"Nagy jelentőségű és az állattenyésztésben jól ismert faji törvény az, hogy a nemesebb fajból való nőstény tiszta, nemes fajú továbbtenyésztésre örökre alkalmatlanná válik, ha valamely értéktelenebb fajból való hím csak egyetlenegyszer is megtermékenyítette már előbb. Az ilyen nemtelen vér által eszközölt anyaság a nemes fajú nőnemű teremtmény egész szervezetét megmérgezi és a nemtelen faj irányában megváltoztatja, úgy, hogy az azután csak nemtelen ivadékokat képes világra hozni, még abban az esetben is, ha később nemes fajú hím termékenyíti meg. Minél fejlettebb valamely élőlény, annál behatóbban érvényesül benne az a faji törvény, és legmagasabb s legsúlyosabb következményű hatását természetesen az embernél éri el."
Az ellentétes fajok keveredéséből előállott egyedekre is igaz az a biológiai törvény, hogy a korcsszülöttségnek minden külső jelét magukon viselik, és szüleik, ősszüleik alacsonyabb értékű tulajdonságait fokozottan öröklik. Ezek a felemás szülöttek tragikus és - mint már Goethe is kiemelte - szerencsétlen teremtések. Az ilyen házassággal nemcsak saját vére ellen követ el bűnt az egyén, hanem végtelen testi és lelki szenvedést zúdít a tulajdon gyermekeire és azok maradékaira is. A vér ellen elkövetett bűn, a fajrontó bűn, rettenetes megbosszulja magát.
