Egri Ferenc szerk. - Czárán Gyula háza naplója

Most, hogy tizedik születésnapját ünnepli a nagyváradi Czárán Gyula Alapítvány, mi lenne nagyobb öröm és boldogság számunkra, mint eljuttatni ezt a könyvet minden bihari természetjáróhoz, minden bihargóhoz és minden természetbaráthoz Erdély határain innen és túl.
Czárán Gyula háza naplóját nők és férfiak, megrögzött vagy alkalmi turisták írták, műveltségüknek megfelelő kifejező erővel illetve helyesírással. Ez a kéziratos füzet közel hetven kirándulás leírását tartalmazza, résztvevőkkel, útvonalakkal, történésekkel, szokásokkal de legfőképpen Czárán Gyula vezetési és szervezési szokásaival. A nyomtatott változat hű mása az eredeti szövegeknek, tehát ne rója fel senki nekünk a helyesírási hibákat és fogalmazási visszásságokat, mert semmit sem kívántunk változtatni az eredetiségen, annál is inkább, mert mi lenne hitelesebb mint azon kortársak véleménye, akik személyesen megtapasztalhatták a Czárán Gyula által teremtett turista paradicsom bihari világának tündéri voltát? Ezen kortársak közt említjük meg dr. Ruzitska Béla vegyész professzort is, aki Czáránra gondolva így emlékszik:
Aki valaha Czárán Gyula vezetése alatt kirándulást tett, az legjobban tudja, mit jelent ez. Mert ily kirándulások alkalmával a turista társnak csak a kirándulás kellemes oldalai, u. m. a természet szépségeinek, csodáinak és a társas barangolásnak tiszta élvezete maradt fenn; minden egyéb gondot, munkát és terhet a kitűnő vezető magára vett. Mert Czárán Gyula minden társas kirándulását előre gondosan elrendezte., útitervet készített, időbeosztást állapított meg, lovakat, csomaghordókat fogadott, élelemről italról és minden egyéb szükségesről gondoskodott, sőt a legtöbb esetben turista társai korai felébresztését is ő maga személyesen végezte. Mindezeknél fogva bátran elmondhatjuk, hogy Czárán Gyulával társaskirándulást tenni, valóságos élvezet és gyönyör volt"

(előszó)

Czárán Gyula, magyar nemességet nyert örmény család sarjaként felvilágosult földbirtokos, amatőr természetvédő, barlangász, a bihari turizmus atyja. Jogi végzettségét elhagyva szánta életét a Bihar-hegység megismerésére. A Bihar-hegység vízeséseinek és barlangjainak feltárása mellett elsőként épített ki turistautakat a Meleg-Szamos forrásvidékéhez és a hegység más nevezetességeihez (Csoda-vár, Meziadi-cseppkőbarlang, Révi-sziklaszoros, Galbena kitörés stb.). Saját költségén létesítette az útjelzéseket, építtette a turistautakat, és kezdeményezte a hegység természeti védettségét is.