A halványsárga, sárgásbarna, barnásfekete bőrszárnyúak - régies, de ismertebb nevükön fülbemászók - jól ismert tagjai a rovarvilágnak. Könnyen felismerhetők sajátos, fürge mozgásukról és jellegzetes, páros cercusukról, azaz a potrohuk végén függő fartoldalékukról, amelyet fogónak is nevezhetünk.
Testük jól láthatóan fejre, torra és potrohra tagolódik, amelyek jellegzetes és feltűnő függelékeket hordoznak. Felülről nézve szembeszökők a páros állkapcsi tapogatók, valamint a csápok és a szemek, hátán pedig az ún. előhát, a szárnyfedők, illetve a szárnyas fajok szárnyainak csúcsai és a potroh pygidiuma a cercusokkal.
Fejük testük arányaihoz képest kicsiny vagy közepes nagyságú lehet; a hát-hasi irányban enyhén lapított trópusi fajokon ez a lapítottság olyan kifejezett lehet, hogy az állat háta, illetve hasa csaknem párhuzamos. A fej leginkább közeli rokonaihoz, a csótányokéhoz hasonlít; felülről nézve nagyjából olyan hosszú, mint széles, és legfeljebb elülső részén kissé kihúzott, ún. prognath. Szájnyílása előrefelé nyílik. A nyakszirt elülső szegélyén eredő alsó ajak jól fejlett, álltőből és állból áll. Az alsó ajak oldalsó szegélyén erednek a páros alsó ajki, ún. ajaktapogatók, amelyek rendesen 3 ízűek...
