| Révai fejlődése 1752-1777 |
|
| Bevezetés |
3 |
| Révai 1752-ben született; hogyan hívták; mért másította meg születése helyét |
6 |
| Atyja közkatona, utóbb csizmadia volt; testvérei, Mátyás Csanádon neveltetik, az apa meghal, a család tönkre megy - egy leány-gyermek kivételével |
10 |
| Mátyás Szegeden tanul, Kariba latin verselése buzdítja, szülőföldjének szeretete bírja a kún romok megéneklésére |
13 |
| Kecskeméten a piarista szerzetbe lép, mi bírta erre. Jelleme ellenkezik választott pályájával. Milyen volt viszonya a szerzethez s hogyan fogja föl ő maga? |
17 |
| Révai történettel foglalkozik, Cicero hatása Révaira. Molnár Jeles Épületei. A költészet, első alagyáit írja |
25 |
| A latin próza, a józsanság Révai jellemében. A XVIII. század philosophiája, Révai türelmessége, mily philosophiát tanult |
31 |
| Révai-Nagy Károlyban. Károly gróf, Varjas János. Nyitrán mathematikával és archittecturával foglalkozik. A tanítás befolyása Révaira. - Révai nemzeti programja |
36 |
| Második fejezet |
|
| Révai írói föllépése 1777-1780 |
|
| Bécs a múlt században. Mária Terézia germanizálása, miért szerette őt a nép. Bécs a magyar szellemi élet központja |
47 |
| Révai Bécsben. Megismerkedik a testőrök irodalmi működésével. Sonnenfels és Denis. Bécs befolyása Révaira |
51 |
| Révai Nagy-Váradon, tankönyveket ír a nemzeti iskolák használatára, magyar nyelvtanát nem fogadják el. Az irodalom-történet kétféle adatai |
56 |
| A Magyar alagyák első könyvek. E kor olvasó közönsége és bírálata. Az alkalmi költés. A Szinyér Váraljai szüret, Révai helytelen nézete a műfordításról |
59 |
| A physika. A menykövek mivoltáról, miért fordította ezt Révai. A műszók |
68 |
| Révai akadémiai tanár, miért megy el innét. Emlékbeszéde Mária Terézia fölött |
72 |
| Harmadik fejezete |
|
| Révai mint nyelvművelő 1780-1787 |
|
| Révai újra Bécsben. Itt fogamzik meg benne a kiadások eszméje, fölhívása, a tájszók és közénekek gyűjtése, Cornides, a Heraldika. Révai nevelő Looson, Hédervár. Visszamegy Bécsbe |
79 |
| A régi magyar írásmódról - Révai a Halottas Beszéd kiejtéséről, a szenvedő alakról, Az ikes ige. Az igeragok. Révai nem fogadja el a finn rokonságot. A magyar betűk egyszerűsítése. A szók továbbképzése. Későbbi tanok első elemei |
86 |
| Révai Gráczban nevelősködik, de hirtelen megy el, insége |
93 |
| A Hírmondó a nyelvművelés eszköze, a kiadásoknak újonnan való bejelentése |
96 |
| Révai mint újságíró |
109 |
| Az ujság közönsége. Az írók eredménytelen küzdése a latin nyelv ellen, erőszak kellett, hogy végleg mellőzzék. A germanizáló rendelet, II. József nem volt germanizátor, a bizonyító tények. Mária Terézia és II. József összehasonlítása |
116 |
| Révai akadémiát sürget, II. József és Révai |
122 |
| Révai Győrött. A költeményes gyűjtemény hírré adatása, az előfizetések. Ellenfelei gyanúsítják, ínsége. A magyar Amalthea. Hogyan szerzi meg a költséget kiadásaihoz |
125 |
| Negyedik fejezet |
|
| A magyar renaissance |
|
| A magyar renaissance kezdete, az irodalmi iskolák, a három irány eredete és közönsége. A magyar renaissance kiinduló pontja |
143 |
| Az új méretű versek elsősége. Baróti nyelvrontása, a latinos szórend |
148 |
| A prosodiai elvek. - Molnár naturalisztikus eljárása, Baróti prosodiáját a magyar hangsúlyra alapítja, Rajnis az új méret magyar eredetijét vitatja, ingadozó elmélete. A prosodiai harczok |
156 |
| A helyesírás kérdése, az elvek és elvtelenségek, a reformáló törekvések. Révai befolyása |
165 |
| Révai magatartása a prosodiai harczban, a magyar és a latin prosodai különbségei, a h betű kérdése, révai a mai prosodai megteremtője |
170 |
| A tudós költés, a dilettantizmus, az iskolák fölbomlása |
177 |
| Révai költői méltatása |
183 |
| A magyar reaissance fejlődése. Révai a történeti szellem megtestesítője |
190 |
| Ötödik fejezet |
|
| Tiz év küzdelmei 1787-1797 |
|
| Révai Győrött rajztanító, ismeretségei, Fengler püspök. Viszálya tanító-társaival, az ügy elintézése |
195 |
| József visszavonja rendeleteit. A szent Korona Győrött, Révai ünneplése |
200 |
| Bessenyei Jámbor szándéka, Révai akadémiai izgatásai. Eszterházy József gróf és Sándor Leopold főherczeg. A helytartótanács leirata, Révai Budára megy |
205 |
| A reaissance a politikában és a társadalomban |
210 |
| Kedvezőtlen fordulat az Akadémia ügyében, Révai fölirata a helytartótanácshoz, kik voltak az akadémiai eszme kifejtői. Fölterjesztése a nádorhoz |
214 |
| Az Akadémia terve, czélja, költségvetése és alapja, az Akadémia jelöltjei. Révai miért nem kandidálja Bessenyeit |
221 |
| Révai az egyetem aesthetikai tanszékére folyamodik, Bécsbe megy, saecularisatiója. Viszálya a várossal, ellenségei és üldöztetése. A numismatika tanszékére pályáz. Esztergom |
232 |
| A Martinovics-féle mozgalom. Latina. Angulorum Trisectio. |
242 |
| Hatodik fejezet |
|
| Révai nyelvészeti fejlődése 1797-1802 |
|
| Hogyan lett Révai nyelvésszé |
251 |
| A nyelvtan Révai előtt. Pereszlényi, a Proludium, a Debreczeni Grammatika |
257 |
| A nyelvtudomány állapota Révai korában, a zsidó és magyar nyelv rokonsága |
263 |
| A pesti és bécsi kéziratok. Révai és Kulcsár. Komárom. Nyugalmaztatásért folyamodik. Sopronban lakik, utóbb Bécsben |
268 |
| Az Ilias fordítása, Carmina quaedam, német ódája, Beregszászi és Gyarmathy. A török nyelv rokonsága, mi vezette erre. Adelung |
286 |
| A Theresianum. Vályi meghal. Révai folyamodása az egyetem magyar tanszékére. A helytartótanács ajánlata egy Grammatica megírása ügyében.- Révai meghivatása |
284 |
| Hetedik fejezet |
|
| A magyar nyelv rendszere 1802-1807 |
|
| Beköszöntő fölolvasása. Betegsége. - Műveinek kiadását sürgeti, mennyi nyereségre számít. - A veszprémi káptalan és Marczibányi segélyezése. - Megjelenik az Antiquitates és az Elaboratior Grammatica. Miért írta ezeket Révai latin nyelven |
291 |
| A művek ellenzést keltenek, Verseghy. Révai tanítványai, hogyan írnak ezek mesterekről.- Kik voltak a vita-iratok szerzői? |
298 |
| A nyelvtan segédeszközei. Révai a nyelv történetét teszi a nyelvtan alapjává. A nemzeti elem Révai fölfedezésében. A régiség haszna, túlbecsűlése |
309 |
| Schlegel Frigyes, Grimm Jakab. Révai és Grimm összehasonlítása. Révai a történeti nyelvészet megalapítója. A nyugateurópai és a magyar renaissance |
320 |
| A rokon nyelvek, Révai nézete a héber és finn rokonságról. A betűváltozás törvénye, Révai összehasonlító módszerének birálata. Verseghy a régiség és összehasonlítás ellen. Révai és Verseghy összehasonlítása |
324 |
| Az összetett mássalhangzók egyszerűsítése. Révai helyesírási elvei. A helyesírási vita, Révai etymologikus kiejtése. Kazinczy szófejtő orthographiát diadalra juttatja |
334 |
| A rendhagyó igék s az óhajtó mód ragozása. Az ikes igék, nem Révai kezdette először sürgetni állandó használatukat. Ez alak elleni végségek okai. Verseghy az ikes igék ellen. A nyelvszokás, az ellenfelek túlzása. Miért lett az ikes használat állandó? |
344 |
| A szenvedő alak. Révai egyetértésben Verseghyvel. Révai, korának legnagyobb grammatikusa és nyelvésze |
361 |
| Nyolczadik fejezet |
|
| A nyelvújítás 1802-1807 |
|
| Milyenek voltak a magyar nyelv tanítói. Révai egyetemi tanári állása, minő egyetemi reformokat kíván a magyar nyelvoktatás ügyében, hallagtóinak száma |
367 |
| Révai Budapest, hogyan él. A drágaság, szegénysége. Mártonfi pártfogása |
372 |
| A magára hagyott irodalmi mozgalomnak központjává a nyelv lesz. Nyelvművelésés nyelvújítás. - Barczafalvi ellen Kazinczy |
379 |
| Révai a nyelvújítás ellen, elítéli a purismust, a szócsinálás és fölösleges. Egyetemleges ítélete a nyelvújító írók fölött |
283 |
| Révai a nyelvtanújítást is nyelvrontásnak bélyegzi. Révai mint nyelvőr, fölszólalása az újságok rossz magyarsága ellen. Veszprém, a dunántúli orthologia székhelye, nyelvrontásról vádolja Révait. |
487 |
| Miért tartották Révait nyelvújítónak. Hogyan vert gyökeret a nyelvújítás,- Kazinczy és Révai |
394 |
| Kiadatlan munkái. Alázatos segedelem kérése e munkák kiadása ügyében. Kecskemét mezővárosa és Pest megye segítik |
401 |
| Révai halála |
405 |
| Függelék. Toldi Révai-tervrajza |
406 |
