A geológia (ge = föld, logos = tan), vagyis a földtan célja a Föld fejlődéstörténetének megismerése. Míg a Föld a legrégibb időktől kezdve mai állapotába jutott, igen sok változáson ment keresztül a rajta élő állat- és növényvilággal együtt. Mindezen változások összessége időrendi sorrendben: a Föld fejlődéstörténete. A földrajz keretében megismerjük a Föld mai állapotát: a szárazulatokat, a tengereket, a hegységek, a völgyek, a folyórendszerek eloszlását, a mai éghajlati öveket, a településeket, az országokat s politikai beosztásukat, a mai állat- és növényvilágot, gazdasági jelentőségüket stb.
A Föld azonban állandóan változásokon megy keresztül, napjainkban is. Az élővilág egyedeinek születése, elhalása napjainkban is szembeszökő változások. Változik azonban a Föld arculata is, bár rövid idő alatt aránylag csak kisebb mertékben. Záporesők után a kopár homok- és agyaglejtőkön a lefolyó víz kivájó hatására sok helyen mély árkok keletkezését észleljük. A folyó víz magával ragadja a homokot, kavicsot, s ott, hol sebessége csökken, ezt a szállított törmeléket vagy annak egyik részét lerakja. A záporeső vize völgyeket váj ki, a folyó vizéből lerakódott homok, kavics a mélyedést feltölti. A tűzhányók kitörésekor a Föld belsejéből különböző összetételű anyagok jutnak a felszínre. Pontos mérések megállapították, hogy a Föld némely területei állandóan süllyednek, más vidékek állandóan emelkednek. Ezek a függőleges elmozdulások általában lassan? észrevétlenül mennek végbe. Az évenkénti süllyedés vagy emelkedés legfeljebb egy-két centiméter, többnyire jóval kevesebb. Hosszú idő alatt azonban ezek a függőleges mozgások tekintélyes méretűekké válnak. Némely vidéken azonban időnként földrengések alakjában függőleges és vízszintes irányú gyors elmozdulások jelentkeznek.
