Leírás
A bosszú mestere alaposan megújult (kívülről és belülről egyaránt). Hogy pontosan miben és miért, arról ír maga a szerző, Duncan Shelley:
3. jelentősen módosított kiadás.
A Leszboszi Cápa először 2001-ben jelent meg, a Media Nox kiadó gondozásában.
2012-ben kiadta a Brooks Kiadó, a Bosszú mestere címmel. A címváltoztatást az indokolta, hogy a Leszboszi Cápa nem utalt a műfajra.
Most újra megjelenik, ezúttal jelentősen módosított tartalommal.
Mi változott?
A rövid válasz az, hogy az első verziót grafománként írtam, ezt a mostanit gyógyult emberként javítottam, illetve írtam át.
Amikor februárban elővettem a régi Bosszú mestere kéziratot, az a számítógépemen 443 oldalt tett ki. Egy hete, amikor befejeztem az átírást, az oldalszám 279-re csökkent. Ez mínusz 164 oldal.
Nézzük a hosszabb választ arra a kérdésre, hogy mi változott:
Mivel az első verziót 1999-ben írtam, 1999-ben játszódott, az akkori technikai lehetőségeket szem előtt tartva. Mindaz, ami akkoriban csúcstechnológia volt, mára gyakorlatilag eltűnt, olyan mértékben vált elavulttá. Fél terabájtos szalagos háttértár… A gépemben ennél nyolcszor nagyobb van, huszadakkora méretben.
A cselekmény sokkal feszesebb lett, semmi nem viszi el a fókuszt, nincsenek felesleges körök az eseményekben és párbeszédekben, reálisabbak az akciók és a szereplők. A sokkal fejlettebb technológia megjelenése önmagában szükségessé tett bizonyos változásokat a cselekményben.
Az átírás folyamán figyelembe lettek véve a korábbi visszajelzések és kritikák.
Mi értelme van átírni egy könyvet?
Semmi. Hacsak maga az író nem esett át akkora változáson szakmailag, ami ezt indokolttá teszi. Ezúttal ez történt, ez az indok.
Valójában sokkal könnyebb valamit a nulláról felépíteni és megírni, mint egy meglévő anyagot kijavítani. A korábbi mű identitásának megtartása rengeteg korlátot jelent, melyek az új sztorinál fel sem merülnek.
