|
Előszó az első kiadáshoz
|
1
|
|
Előszó a második kiadáshoz
|
8
|
|
Előszó a harmadik kiadáshoz
|
11
|
|
Előszó a negyedik kiadáshoz
|
12
|
|
A környezet
|
13
|
|
A félszigetek: hegységek, fennsíkok, síkságok
|
17
|
|
A hegységek
|
17
|
|
Fizikai és emberi jellemzők
|
17
|
|
Hogyan határozzuk meg a hegységet?
|
22
|
|
Hegységek, kultúrák és vallások
|
26
|
|
A hegyek adta szabadság
|
30
|
|
A hegyvidék erőforrásainak mérlege
|
33
|
|
A hegylakó a városban
|
36
|
|
A hegyvidéki diaszpóra jellegzetes példái
|
40
|
|
A hegységek voltak-e a Mediterráneum történetének első színhelyei?
|
44
|
|
A fennsíkok, a hegylábak és a dombságok
|
46
|
|
A fennsíkok
|
46
|
|
A hegynek támaszkodó vidékek
|
48
|
|
A dombvidékek
|
51
|
|
Az alföldek
|
53
|
|
A vészt hozó vizek. A malária
|
55
|
|
A síkságok művelésbe vonása
|
63
|
|
Lombardia példája
|
69
|
|
Nagybirtokosok és szegényparasztok
|
72
|
|
Rövid távú változások a síkságokon: a velencei szárazföld, a Terra Ferma sorsa
|
75
|
|
Hosszú távú változások: a római Campagna sorsa
|
78
|
|
A síkságok hatalma: Andalúzia
|
79
|
|
Legelőváltó pásztorkodás vagy nomadizálás: a Mediterráneum két arca
|
83
|
|
A legelőváltó pásztorkodás
|
83
|
|
A nomadizálás megelőzi a legelőváltó pásztorkodást
|
85
|
|
A kasztíliai legelőváltó pásztorkodás
|
89
|
|
Párhuzamok és összkép
|
92
|
|
Dromedárok és tevék: az arab és török hódítás
|
94
|
|
Nyugati szemtanúk a balkáni, az anatóliai és az észak-afrikai nomadizálásról
|
98
|
|
Évszázadosnál is hosszabb ciklusok
|
100
|
|
A Mediterráneum szívében: a tengerek és tengerpartok
|
103
|
|
A tengeri síkságok
|
03
|
|
A part menti hajózás
|
103
|
|
A portugál felfedezések hajnalán
|
108
|
|
A kis tengerek, a történelem bölcsői
|
109
|
|
A Fekete-tenger, Konstantinápoly védett vadászterülete
|
110
|
|
Az Égei-tenger szigetvilága, Velence, és Genova birodalma
|
115
|
|
Tunézia és Szicília között
|
17
|
|
A földközi-tengeri "La Manche"
|
118
|
|
A Tirrén-tenger medencéje
|
121
|
|
Az Adriai-tenger
|
127
|
|
Szicíliától keletre és nyugatra
|
137
|
|
Két különálló tengeri világ
|
138
|
|
A Török és a Spanyol Birodalom kettős tanulsága
|
140
|
|
Túl a politikán
|
143
|
|
A partszegélyek
|
144
|
|
Halászok és hajósok
|
144
|
|
A partvidékek gyengeségei
|
146
|
|
A nagyvárosok
|
151
|
|
A partvidékek forgandó sora
|
153
|
|
A szigetek
|
155
|
|
Elszigetelt világok?
|
157
|
|
A szigetek bizonytalan élete
|
159
|
|
A "nagytörténelem" útjain
|
161
|
|
Kivándorló szigetlakók
|
165
|
|
Szigetek, amelyeket nem övez tenger
|
168
|
|
A félszigetek
|
169
|
|
A csatlakozó területek, avagy a tágabb Mediterráneum
|
175
|
|
A történelem Mediterráneuma
|
177
|
|
A Mediterráneum másik arca: A Szahara
|
179
|
|
A Szahara: közelebbi és távolabbi határok
|
179
|
|
Szükség és szegénység
|
182
|
|
Távolsági nomadizálás
|
184
|
|
A sztyeppei népek betörése és beszivárgása
|
186
|
|
Az arany- és fűszerkaravánok
|
189
|
|
Az oázisok
|
193
|
|
A sivatag, az iszlám földrajzi tere
|
195
|
|
Európa és a Földközi-tenger
|
198
|
|
A négy történelmi földsáv és észak-déli összekötő útjaik
|
198
|
|
Az orosz földsáv: út a Fekete- vagy a Kaszpi-tengerhez
|
200
|
|
A Balkántól Danckáig: a lengyel földsáv
|
205
|
|
A német földsáv: általános áttekintés
|
212
|
|
Az Alpok
|
214
|
|
A harmadik szereplő: a sokarcú Németország
|
218
|
|
Genovától Antwerpenig, Velencétől Hamburgig: az érintkezés feltételei
|
221
|
|
A kereskedés mérlege és a kereskedők mozgása
|
224
|
|
A francia földsáv: Rouentól Marseille-ig
|
227
|
|
Európa és a Földközi-tenger
|
233
|
|
Az Atlanti-óceán
|
235
|
|
Nem egy Atlanti-óceán
|
235
|
|
Az óceán a Földközi-tenger neveltje
|
236
|
|
Az óceán sorsa a XVI. században
|
237
|
|
Kései hanyatlás
|
241
|
|
A természeti egység: éghajlat és történelem
|
243
|
|
Az éghajlat egysége
|
244
|
|
Az Atlanti-óceán és a Szahara
|
244
|
|
Homogén éghajlat
|
246
|
|
A szárazság, a Földközi-tenger mellékének legsúlyosabb csapása
|
250
|
|
Az évszakok
|
259
|
|
Téli pihenők
|
259
|
|
A hajózás szünetelése
|
261
|
|
A tél, a fegyvernyugvás és a tárgyalások ideje
|
267
|
|
A tél megpróbáltatásai
|
273
|
|
A nyár felgyorsult életritmusai
|
274
|
|
Nyári járványok
|
276
|
|
A mediterrán éghajlat és a Kelet
|
276
|
|
Az évszakok ritmusa és a számszerűség
|
278
|
|
A gazdasági élet meghatározottsága
|
284
|
|
Változott-e az éghajlat a XVI. század óta?
|
287
|
|
Utólagos megjegyzések
|
291
|
|
Az ember alkotta egység: utak és városok, városok és utak
|
297
|
|
Szárazföldi utak és tengeri utak
|
298
|
|
Az éltető utak
|
300
|
|
A szállítóeszközök elavultsága
|
304
|
|
Megnőtt-e a szárazföldi utak jelentősége 1600 körül?
|
306
|
|
A szárazföldi utak problematikája
|
311
|
|
Velence kettős példája
|
312
|
|
Forgalom és statisztika: Spanyolország példája
|
315
|
|
A kétféle szállítás kérdése nagyobb perspektívában
|
316
|
|
A hajózás: tonnatartalom és konjunktúra
|
318
|
|
Nagy és kis szállítóhajók a XV. században
|
321
|
|
A kis hajók első sikerei
|
323
|
|
Az atlanti hajózás a XVI. században
|
324
|
|
A Földközi-tengeren
|
333
|
|
A városok funkciói
|
339
|
|
Városok és utak
|
339
|
|
A metszéspontok: ahol a közlekedési eszközök cserélődnek
|
343
|
|
Az utaktól a bankokig
|
345
|
|
A városok fejlődése és visszafejlődése
|
349
|
|
Egy tökéletlen tipológia
|
351
|
|
Az évszázad tanúi: a városok
|
353
|
|
A demográfiai növekedés
|
353
|
|
Régi bajok, új bajok: éhínség és búzakérdés
|
355
|
|
Régi bajok, új bajok: a járványok
|
359
|
|
A nélkülözhetetlen betelepülő
|
362
|
|
A városok politikai válsága
|
366
|
|
Egyarcú pénzközpontok
|
369
|
|
A királyi és császári városok
|
376
|
|
A fővárosok védelmében
|
383
|
|
Változatosság és kunjunktúra
|
384
|
|
Rövidítések
|
385
|
|
Térképek jegyzéke és ábrák jegyzéke
|
386
|
|
Képek jegyzéke
|
388
|
|
Közös sorsok és általános trendek
|
|
|
A gazdaság: a század léptéke
|
395
|
|
A távolság, az első számú ellenség
|
395
|
|
Mire a levél megérkezik...
|
396
|
|
A tenger méretei: a rekordsebességek
|
398
|
|
Az átlagos sebesség
|
400
|
|
A levelezés kiváltságai
|
404
|
|
A hír luxuscikk
|
408
|
|
Összevetés a mával
|
410
|
|
A birodalmak és a távolság
|
412
|
|
Claude du Bourg három küldetése (1576 és 1577)
|
415
|
|
Tér és gazdaság
|
416
|
|
A vásárok hálózata, a gazdasági élet kisegítője
|
419
|
|
A zárt gazdasági térségek
|
423
|
|
Genova, Milánó, Velence, Firenze négyszöge
|
427
|
|
A népesség száma
|
435
|
|
60-70 millió ember világa
|
435
|
|
A Mediterrán lakatlan vidékei
|
439
|
|
Százszázalékos demográfiai növekedés?
|
443
|
|
A népességváltozás mutatói
|
444
|
|
Következtetések fenntartásokkal
|
451
|
|
Újabb adalékok és javaslatok
|
452
|
|
A biztos pontok
|
453
|
|
Még egy szempont: a vándorlások
|
456
|
|
Megoldható-e a Mediterráneum gazdaságának modellje?
|
460
|
|
A legfontosabb tevékenységi kör: a mezőgazdaság
|
462
|
|
Az iparűzés mérlege
|
468
|
|
A bedolgozási rendszer és a városi iparűzés fellendülése
|
471
|
|
A rendszer sikeressége
|
473
|
|
Vándorló munkaerő
|
474
|
|
Általános és egyedi mozgás
|
476
|
|
A kereskedelmi forgalom nagyságrendje
|
479
|
|
A távolsági kereskedelem korlátozottsága és jelentősége
|
482
|
|
A kapitalista koncentráció folyamata
|
485
|
|
A földközi-tengeri flották hajótere
|
487
|
|
A százazföldi szállítás
|
489
|
|
Az állam, a század legnagyobb vállalkozója
|
491
|
|
Nemesfémek és pénzgazdálkodás
|
493
|
|
A nincstelenek teszik ki a lakosság egyötödét?
|
495
|
|
Jövedelmi skála - ideiglenes használatra
|
499
|
|
Az élelmezési adatok megbízhatatlansága
|
501
|
|
Jók-e a számítások?
|
502
|
|
A gazdaság: a nemesfém, a pénz és az árak
|
503
|
|
A Mediterráneum és a szudáni arany
|
505
|
|
A nemesfém Kelet felé áramlása
|
505
|
|
A szudáni arany: az előzmények
|
508
|
|
A portugálok Guineában: továbbra is áramlik az arany a Mediterráneumba
|
510
|
|
Aranykereskedelem és konjunktúra
|
513
|
|
A szudáni arany Észak-Afrikában
|
515
|
|
Az amerikai ezüst
|
518
|
|
Amerika és Spanyolország kincsei
|
518
|
|
Az amerikai kincs útja Antwerpen felé
|
522
|
|
Kerülő Franciaország felé
|
526
|
|
A Barcelona és Genova közötti tengeri út és az amerikai nemesfém második ciklusa
|
529
|
|
A spanyol pénz elárasztja a Mediterráneumot
|
536
|
|
A pénzbőségnek kiszolgáltatott Itália
|
539
|
|
A genovaiak százada
|
543
|
|
A piacenzai vásárok
|
547
|
|
Az értékpapír kora
|
551
|
|
II. Fülöp utolsó államcsődjétől III. Fülöp első államcsődjéig
|
553
|
|
Az áremelkedés
|
559
|
|
A kortársak panaszai
|
559
|
|
Amerika a bűnös?
|
563
|
|
Amerika felelőssége: érvek és ellenérvek
|
565
|
|
A munkabérek
|
567
|
|
A földbirtok jövedelmei
|
570
|
|
A bankok és az infláció
|
571
|
|
Az "ipari vállalkozók"
|
575
|
|
Az állam és az áremelkedés
|
575
|
|
Csökken az amerikai nemesfém beáramlása
|
580
|
|
Leértékelt és hamis pénzek
|
581
|
|
A három fémkorszak
|
585
|
|
A gazdaság: kereskedelem és szállítás
|
587
|
|
A borskereskedelem
|
587
|
|
A Földközi-tenger visszavágása: a vörös-tengeri kereskedelem fellendülése 1550 után
|
589
|
|
A levantei kereskedelmi utak
|
593
|
|
A portugál borskereskedelem újjáéledése
|
598
|
|
A portugál bors: tervek és alkudozások
|
601
|
|
A portugál borsot felkínálják Velencének
|
603
|
|
A Welserek és a Fuggerek szerződése: 1586-1591
|
605
|
|
Fennmaradnak a levantei fűszerutak
|
607
|
|
Elképzelhető magyarázatok
|
613
|
|
A földközi-tengeri gabona egyensúlya és válságai
|
616
|
|
A gabonafélék
|
616
|
|
A gabonakereskedés szabályai
|
617
|
|
A tengeri gabonakereskedelem
|
622
|
|
Kiviteli kikötők, exportáló vidékek
|
625
|
|
A keleti gabona
|
629
|
|
Egyensúly, válság és a viszontagságok
|
630
|
|
Az első válságok: északi búza Lisszabonban és Sevillában
|
632
|
|
A török gabona elsöprő sikere: 1548-1564
|
637
|
|
Az önellátás időszaka Itáliában: 1564-1590
|
640
|
|
Az utolsó válság: az északi gabona behozatala 1590 után
|
645
|
|
Szicília mindig is Szicília marad
|
649
|
|
A gabonaválságokról
|
652
|
|
Kereskedelem és szállítás: az atlanti-óceáni hajók
|
653
|
|
1550 előtt: az első invázió
|
653
|
|
1550-től 1573-ig: a földközi-tengeriek visszaveszik a Földközi-tengert
|
662
|
|
1573 után: a második invázió
|
666
|
|
A birodalmak
|
691
|
|
A birodalmak kialakulása
|
696
|
|
A törökök felemelkedése: Kis-Ázsiától a Balkánig
|
696
|
|
A törökök Szíriában és Egyiptomban
|
702
|
|
Az Oszmán Birodalom belülről
|
704
|
|
A spanyol egység: a katolikus királyok
|
705
|
|
V. Károly
|
707
|
|
II. Fülöp birodalma
|
710
|
|
A véletlen és a politika
|
713
|
|
Az állam ereje és gyengesége
|
716
|
|
A "közhivatalnok"
|
716
|
|
A hitbizományi és vásárolt tisztségek
|
723
|
|
A helyi autonómia
|
727
|
|
A pénzügyek és a hitelrendszer az állam szolgálatában
|
729
|
|
1600-1610.: eljött a közepes államok ideje?
|
737
|
|
A társadalmak
|
741
|
|
A földesúri visszavágás
|
743
|
|
Földesurak és parasztok
|
743
|
|
Kasztília: a király és a főnemesség szembenállása
|
747
|
|
Kasztíliai hidalgók és regidorok
|
753
|
|
További példák
|
755
|
|
Egymást váltó nemesség az Oszmán Birodalomban
|
757
|
|
A csiftlikek
|
762
|
|
A polgárság árulása
|
764
|
|
A Földközi-tenger vidékének polgársága
|
764
|
|
Áruló polgárság
|
767
|
|
A nemesi cím áruba bocsátása
|
769
|
|
Ellenszenv az új nemesekkel szemben
|
771
|
|
Szegénység és banditizmus
|
773
|
|
Elfajzott forradalmak
|
773
|
|
Osztályharc?
|
776
|
|
Fellépés a nincstelenek és csavargók ellen
|
778
|
|
Banditizmus mindenütt
|
782
|
|
A banditizmus és az állam
|
784
|
|
A betyárvilág és a földesurak
|
788
|
|
A banditizmus erősödése
|
791
|
|
A rabszolgák
|
793
|
|
És mi következik mindebből?
|
794
|
|
A kultúrák
|
797
|
|
A kultúrák mozgékonysága és állandósága
|
798
|
|
A mindennapok eseményeiből levonható tanulságok
|
798
|
|
A kultúrális javak terjedése
|
800
|
|
Kultúrális kisugárzás, kulturális elhárítás
|
804
|
|
A görög kultúra továbbélése
|
809
|
|
Kulturális folytonosság, kulturális határok
|
810
|
|
A másodlagos határ példája: Ifríkíja
|
812
|
|
A kulturális csere és átadás lassú üteme
|
814
|
|
A kultúrák átfedései
|
817
|
|
A törökök a Balkán keleti síkságain
|
817
|
|
Az iszlám Spanyolországban: a moriszkók
|
821
|
|
A moriszkó-problémák
|
822
|
|
A moriszkó Spanyolország földrajza
|
824
|
|
A granadai tragédia
|
831
|
|
A dráma nem ér véget Granadánál
|
834
|
|
A Nyugat fölénye
|
840
|
|
A mindenhol elkülönülő kultúra: a zsidók sorsa
|
845
|
|
A zsidó kultúra nem vitakérdés
|
846
|
|
A mindenütt jelen lévő zsidó közösségek
|
853
|
|
A zsidóság és a kapitalizmus
|
856
|
|
A zsidók gazdasági tevékenysége és a konjunktúra
|
862
|
|
A spanyol magatartás megértéséért
|
865
|
|
A mediterrán kultúra kisugárzása
|
869
|
|
A barokk szakaszai
|
870
|
|
Érdemes-e a barokkról vitatkozni?
|
872
|
|
Róma: a mediterrán kultúra terjesztésének fő központja
|
872
|
|
A másik központ: Spanyolország
|
875
|
|
Még egyszer a Mediterráneum hanyatlásáról
|
878
|
|
A háború megnyilvánulási formái
|
879
|
|
A flották és a határ menti erődítések háborúja
|
879
|
|
Háború és technika
|
882
|
|
A háborúk és az állam
|
885
|
|
Háború és kultúra
|
888
|
|
A védelmi háború a Balkánon
|
890
|
|
A velencei "limes"
|
891
|
|
A Dunánál
|
893
|
|
A Mediterráneum központjában: a nápolyi és szicíliai partok
|
895
|
|
Az itáliai és spanyol partok védelme
|
899
|
|
Az észak-afrikai partokon
|
903
|
|
Szükségmegoldás-e a parti erőd?
|
907
|
|
A portyák: érvek és ellenérvek
|
912
|
|
A védekezés pszichológiája
|
913
|
|
A kalózkodás, a nagy háború pótléka
|
915
|
|
A régi és elterjedt ipar, a kalózkodás
|
916
|
|
A városok és a kalózkodás
|
919
|
|
A kalózzsákmány
|
922
|
|
A kalózkodás kronológiája
|
923
|
|
A keresztények kalózkodása
|
923
|
|
Keresztény kalózok Levantéban
|
927
|
|
Algír első fénykora
|
931
|
|
Algír második fénykora
|
933
|
|
Következtetések?
|
936
|
|
A foglyok kiváltása
|
938
|
|
A kis háború lép a nagy helyébe
|
940
|
|
Összegzés helyett: a konjunktúra és a konjunktúrák
|
943
|
|
Módszertani fenntartások
|
943
|
|
Az évszázados trend
|
944
|
|
A hosszú távú hullámzások
|
947
|
|
A spanyol államcsődök és a konjunktúra mozgása
|
948
|
|
Belső és külső háborúk
|
949
|
|
Konjunktúra és történelem
|
950
|
|
A rövid távú válságok
|
951
|
|
Rövidítések
|
953
|
|
Térképek és ábrák jegyzéke
|
954
|
|
Képek jegyzéke
|
956
|
|
Az események, a politika és az emberek
|
|
|
1550-1559: az európai háború kiújulása és befejeződése
|
965
|
|
A háború előzményei
|
965
|
|
1545-1550: béke a Mediterráneumban
|
965
|
|
Harcok Africa városért
|
970
|
|
Mühlberg és következményei
|
974
|
|
A háború a Mediterráneumban és azon túl
|
982
|
|
Tripoli eleste: 1551. augusztus 14.
|
982
|
|
Háborús tűzfészek 1552-ben
|
988
|
|
Korzika a franciáknak, Anglia a spanyoloknak
|
992
|
|
V. Károly leköszönései: 1554-1556
|
997
|
|
Az európai háború újbóli fellángolása
|
1004
|
|
A vaucelles-i fegyverszünet megszegése
|
1004
|
|
Saint-Quentin
|
1006
|
|
A cateau-cambrésis-i béke
|
1011
|
|
II. Fülöp visszatérése Spanyolországban
|
1016
|
|
Spanyolország a század közepén
|
1021
|
|
Félelem a protestánsoktól
|
1021
|
|
Politikai békétlenségek
|
1024
|
|
Pénzügyi nehézségek
|
1026
|
|
A török erőfölény utolsó évei: 1559-1565
|
1033
|
|
Spanyol hóbort-e a török elleni háború?
|
1033
|
|
A spanyol-török tárgyalások megszakadása
|
1034
|
|
A törökök tengeri fölénye
|
1037
|
|
A Dzserba elleni hadjárat
|
1039
|
|
Spanyolország magához tér
|
1054
|
|
Az 1561-1564 közötti esztendők
|
1054
|
|
Harc a kalózokkal és a téli viharokkal: 1561-1564
|
1059
|
|
A korzikai felkelés
|
1067
|
|
Fegyvernyugvás Európában
|
1071
|
|
Néhány adat a spanyol tengeri haderő újjáteremtéséről
|
1074
|
|
Don García de Toledo
|
1078
|
|
A máltai erőpróba (1565. május 18. - szeptember 8.)
|
1081
|
|
Váratlan volt-e a támadás?
|
1081
|
|
A máltai lovagok ellenállása
|
1083
|
|
Málta megmentése
|
1084
|
|
Spanyolország és II. Fülöp szerepe
|
1087
|
|
A Szent Liga születése: 1566-1570
|
1093
|
|
Németalföld vagy a Mediterráneum?
|
1093
|
|
V. Pius megválasztása
|
1093
|
|
A törökök Magyarországon és az Adrián
|
1096
|
|
A háború kiújulása Magyarországon
|
1101
|
|
Németalföld 1566-ban
|
1105
|
|
1567-1568: a figyelem Németalföldre összpontosul
|
1111
|
|
A fordulópont: a granadai háború
|
1122
|
|
Sokadosodnak a háborúk
|
1122
|
|
A granadai háború kezdete
|
1127
|
|
A granadai háború következménye: Uludzs Ali elfoglalja Tuniszt
|
1133
|
|
Granada és a ciprusi háború
|
1135
|
|
A ciprusi háború kitörése
|
1140
|
|
Mozgósítás Ciprusért
|
1149
|
|
IV. Lepanto
|
1155
|
|
Az 1571. október 7-i tengeri csata
|
1156
|
|
A megegyezés várat magára
|
1156
|
|
A francia diplomácia ármánykodása
|
1160
|
|
Megérkezik-e időben flottájával Don Juan?
|
1163
|
|
A törökök Lepanto előtt
|
1166
|
|
Az október 7-i csata
|
1168
|
|
Győzelem eredmény nélkül?
|
1174
|
|
1572, a drámai esztendő
|
1178
|
|
A francia válság a Szent Bertalan-éjig (1572. augusztus 24.)
|
1178
|
|
Don Juan de Austria megbízatása és visszarendelése, 1572. június-július
|
1185
|
|
A Morea elleni hadjárat
|
1190
|
|
Velence "árulása" és Tunisz kétszeri bevétele: 1573-1574
|
1197
|
|
A velencei magatartás megértéséért
|
1197
|
|
Don Juan elfoglalja Tuniszt: a győzelem most sem jár haszonnal
|
119
|
|
1574. szeptember 13.: Tunisz eleste
|
1205
|
|
Végre béke van a Földközi-tengeren
|
1211
|
|
A spanyol-török fegyvernyugvás: 1577-1584
|
1215
|
|
Margliani békemissziója, 1578-1581
|
1217
|
|
Visszapillantás: II. Fülöp első béketapogatózásai
|
1217
|
|
Egy különös közvetítő: Martín de Acuna
|
1222
|
|
Giovanni Margliani tovább tárgyal
|
1224
|
|
Az 1581. évi egyezmény
|
1233
|
|
Véget ér a háború a Mediterráneum szívében
|
1238
|
|
A törökök a perzsák ellen fordulnak
|
1238
|
|
A Perzsia elleni háború
|
1240
|
|
A törökök az Indiai-óceánon
|
1246
|
|
Háború Portugáliával, az évszázad fordulópontja
|
1248
|
|
Az alcázarquiviri katasztrófa
|
1250
|
|
Az 1580. évi rajtaütés
|
1254
|
|
A spanyolok elfordulnak a Földközi-tengertől
|
1256
|
|
A Földközi-tenger kilép a világtörténelemből
|
1259
|
|
A törökök gondjai és nehézségei
|
1262
|
|
1589.után: felkelések Észak-Afrikában és az iszlám országokban
|
1263
|
|
A török pénzügyi válság
|
1269
|
|
1593-1606: kiújul a nagy háború a magyarországi végeken
|
1270
|
|
A francia polgárháborúktól a hivatalos francia-spanyol háborúig: 1589-1598
|
1279
|
|
Vallásháborúk Dél-Franciaországban
|
1279
|
|
A spanyol-francia háború: 1595-1598
|
1291
|
|
A vervins-i béke
|
1294
|
|
Nem lesz tengeri háború
|
1297
|
|
Vaklárma 1591-ben
|
1297
|
|
Gian Andrea Doria nem akar a török flotta ellen harcolni: 1596. augusztus-szeptember
|
1304
|
|
1597-1600
|
1305
|
|
1601: vaklárma vagy elszalasztott alkalom?
|
1306
|
|
II. Fülöp halála, 1598. szeptember 13.
|
1309
|
|
Végszó
|
1313
|
|
Függelék
|
|
|
Források
|
1223
|
|
Levéltári források
|
1223
|
|
Spanyol levéltárak
|
1325
|
|
Francia levéltárak
|
1328
|
|
Itáliai levéltárak
|
1331
|
|
A Vatikáni Levéltár
|
1336
|
|
A raguzai levéltár
|
1337
|
|
Egyéb európai levéltárak
|
1338
|
|
Kartográfiai források
|
1340
|
|
Mai források
|
1340
|
|
Régi források
|
1340
|
|
Nyomtatott források
|
1345
|
|
A legfontosabb forráskiadványok
|
1345
|
|
A legfontosabb monográfiák
|
1352
|
|
A felhasznált művek jegyzéke
|
1355
|
|
Rövidítések
|
1399
|
|
Ábrák jegyzéke
|
1400
|
|
Képek jegyzéke
|
1401
|
|
Mutató
|
1403
|
