A Temetetlen Múlt sorozat keretében végre közreadhatjuk a több hónapja várt alapművet, melyet ifjú tehetségünk több éves kutatómunka után jegyez. A tanulmány egy rendkívül ősi szokást, a halmos temetkezést eleveníti fel. A mű segítségével megtudható, kik és miért használtak, pontosabban építettek ilyen egyedülálló, piramisformájú „hajlékot” a romló test és a halhatatlan lélek számára. Kiderül, hogy az „Eurázsiai-kontinens” mely népei voltak és vannak egymással kulturális kapcsolatban, rokonságban, hogy hazánkban, a Kárpát-medencében található a világ legtöbb halomsírja. számuk pedig több ezer-re tehető! Emellett az is megtudható, hogy a szkíták, etruszkok, hunok, kelták, japánok és az ujgur rokonok, valamint számos magas kultúrájú civilizáció mellett a magyarság is temetkezett halomsírba. Rég elfeledett régészek élete elevenedik meg. de a magyarországi halmok múltja és jelene is, keletkezésük és elterjedésük históriája.
Érdekes könyvet tarthat kezében a nyájas olvasó. Egy olyan tanulmányt, amely rendkívül ősi temetkezési formáról, a halmos temetkezésekről szól. Az alkotás könnyen olvasható és emészthető, kis történelmi ismerettel rendelkezőknek is könnyed kikapcsolódást nyújt, de szakmailag is kellőképpen alátámasztott forrásanyagokból táplálkozó. A műből megtudható, hogy kik és miért használtak, pontosabban építettek ilyen egyedülálló hajlékot a romló test és a hathatatlan lélek számára. Kiderül, konkrétan levezethető, hogy az „Eurázsiai-kontinens” mely népei voltak és vannak egymással kulturális kapcsolatban, rokonságban, hogy hazánkban, a Kárpát-medencében található a világ legtöbb halomsírja, összesen 40 ezer, mely témáról külön fejezet részletes információi színesítik a szerzeményt. Emellett az is megtudható, hogy a szkíták, etruszkok, hunok, kelták, japánok és az ujgurok rokonok, valamint számos magas kultúrájú civilizáció mellett a magyarság is temetkezett halomsírba. Rég elfeledett régészek élete elevenedik meg, de a magyarországi halmok múltja és jelene is, keletkezésük és elterjedésük, funkcióik. Megtudjuk azt is, milyen fokúak a kunhalmok botanikai értékei – állat és növényviláguk, egyes halmok gyógyító ereje, valamint néhány híresebb hazai földhalom és azok értékei, a teljesség igénye nélkül. Mindezek után kisebb töredék szól a Kínában élő hun leszármazottakról, az ujgurokról és az „állítólagos” ujgur piramisokról.
Összességében a könyv újabb adalékul szolgál a magyarság származását illetően, „újra felfedezett” információkkal bizonyítja a finnugor elmélet tarthatatlanságát, neves magyar és külföldi történészek, kutatók kutatási eredményeinek felhasználásával. Ezért kiadónk méltán büszke arra, hogy újabb téglát építhet a magyar tudás várába!
Z. Kárpát Dániel
Legyen Ön az első, aki véleményt ír!
