Az időről szól a történeti és emberi idő, a mesékbe mítoszokba göngyölt ember (és emberiség) a mítoszokba gyökeresedett hatalmas burjánzó és vad, véres élet Márquez csodálatos regényéből, a Száz év magányból. Csak elbűvölve és megigézve olvashatjuk a történetet, a gyermekkorról, ősökről, szenvedélyről, szerelemről, magányról, látomásról és halálról. Márquez Latin-Amerika talán legnagyobb írója egy csöpp kolumbiai falu életét és múltját (benne gyerekkorát) népmesei ősvilágát mondja el olyan szenvedéllyel amelytől szinte elhervadnak a csillagok.