„… a magyar Gulággal, mely Dániában oly nagy sikert aratott, Faludy jó évtizeddel megelőzte Szolzsenyicint…”
GÖTEBORG-POSTEN, 1978. júl. 14.
„Ha az ember ezt a gyönyörűen megírt tanúvallomást elolvassa, közvetlen érintkezésbe kerül az erővel és a bátorsággal. Megilletődve teszi le a könyvet, miközben azon elmélkedik – és ez remélhetőleg nem illúzió –, hogy az emberi szellem fölébe tud emelkedni minden szerencsétlenségnek.”
THE TIMES, London, 1988. febr. 28. /a könyv újabb kiadásához/
Válasz egy körkérdésre: Melyik könyvet vigyük magunkkal nyárra?
Miranda Seymour: „…George Faludy "My Happy Days in Hell”-jét, Magyarország egyik legkitűnőbb költőjének nagyszerű önéletírását…"
THE SUNDAY TIMES, London, 1988. júl. 17.
„Lenyűgözően érdekes könyv… Szerzője példát mutat, mint lehet humánusnak maradni az emberiség ellenségei között.”
THE SPECTATOR, London, 1962. nov.12.
„Mestermű.”
THE TIMES, London, 1962. nov. 12.
„Faludy csillámló, elragadó önéletrajzának legváratlanabb sajátsága a vidámság, amely a könyv legsötétebb oldalait is átjárja.”
POLITIKEN, Koppenhága, 1964. okt. 26.
„Faludy szárnyaló iróniája a legdeprimálóbb és legveszélyesebb élmények elbeszélésénél is mosolyt varázsol olvasói ajkára. Lélegzetelállító közvetlenséggel kalauzol bennünket a recski Pokolban és közben bebizonyítja, hogy olykor a szellem tartja fenn az ember testét.”
NEUE ZÜRCHER ZEITUNG, 1964. nov. 27.
