Dr. Nyisztor Tinka a moldvai Pusztinán született. Tanulmányait román nyelven végezte, románul is érettségizett. 13 éven keresztül az erdélyi Sepsiszentgyörgyön dolgozott egy gépgyárban. Egyetemi tanulmányait az Eötvös Loránd Tudományegyetemen, Budapesten végezte néprajz szakon (1990-1996), ahol Ebéd és vacsora: A táplálkozáskultúra szerkezete egy moldvai faluban (Pusztina 1920-1995) című szakdolgozatával etnográfus diplomát szerzett. Kutatóképző tanulmányokat az ELTE Európai Etnológia Doktori iskolában, valamint Bukarestben és a svájci Neuchatelben folytatott, közben saját témáján szülőföldjén dolgozott. Doktori (PhD) értekezését 2008-ban Budapesten védte meg Hétköznapok és ünnepnapok: A moldvai magyarok táplálkozásának etnográfiája címmel. 2001-ben hazatért Pusztinába, ahol a moldvai csángó magyarok mindennapjait éli. A kulturális élet tevékeny résztvevője, a Moldvai Csángó Magyarok Szövetségének vallási ügyekért felelős tisztségviselője, a magyar miséért, az anyanyelv templomi használatának bevezetésért küzd évek óta. Pákozdi Judit gasztronómiai újságíróként több évtized óta a magyar konyha hagyományainak megőrzéséért, értékeinek elismerésért, családösszetartó, nemzetmegtartó erejének tudatosításáért dolgozik. Gyűjti és publikálja a határainkon kívül és belül fellelhető, feledésre ítélt magyar recepteket. Tősgyökeres budapesti, tanulmányait a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán valamint a MÚOSZ Újságíró Akadémiáján végezte. Pályafutását a Vendéglátás című folyóiratnál kezdte, majd a Magyar Konyhánál, Közép-Európa első gasztronómiai magazinjánál folytatta, amelynek munkatársa, majd főszerkesztője volt 2006-ig. Azóta saját kiadóját vezeti, amely könyvek mellett megjelenteti a Biokosár ökomagazint. Nevéhez fűződik az Ezeríz főzőiskola megalapítása 2003-ban. Eddig 12 szakácskönyvet írt, hatot fordított, tizennégyet szerkesztett. Több mint öt éve részt vesz az InfoRádió Tálaló című gasztronómiai magazinműsorában. Legjelentősebb műve az 1992-ben megjelent Kárpátaljai kóstoló, amely Kárpátalja-szerte gyűjtött, 222, még sohasem publikált eredeti receptet tartalmaz. A Csángó galuska szakácskönyvnek már a címével egy sajátos régióba, nyelvjárásterületre lépünk, ahol a galuska nem főtt tészta, hanem növénylevélbe burkolt, hidegen és melegen egyaránt rangos étel. De nemcsak az elnevezésekről van szó. A moldvai magyarok étkezési szokásai olyan archaikumokat őriztek meg máig, amelyek középkori, kora újkori európai szakácskönyvek és más írások tanúsága szerint az európai táplálkozáskultúra, gasztronómia alapvonásaihoz tartoztak korábban. Ilyen a nap két állandó étkezése, az egyik reggel, a másik a napi munka végeztével, azaz a reggeli ebéd. Ilyen a savanyított ételek sokasága, a savanyítók sokfélesége és mások. Így ettek valaha a királyi udvaroktól a legszerényebb köznépi háztartásig. Ez a kötet történeti sétára is hív, és elsősorban a velünk élő idősebb nemzedék hagyományos falusi konyhájáról szól. Érzékelteti mégis, hogy milyen lépésekben újul meg az élelmiszerhasználat, a konyhatechnika a XX. század második felében, a konyháikra betekintést nyújtó asszonyok életében. A receptekből kirajzolódó táplálkozáskultúra saját belső fejlődésén túl jól mutatja a régió kulturális kapcsolatait is minden égtáj felé hosszú távon.
