| A fordító megjegyzései a könyvhöz |
9 |
| Előszó az 1. kiadáshoz |
11 |
| Előszó a 3. kiadáshoz |
13 |
| Az agyi eredetű mozgássérülés általános problémái |
15 |
| Mit értünk agyi eredetű mozgássérülés alatt? |
15 |
| Hogyan keletkezhet az ilyen károsodás? |
15 |
| A kora gyermekkori agykárosodás sajátosságai |
17 |
| Hogyan lehet elkezdeni a kezelést? |
21 |
| Az agyi eredetű mozgássérülés különböző formái |
22 |
| Mozgássérült gyermek van a családunkban |
25 |
| Az anyának kell megbirkóznia a problémával |
25 |
| Az apát mindig vonja be a gyermek fejlesztésébe! |
28 |
| A fogyatékos gyermek számára a testvérek különösen fontosak |
30 |
| A nagymamának kulcsszerepe lehet |
31 |
| Az egész családnak számolnia kell a megváltozott körülményekkel |
32 |
| Sérült gyermekünk és környezete |
34 |
| Minden fejlődés alapja az ember és a környező világ változó kapcsolata |
34 |
| Hogyan segíthetünk gyermekünknek, hogy megismerje saját testét és a környező világot? |
36 |
| Próbáljuk vele megismertetni a testét! |
36 |
| A gyermeknek birtokba kell vennie az egész házat |
37 |
| Elő kell segítenünk, hogy a gyermek kapcsolatot teremtsen a rokonakkal, barátokkal, ismerősökkel, azaz a szociális környezetével |
38 |
| Ismertessük meg a tágabb világgal is! |
39 |
| Vigyen haza neki egy darabot a természetből! |
41 |
| Gyermekünk fejlesztésére fel kell használni az egész napot |
42 |
| Miért kell erre törekedni? |
43 |
| Hogyan bánjunk sérült gyermekünkkel a mindennapi ellátás során? |
44 |
| Hogyan fekszik a gyermekünk? |
45 |
| Milyen speciális fektetési módok ajánlhatók? |
45 |
| Hogyan emeljük fel és tartsuk ölben a gyermeket? |
49 |
| Segédeszközök a helyes testtartás biztosítására |
51 |
| Gyermekünknek kocsira is szüksége van |
61 |
| A járástanítás segédeszközei |
62 |
| Próbálják meg az aktív helyzetváltoztatás más lehetőségeit is! |
64 |
| Segítse elő gyermeke helyes testhelyzetét játék közben, keressen mozgásjavító játékokat! |
66 |
| Próbáljon meg kitartani az első nehéz hetekben! |
69 |
| A siker kulcsa a rendszeres gyakorlás |
69 |
| Nincs más lehetőség? |
70 |
| Meg fogja tanulni! |
71 |
| Mikor, milyen gyakran és milyen hosszú ideig kell gyakorolni? |
71 |
| Hogyan hat a környezet a gyakorlatok lefolyására? |
72 |
| A gyermeket ösztönözni kell az aktív együttműködésre |
73 |
| Gyakoroljanak játékosan, kerüljék a fárasztó ismétléseket, de legyen következetes |
74 |
| Nem terheljük túl az anyát és a gyermeket? |
75 |
| Gyermekünknek meg kell tanulnia az önellátást |
77 |
| Segítsünk neki, hogy segíthessen magán! |
77 |
| Megtanulni egyedül enni és inni - az első lépések az önellátás irányába |
78 |
| A célszerű ruházat és a megfelelő lábbeli megkönnyíti az öltözködést |
83 |
| Ösztönözze gyermekét, hogy megtanuljon önállóan öltözködni! |
87 |
| Könnyítse meg saját és gyermeke életét azzal, hogy időben ráneveli a szobatisztaságra! |
90 |
| A mosdás és a fürdés problémái |
91 |
| A mozgássérült gyermek számára különösen fontos a rendszeres fogápolás |
94 |
| Gondolja át a személyi higiéné egyéb kérdéseit! |
95 |
| Gyakorolják a mozgást a mindennapi szituációkban |
96 |
| Ne adja fel, maradjon türelmes és következetes! |
97 |
| Játék és foglalkoztatás |
99 |
| Beszédfejlesztés |
107 |
| Harcoljon a fogyatékos gyermek társadalmi egyenlőségéért, ismerje meg a szülők jogait és kötelességeit! |
116 |
| Zárszó |
119 |
| Függelék |
122 |
| Szociálpolitikai kedvezmények Magyarországon a mozgássérülteket nevelő családok számára |
122 |
| A mozgássérültek kezelési lehetőségei Magyarországon |
123 |
| Intézmények a mozgássérült gyermekek képzésére |
124 |
| Egyesületek, klubok a mozgássérültek részére |
124 |