Előszó |
5 |
A magyar állam megalapítása |
|
Európa a magyar törzsszövetség feltűnése idején |
7 |
A honfoglalás |
10 |
A kalandozó hadjáratok |
17 |
Az államalapítás |
17 |
Magyarország helyzete Európában |
22 |
Küzdelem a német császárokkal |
24 |
Magyarország kapcsolatai Bizánccal és Oroszországgal |
31 |
A tatárjárás |
37 |
Magyarország és a kelet-közép-európai államszövetségek |
|
Európa új arculata |
42 |
Az utolsó Árpádok és az első Anjou |
45 |
Nagy Lajos külpolitikájának irányai |
52 |
Az utódlás kérdése |
60 |
Az Oszmán Birodalom kialakulása |
63 |
Zsigmond a Német-római Birodalom élén |
65 |
Lengyel-magyar vagy magyar-cseh-osztrák unió? Támadó vagy védekező politika a törökkel szemben |
70 |
Mátyás külpolitikája |
75 |
Magyarország nemzetközi helyzete a Jagelló-ház trónra jutása után |
82 |
Diplomáciai élet a XV-XVI. század fordulóján |
89 |
Magyarország felosztása |
|
Két világhatalom |
93 |
Az egyensúly megbomlása |
97 |
Török politika - Habsburg- politika |
104 |
Buda elvesztésének okai és következményei |
111 |
Európa és Magyarország |
114 |
A függetlenség elvesztése |
118 |
Küzdelem az ország újraegyesítéséért |
|
Az erdélyi fejedelemség |
124 |
A hódoltság |
127 |
Gazdaság és külkereskedelem |
129 |
A változó Kelet-Európa |
131 |
Tizenöt éves háború |
134 |
A harmincéves háború. Bethlen Gábor és I. Rákóczi György külpolitikája |
139 |
Erdély romlása |
152 |
A vasvári béke és Thököly felső-magyarországi fejedelemsége |
156 |
A török kiűzése |
160 |
II. Rákóczi Ferenc szabadságharca |
|
Harc a spanyol örökségért és az "északi" háború |
167 |
Felkelés Magyarországon |
169 |
Tárgyalások a császári kormányzattal |
175 |
A francia-magyar szövetség kérdése |
178 |
Az orosz szövetség ügye |
183 |
A szatmári egyezség |
188 |
Az utrechti és a rastatti béke |
193 |
Rákóczi száműzetésben |
195 |
Magyarország a Habsburg-birodalomban |
|
Magyarország helyzete a birodalomban |
197 |
A Habsburg-birodalom és Európa |
201 |
A porosz közjáték |
208 |
A francia forradalom, Napóleon és Magyarország |
211 |
A bécsi kongresszus és a Szent Szövetség |
221 |
Az Osztrák Császárság és a nemzeti kérdés |
224 |
A nemzeti és a társadalmi fejlődés problémái Magyarországon |
227 |
A birodalom és Magyarország közti viszony revíziójának lehetősége |
232 |
Az 1848-1849-es forradalom és szabadságharc |
|
A Habsburg-birodalom válsága |
239 |
Kísérletek Magyarország nemzetközi kapcsolatainak kiépítésére |
244 |
A nemzetiségi kérdés kiéleződése |
249 |
A reakció megerősödése és Magyarország bekerítése |
254 |
A fegyveres harc megindulása |
259 |
Schwarzenberg terveinek meghiúsulása |
262 |
A függetlenség kimondása |
265 |
A cári intervenció |
270 |
Görgey tárgyalásai az oroszokkal. A fegyverletétel |
274 |
A magyar emigráció |
279 |
Az Osztrák-Magyar Monarchia a kiegyezéstől az összeomlásig |
|
A kiegyezés előzményei |
287 |
A "kiegyezés" és a dualista rendszer ellenmondásai |
290 |
A porosz-francia háború. Andrássy külügyminisztersége |
293 |
Az orosz-török háború és a berlini kongresszus |
297 |
A szövetségi rendszerek kialakulása |
301 |
Az Osztrák-Magyar Monarchia válsága |
304 |
A Balkán-háborúk |
308 |
A világháború kirobbanása |
310 |
Hadviselők, hadicélok, békekísérletek |
315 |
Forradalom Oroszországban |
321 |
Vereség és összeomlás |
326 |
A Magyar Népköztársaság és a Tanácsköztársaság külpolitikája |
|
A belgrádi egyezmény |
330 |
Az ország felosztása |
332 |
Magyarország elszigeteltsége |
336 |
A párizsi békekonferencia |
342 |
A Vix-jegyzék. A Tanácsköztársaság kikiáltása |
346 |
Az északi hadjárat és Clemenceau ultimátuma |
355 |
A Tanácsköztársaság bukása |
355 |
Mellékletek |
365 |
Irodalom |
369 |
Névmutató |
375 |