Dániel Gottlieb személyében egy olyan ember osztja meg velünk felismeréseit, akit élete során számos súlyos veszteség ért. Miután harminchárom évesen örökre kerekes székbe kényszerítette egy súlyos gerincsérüléssel járó autóbaleset, szembesülnie kellett azokkal a kérdésekkel, amelyekhez másoknak egy egész élet szükséges. Testi-lelki felépülése során egyetemes érvényű felfedezéseket tett, többek közt azt, hogy emberi kapcsolataiban mindenki ugyanarra vágyik: szeretetre, megértésre és biztonságra.
Érzelmekben, gondolatokban gazdag tárcái életünk egy-egy aspektusát veszik szemügyre. Az Árvaságunk című megmutatja, hogy az egyedüllét érzésének egyetemessége éppen a magányunkat enyhítheti; a Mi és a sebeink a sérülés és a gyógyulás elkerülhetetlenségéről szól; a Mit lát a gyerek? arra int, hogy a szülői stressz mértéke komolyan befolyásolja a gyerek jövőjét, míg az Anyám kezét fogva megindító vallomás a gyermeki szeretetről. E szívleckékben Gottlieb közös félelmeinket boncolgatja, és mindannyiunk számára hitelesen szól gyakran elfojtott érzelmeinkről. Válaszai továbbgondolásra késztetnek vagy megnyugtatnak, mulattatnak vagy bölcseleti magasságokba repítenek, de mindig megtalálják az utat az olvasók szívéhez.
