A „Csillagfejtés könyvé"-ből generációk tanulták az asztrológiát, vagy csak ismerkedtek ezzel a szép tudománnyal. A ma már klasszikus remekművet mindenki csak úgy nevezte: „A BAKTAY". Most végre gyarapíthatjuk tudásunkat, gazdagíthatjuk könyvespolcunkat „A BAKTAY II"-vel. Ugyanis nagyon sokan tudtak a szerzőnek „A jövőbelátás az asztrológiában" című munkájáról. Ez a könyv több, mint fél évszázadot töltött az íróasztalfiók rabságában. Igazán sokat és jól tanulni csak a klasszikusoktól lehet. Dr. Baktay Ervin könyvének nem ártott az idő, nem tette elavulttá. Éppen ellenkezőleg! Nemesebbé vált, akár az óbor. A prognózis módszerek ismertetése minden igényt és tudásvágyat kielégít. A mű legalább olyan jó, vagy túlzás nélkül jobb is, mint a modern nyugati szakirodalmak, illetve tankönyvek. Nélkülözhetetlen alapműnek számít tehát a gyakorló asztrológusok, a tanulók és a kíváncsi érdeklődők számára. Több mint húsz éve oktatok asztrológiát, ismerem az igényeket, a nemzetközi szakirodalmat, így tehát tapasztalataim alapján merem ajánlani minden jó szándékú érdeklődőnek és gyűjtőnek ezt az értékes könyvet.
"A csillagfejtés könyve" című munkában részletesen ismertettük az asztrológia rendszerét és az alapvető tudnivalókat, a horoszkóp kiszámításáig és kifejtéséig. Említett munkánkat igyekeztünk úgy fogalmazni, hogy az átlagos műveltségű olvasó maradéktalanul megérthesse, és a közölt ismeretek elsajátítása után maga is foglalkozhasson a gyakorlati horoszkópiával. Míg az előző munkában az alapismeretekről és a születési vagy alaphoroszkópra vonatkozó tudnivalókról volt szó, addig a jelen munka a csillagfejtésben alkalmazott fontosabb prognózis eljárásokat tárgyalja. (Kivéve azokat, amelyek magasabb matematikai, pl. gömbháromszögtani ismereteket követelnek.) Ahhoz tehát, hogy az olvasó eredményesen foglalkozhasson ezzel a könyvvel, ismernie kell az asztrológia alapelveit, általában mindent, amit előző könyvünkből meg lehet tanulni. A jelen munkában éppen ezért már nem térünk ki az alapvető dolgokra, legfeljebb utalunk rájuk és feltételezzük, hogy az olvasó tisztában van mindazzal, amit az előző kötetben összefoglaltunk.
