A Rougon-Macquart sorozat negyedik kötete ismét a családtörténet eredeti helyszínén, Plassans városában játszódik. A zavaros múltú, otromba, fekete, „hímszagú”, de a nőktől undorodó, uralkodni vágyó pap, Faujas abbé, elhatározza, hogy a legitimista érzelmű kisvárost meghódítja III. Napóleon új rendszerének. Óvatos politikával és fondorlatos segítőtársakkal sikerül megtörnie még a királyhű klérus ellenállását is, és a város polgársága valóban behódol az új hatalomnak. A politikai karrierharcot átszövik az egyéni és családi sors jobbára baljós eseményei. A rajongó és idegbeteg Marthe Rougon halálosan beleszeret a primitív érzelmekre ható papba, de Faujas abbé csak az áldozatokat fogadja el a szerelmes asszonytól. Célját elérve eltaszítja magától a „tisztátalan” asszonyt, s tettével felidézi az összeomlást, amely végül őt magát is maga alá temeti…
A mohó és ostoba, kisstílű vidéki polgárság s a korrupt hatalom szolgálatába szegődő mindenkori karrieristák nyomasztó körképe ez a regény.
Zola kortársai és barátai, különösen Flaubert, Anatole France és Turgenyev igen nagyra tartották.
