"Csokonai Komáromban, a neves költőnek, Fábián Juliannának, Bédi Jánosnénak házánál találkozott egy délutáni jókedvűen csevegő társaságban Vajda Juliannával, egy ottani kereskedő leányával. Az első percben elvégeztetett Csokonai szívének sorsa. Szerelmes lett a kedves szép leányba, olyan mélységes és hatalmas szerelemmel, amelyet csak a legnagyobb s a legjobb lelkek tudnak érezni. A szerelem külső története rövid és szomorú. Kilenc hónapig ismerték egymást. Csokonai ez alatt az idő alatt minden követ megmozgatott, hogy állást kerítsen magának, amire házasodhassék. Végre is nem nyugodott, míg büszkén és boldogan nem jöhetett vissza Komáromba, hogy sikerült - a csurgói gimnázium tanára lett -, s akkor már Lilla más menyasszonya volt. Csokonai fájdalomhoz szokott és kínban nemesedett szívvel, megrendülve és kétségbeesve mondott le szerelméről, mikor az önként taszította el őt.
Milyen volt ennek a szerelemnek a belső története? Kevés adatunk van rá, még a költő dalai sem mondják el teljesen. Csokonai, a Lillához írott dalokat összegyűjtötte, s régebbi futó szerelmeinek írott emlékeiből is válogatván hozzájuk, egy kötetet állított össze belőlük. Szerelmének leviharzása után évekkel tette ezt, mikor nem élő szerelmének, hanem költészete szerelmi nyilvánulásának akart maradandó emléket állítani. Nem Lilláról akart tanúbizonyságot tenni, hanem egy teljes Lilla-regényt állítani össze dalaiból. Ezért régebbi verseit átdolgozta, Lillához írta át, s nem időrend szerint csoportosította, hanem eseményt fejlesztő belső lélektani rend szerint. De így is hű képet adják, milyen volt Csokonai szerelmének története."
