Előszó |
3 |
Alaktan - a szófajok |
5 |
A névelő |
5 |
A főnév |
8 |
A főnév neme |
8 |
A főnév többes száma |
9 |
A főnévragozás |
12 |
A birtokviszony kifejezése |
14 |
A névmás |
16 |
A személyes névmás |
16 |
Az "es" névmás, mint általános alany |
17 |
A visszaható névmás |
18 |
A birtokos személyes névmás |
19 |
A mutató névmás |
20 |
A vonatkozó névmás |
22 |
A kérdő névmás |
24 |
Határozatlan és általános névmások |
25 |
A névmási határozószó |
30 |
Az értelmező |
31 |
A melléknév |
33 |
A melléknévragozás |
34 |
A főnévvé vált melléknév |
38 |
A melléknévfokozás |
39 |
Hasonlítás "wie" és "als" kötőszókkal |
42 |
A számnév |
43 |
Tőszámnevek |
43 |
Az óra-idő kifejezése |
45 |
Sorszámnevek |
46 |
Dátum kifejezése |
46 |
A "viel", a "viele" határozatlan számnév |
46 |
Genitivuszos szerkezetek |
47 |
Az ige |
49 |
Jelen idő |
50 |
A "sein" ige jelen ideje |
51 |
A "haben" ige jelen ideje |
51 |
Tőhangváltások jelen időben |
52 |
Az igék három alakja |
54 |
Múlt idők |
54 |
Az elbeszélő múlt |
55 |
A gyenge igék Präterituma |
55 |
Az erős igén Präterituma |
56 |
Az összetett múlt |
57 |
A "haben" és a "sein" segédigék perfektje |
57 |
A módbeli segédigék és a "lassen" ige Perfektje |
58 |
A régmúlt |
59 |
A "brauchen" ige használatáról |
60 |
Jövő idők |
60 |
Futur I. |
60 |
Futur II. |
61 |
A felszólító mód |
61 |
Az igekötős igék |
63 |
A módbeli segédigék |
63 |
A feltételezés valószínűségének fokozatai |
70 |
Néhány fontos ige használata |
70 |
Műveltetés |
73 |
A szenvedő szerkezet |
74 |
Zustandspassiv |
78 |
Függő beszéd, a Konjunktiv |
79 |
"würde"!Infinitiv |
86 |
Főnévi igenév |
88 |
Infinitives szerkezet |
89 |
A szükségesség, lehetőség, utasítás kifejezése Infinitivvel |
92 |
"scheinen zu"+Infinitiv |
93 |
Melléknévi igenév |
93 |
Melléknévi igeneves szerkezetek |
95 |
Bővített jelzős szerkezet |
96 |
A határozószók és kérdőszóik |
97 |
Helyhatározók |
97 |
Időhatározók |
97 |
Okhatározók |
98 |
Mód- és állapothatározók |
98 |
Az elöljárószó |
99 |
Tárgyesettel álló elöljárószók |
99 |
Részesesettel álló elöljárószók |
100 |
Birtokosesettel álló elöljárószók |
101 |
Tárgy- és részesesettel álló elöljárószók |
102 |
Kettős elöljárók |
104 |
A kötőszó |
105 |
Mellérendelő kötőszók |
105 |
Páros kötőszók |
106 |
Alárendelő kötőszók |
107 |
Mondattan - Mondatfajták, a mondat felépítése |
109 |
Egyszerű mondat |
109 |
Kijelentő |
109 |
Kérdő |
110 |
Felszólító |
111 |
Óhajtó |
111 |
Tagadás és igenlés |
112 |
Egyéb mondatrészek rendje |
113 |
Összetett mondat |
115 |
Mellérendelő összetett mondat |
115 |
Előidejűség |
115 |
Utóidejűség |
116 |
Egyidejűség |
116 |
Alárendelő összetett mondat |
118 |
Mellékmondati (Kati) szórend |
118 |
Alanyi mellékmondat |
118 |
Tárgyi mellékmondat |
121 |
Jelzői mellékmondat |
122 |
Időhatározói mellékmondat |
123 |
Okhatározói mellékmondat |
123 |
Megengedő mellékmondat |
124 |
Célhatározói mellékmondat |
124 |
Módhatározói mellékmondat |
125 |
Feltételes mellékmondat |
127 |
Hasonlító mellékmondat |
127 |
Vonzatok |
|
Melléknévvonzatok |
131 |
Főnévvonzatok |
133 |
Függelék a leggyakoribb erős és rendhagyó igék |
135 |