Amikor Magyarország török uralom alá került, itt is életbe lépett az a mohamedán jogrendszer, amely szerint minden darab föld tulajdonjoga a szultánt illeti. A szultán, illetőleg a kincstár tulajdonába jutott terület lakott helyeit ezért a kiküldött biztosok bejárták, összeírták lakosaik nevét, nyilvántartásba vették terményeik tizedét, egyszóval felmérték az ott élők termelő erejét.
Ezek az összeírások népünk egykori gazdaság- és társadalomtörténetének megbecsülhetetlen forrásai lettek, amire először Fekete Lajos akadémikus hívta fel a figyelmet "Az esztergomi szandzsák 1570. évi adóösszeírása" (Budapest, 1943.) című munkájának kiadásával. Úttörő munkássága negyedévszázaddal ezelőtt nemcsak a hazai, hanem a nemzetközi tudományos világban is egyedülálló volt, olyannyira, hogy a Török Történeti Társaság ennek hatására a török adóösszeírások feldolgozására és kiadására 1947-ben külön bizottságot alapított.
E kiadvány anyagát képező hatvani szandzsák adóösszeírása népünk életére számos vonatkozásban új és igen becses adatokat nyújt. A legfontosabbat említve: - ez az összeírás a legkorábbi - ami ismereteink az egykor itt élt lakosságnak. A Jászság egyes városai és falvai demográfiai, ethnikai és településtörténeti vizsgálatakor ebből az összeírásból kaphatjuk az elsődleges válaszokat. Külön figyelmet érdemel a jász szállások névanyagának vizsgálata, mert ezek között több olyan vezetéknév olvasható, amely feltehetően jász eredetű. Igen tanulságos ismereteket nyújt az összeírás a szandzsák egykori földművelésére, az egyes tájakon termelt jellegzetes mezőgazdasági termékekre, azok megoszlására és mennyiségére, s ezen keresztül az ott élt családok anyagi körülményeire, életszínvonalára.
Ez a kiadványunk tehát sok szempontból gazdagítja mind az egykori hatvani szandzsákhoz tartozó helységek múltjára, mind pedig az egész török hódoltság időszakára vonatkozó eddigi hézagos ismereteinket.
Az anyag feldolgozására a legszakavatottabb tudós, Fekete Lajos Kossuth-díjas professzor végezte.
