| Bevezető |
9 |
| Első rész |
|
| A felvilágosodás és a reformkori magyar iskolakultúra néhány elvi kérdése |
13 |
| Iskolakultúránk periodizációs kérdései a felvilágosodás idején és a reformkorban |
16 |
| Az előzmények és a hatások problémája |
23 |
| Második rész |
|
| Iskolarendszerünk keresztmetszete a korszak elején |
27 |
| Az elemi iskola |
27 |
| A középfokú képzés |
29 |
| A felsőoktatás |
32 |
| A nagy iskolakollégiumok belső élete |
35 |
| A sárospataki iskolakollégium |
35 |
| Felvilágosodás kori indítékok |
35 |
| A felvilágosodás kései időszaka |
41 |
| Az átmeneti kor néhány problémája |
41 |
| A kései felvilágosodás jelesebb képviselői: Kövy Sándor, Kézy Mózes, Látzai Szabó József, Rozgonyi József |
44 |
| A reformkor kiemelkedő tanáregyéniségei: Nyíri István, Csengery József, Molnár István, Szeremlei Gábor |
47 |
| A kollégiumi tanulmányok tartalmi kérdései |
53 |
| Tantervek |
54 |
| Tankönyvek |
57 |
| A tanulóifjúság érdeklődési körének egy-két problémája |
61 |
| A debreceni iskolakollégium |
64 |
| A felvilágosult racionalisták törekvései: Maróthi György, Hatvani István |
66 |
| Az átmeneti kor didaktikai és metodikai reformjai |
74 |
| A humán és a realisztikus elemek az iskolakollégiumban |
80 |
| A reformkor kiemelkedő tanáregyéniségei: Budai Ézsaiás, Péczely József, Kerekes Ferenc, Zákány József |
91 |
| A nagyenyedi iskolakollégium |
108 |
| A fellendülések és a visszaesések időszaka, Pápai Páriz Ferenc |
109 |
| A szellemi lojalitás ideje mint a felvilágosodás hanyatló korszaka |
117 |
| A magyarnyelvűségre való áttérés reformtervezete |
121 |
| A korszak kiemelkedő tanáregyéniségei: Köteles Sámuel, Szász Károly, Péterfy Albert, Zeyk Miklós |
125 |
| A pozsonyi líceum |
141 |
| A felvilágosodás pozsonyi intézete, Bél Mátyás |
141 |
| Tantervi erőfeszítések, Schedius Lajos |
145 |
| A zayugróci tanterv közvetlen előzményei |
148 |
| A tanterv |
153 |
| A pozsonyi-zayugróci reformtanácskozás néhány jelentős alakja: Michnay Endre, Boleman István, Zay Károly |
156 |
| Az eperjesi és a soproni líceumok |
160 |
| Az eperjesi kollégium |
160 |
| A felemelkedés időszaka |
161 |
| A kései felvilágosodás szellemében |
161 |
| A kollégium kerületi szerepe |
165 |
| A soproni líceum |
168 |
| A marosvásárhelyi, a pápai kollégium és a partikuláris iskolák |
176 |
| Székelyvásárhely kollégiuma, Bolyai Farkas |
176 |
| Pápa iskolakollégiuma, Márton István |
180 |
| Partikuláris iskolarendszer |
182 |
| Kecskemét kollégiuma |
184 |
| Losonc partikuláris intézete |
185 |
| A filiák |
188 |
| Egy Pesten felállítandó iskolakollégium tervei |
191 |
| Az életre és a munkára nevelés realisztikus elgondolásai |
193 |
| Hetényi János "Tanítás-Rend tervezet"-e |
193 |
| Tatay Endre és Karika János közös tanítási terve |
196 |
| Péterfy Albert tervezeti pályamunkája |
199 |
| Vajda Péter terve |
199 |
| Más pályázati tervek |
202 |
| Néhány kollégiumi tanterv |
202 |
| Nemzeti nevelésügyünk ellentmondásai és a kollégiumpályázat |
206 |
| Az "egyezményes" nevelésfilozófia nemzeti szempontja |
213 |
| A népi radikalizmus nemzeti szelleme |
217 |
| Két erdélyi tanterv és a nemzeti nevelés |
222 |
| Harmadik rész |
|
| Kollégiumi iskolakultúránk belső autonómiájának fejlődéstörténete |
227 |
| Goldberg és Wittenberg |
227 |
| A magyar coetus indítékai a kollégiumi nevelésben |
233 |
| A coetus szervezeti felépítése |
237 |
| A senior |
239 |
| A contrascriba |
240 |
| Az oeconomus |
241 |
| A collega |
242 |
| A vigil, az apparitor, a calefactor és a többiek |
243 |
| A diáktársaságok helye a kollégiumi önkormányzatban |
246 |
| A felvilágosodás útján |
246 |
| A reformkor szellemében |
248 |
| A forradalom irányában |
252 |
| Jegyzetek |
255 |
| Táblázatok |
274 |
| Névmutató |
285 |
| Helységnévmutató |
291 |
