Ez a munka nem évfordulóra készült. A kerek számoknak mindannyiunkban élő - talán kissé babonás - tisztelete mégis arra késztet, hogy bevezetőként megemlékezzünk korunk egyik csodálatos felfedezéséről. 1896. januárjában - tehát kereken 75 éve - Henri Becquerel francia fizikus részt vett egy - a nemrég felfedezett - röntgensugárzásról tartott előadáson. Az előadáson hallottak hatására vizsgálatokhoz fogott, hogy megállapítsa, vajon a fluoreszcens anyagok a látható fénysugarak mellett bocsátanak-e ki röntgensugarakat is? Vizsgálatai során meglepetéssel tapasztalta, hogy egyes urániumsókból minden előzetes megvilágítás nélkül is, a röntgensugárzáshoz hasonló tulajdonságú sugárzás lép ki. Később derült ki, hogy az újonnan felfedezett természeti jelenség a radioaktivitás. Becquerel felfedezése óta kereken 75 év telt el. Azóta feltárult az ember előtt az atom, az atommag szerkezete, és az ember birtokába is vette a magenergiát. Ezzel megszerezte a lehetőséget egy elvileg kimeríthetetlen energiaforrás felhasználására, és rajta keresztül az emberi kultúra és civilizáció ma még el sem képzelhető felvirágoztatására - vagy elpusztítására. A lehetőségekből eddig nagyobbrészt a pusztítás eszközei valósultak meg, az egész emberiség sorsára kiható mértékben. Ezért nem lehetnek számunkra közömbösek vagy érdektelenek az atomfegyver létrejöttével, várható fejlődésével, esetleges alkalmazásának következményeivel kapcsolatos kérdések.
