bronzkönyv kelta bölcsességekkel egészült ki, s kezdték el A Kailedy Könyv, majd A Kolbrin Biblia néven emlegetni.
