Az író egy kórház alapítóigazgató főorvosa és az ő asszisztensnőjeként dolgozó orvosnő közötti konfliktust alakítja izgalmas történetté. Az orvosnő különös többletérzékszervvel született. Nem racionális laboratóriumi vizsgálatokkal, hanem intuíciójával érez rá a páciensek diagnózisára és bántalmaik gyógymódjára. Egyéni módszere közelebb áll az emberiséggel egyidős homeopátiához, noha attól is eltér bizonyos esetekben, teljesen egyéni módon. A racionális, szigorúan laboratóriumi eszközökkel dolgozó igazgató főorvos és csinos, fiatal, szintén erős egyéniségű asszisztensnője között komoly ütközések alakulnak ki, főleg azért, mert a kóresetek gyógyításában ő a sikeresebb. A feszültség nagy közöttük, de e „háborúság" felveti a laboratóriumi racionális és a természettel összhangban, a kórt annak pszichikai gyökerében érintő, „irracionális", pszichoszomatikus gyógyászat ellentétét is. A történet sodró erejűen érdekes, és a modern ember problémáját fogalmazza meg, kitűnően. Hogy e tilos, gyűlölve vágyott érzés beteljesedik-e, erről is szól a e különös mű. Szerintem olyan sikerkönyv lehet, amely sok szorongó betegnek ad reményt és választ a hivatalos orvostudomány által megválaszolatlan kérdésekre. Persze az sem hagyható figyelmen kívül, hogy I. Mage „Varázsa" remek, magas szintű, irodalmi alkotás.
