Murakami regénye, a What I Talk About When I Talk About Running (Miről is beszélek, amikor a futásról beszélek) a legönéletrajzibb könyve, az egész könyv egy hatalmas monológ, amelyben a szerző életét a sporton átszűrve mutatja be.
33 évesen kezdett el futni, hogy fogyjon, miután abbahagyta a dohányzást. Egy éven belül lefutotta az első maratonját, sőt teljesítette az eredeti maratoni távot, Athén és Marathon között, csakhogy ellenkező irányban, mert nem akart Athénba érkezni a
legnagyobb dugóban. Legjobb idejét 1991-ben futotta: 3 óra 27 perc alatt teljesítette a maratoni távot. 1995-ben lefutotta a 100 kilométeres ultramaratont is, 11 óra alatt, bár félúton majdnem összeesett. A táv második felét vallásos élményként írja le,
de megfogadta, soha többet nem próbálja újra. Meggyőződése, hogy egy szerencsés író életében talán 12 könyvet írhat. Nem tudom, nekem mennyi van még hátra, remélem még négy-öt lesz. Amikor futok, sosem érzek ilyen határokat. Négyévente kiadok egy vastag
regényt, de egy tíz kilométeres futóversenyen, egy félmaratonon és egy maratonon minden évben részt veszek. Murakami reggel négykor kel, négy órát ír, majd fut tíz kilométert. A sírjára azt szeretné, hogy írják: legalább sosem gyalogolt.
