A II. világháborút tanulmányozó történészek egyöntetű véleménye az, hogy a németek utolsó nagy offenzívája – 1944 decemberében az Ardennekben – felkészületlenül érte az amerikaiakat. Valóban nem számítottak a támadásra? Charles Whiting lenyűgöző könyve alaposan átértékeli a II. világháború utolsó karácsonyát megelőző napok eseményeinek krónikáját, és bebizonyítja: a szövetségesek számítottak a németek támadására. A megdöbbentő kijelentés természetesen további kérdéseket von maga után: amennyiben a hadvezetés tudott a nácik tervéről, miért nem erősítették meg a front ardenneki szakaszát, melyet csupán néhány hadosztály védett? Valóban… miért nem?
Annyi bizonyos, hogy a II. világháború befejezése óta minden, az ardenneki harcokról szóló aktát szigorúan őriznek, annak ellenére, hogy az információ szabadságára vonatkozó törvény mindenkit felhatalmaz arra, hogy az iratokba betekintsen. A szerzőben így még egy kérdés fogalmazódott meg: valaki el akar tussolni valamit ezzel kapcsolatban?
A mindeddig rendezetlen irathalomból és a csatát túlélő veteránok visszaemlékezéseiből leszűrt információ birtokában Charles Whiting összefoglalja mindazt, amit a II. világháború egyik legrövidebb, de legvéresebb hetéről, a németek ardenneki offenzívájáról eltitkolni igyekeznek. Amennyiben az eseményekre vonatkozó aktákat valaha nyilvánosságra hozzák, a történelem ezen szakaszának eseményeit át kell majd értékelni.
