A vikingek számos történetet meséltek isteneikrôl: a hatalmas Odinról, a mennydörgés istenérôl, Thorról, a gyengéd Freyáról, a bajkeverô Lokiról és furfangjairól. Ezekben a történetekben az istenek mindig arra kényszerülnek, hogy megküzdjenek a gyûlölt óriásokkal, akik a könyörtelen északi havat és a zord hegyeket jelképezik.
Ezeknek az izgalmas és drámai meséknek a sora a mindenség kezdetének történetével nyílik, majd ezt követi a többi, mint például az istenek végsô csatája a tél erôi ellen.
Barbara Leonie Picard (1917-2011) angol írónô gyermekek számára írta meséit. 1947-ben a brit rádió egyik gyerekmûsorában tûzte ôket mûsorra, majd 1949-ben az Oxford Kiadónál látott napvilágot elsô, önálló mesés kötete.
Második kötetének megjelenése után az Oxford Kiadó javaslatára kezdte el az ôsi görög mitológia történeteit újra elbeszélni gyermekek számára. 1952-ben Homérosz Odüsszeiáját írta át, mely kivívta Robert Graves, a görög mítoszok híres tolmácsolójának elismerését is.
1953-ban az északi istenek és hôsök történeteit, 1955-ben Artúr király és lovagjainak történetét, valamint francia legendákat és meséket írt újra. Tartózkodott a költôi stílustól, prózája megôrizte az eredeti mûvek vadságát. Önálló regényeket is írt, háromszor jelölték egy rangos brit irodalmi díjra, a Carnegie Medal-ra.
Az Encyclopaedia Britannica szerint Picard egyike volt annak a tíz írónak, akik stílusukkal egy „új angol iskolát” teremtettek a gyerekeknek szóló történelmi regények terén. Mûveiket lelkiismeretes tudományosság, realizmus, ôszinteség, szociális érzékenység jellemzi, s a puszta szájhôsködés iránt általános megvetést tanúsítanak.
Barbara Picardnak számos könyve jelent meg, összesen 25 kötet, az utolsó 1999-ben.
