Szigethy Gábor szerk. - István király Intelmei

… Ha a királyi koronát meg akarod becsülni, legelöször azt hagyom meg, tanácsolom, illetve javaslom és sugallom, kedves fiam, hogy a katolikus és apostoli hitet akkora buzgalommal és éberséggel örizd, hogy minden Istentöl rendelt alattvalodnak példát mutass … (…) (…)
… Az uralom negyedik disze a föemberek, ispánok, vitézek husége, erössége, serénysége, szivessége és bizalma. Mert ök országod védöfalai, a gyengék oltalmazoi, az ellenség pusztitoi, a határok gyarapitoi. Legyenek ök, fiam, atyáid és testvéreid, közülük bizony senkit se hajts szolgaságba, senkit se nevezz szolgának. Katonáskodjanak, ne szolgáljanak, uralkodj mindannyiukon harag, gög, gyulölség nélkül, békésen, alázatosan, szeliden; tartsd mindig eszedben, hogy minden ember azonos állapotban születik, és hogy semmi sem emel fel, csakis az alázat, semmi sem taszít le, csakis a gög és a gyülölség. Ha békeszeretö leszel, királynak és király fiának mondanak, és minden vitéz szeretni fog;
… Ehhez tartsd magad, fiam: ha becsületet akarsz szerezni királyságodnak, szeresd az igaz ítéletet; ha hatalmadban akarod tartani lelkedet, türelmes légy. Valahányszor, kedves fiam, itéletet érdemlö ügy kerül eléd, vagy valamely föbenjáro bün vádlottja, türelmetlenül ne viselkedjél, esküvel se erösködjél, hogy megbünteted;
… A vendégek s a jövevények akkora hasznot hajtanak, hogy méltán állhatnak a királyi méltoság hatodik helyén. Hiszen kezdetben ugy növekedett a romai birodalom, … hogy sok nemes és bölcs áradt hozzájuk különb-különb tájakrol. … különb-különb nyelvet és szokást, különb-különb példát és fegyvert hoznak magukkal, s mindez az országot disziti, az udvar fényét emeli, s a külföldieket a pöffeszkedéstöl elrettenti. Mert az egynyelvü és egyszokásu ország gyenge és esendö. Ennélfogva megparancsolom neked, fiam, hogy a jövevényeket joakaratuan gyámolitsad és becsben tartsad, hogy nálad szivesebben tartozkodjanak, mintsem másutt lakjanak. …
… A királyi emelvényen a tanács a hetedik helyre tart igényt. A tanács állit királyokat, dönti el az ország sorsát, védelmezi a hazát, csendesiti a csatát, gyözelmeket öarat, kerget támadohadat, behivja a barátokat, városokat ö rakat, és ö ront le ellenséges várakat. Minthogy pedig a tanácsnak ekkora haszna van, ostoba, pöffeszkedö és középszerü emberekböl összeállitani, én ugy vélem, mit sem ér; hanem a tekintélyesebbek és a jobbak, a bölcsebbek és a legmegbecsültebb vének ajkán formálodjék és csiszolodjék. … Ha ugyanis a bölcsekkel jársz, bölcs leszel, ha a bolondokkal forgolodsz, társul adod magad hozzájuk (…)
… kedves fiam, apád rendeletei, vagyis az én rendeleteim mindig legyenek szemed elött, hogy szerencsédet mindenütt királyi gyeplö igazgassa. Az én szokásaimat pedig, melyekröl látod, hogy a királyi méltosággal összeférnek, a kétkedés minden béklyoja nélkül kövessed.
… Imádkozz azért is, hogy a tétlenséget, tunyaságot elkergesse töled, megajándékozzon az erények összességének segedelmével, s így legyözhesd láthato és láthatatlan ellenségeidet. Hogy valamennyi alattvaloiddal együtt gondtalanul, ellenséges támadásoktól nem háborgatva, békében végezhesd életed pályáját…
… kérlek, megparancsolom, hogy mindenütt és mindenekben a szeretetre támaszkodva ne csak atyafiságodhoz és a rokonságodhoz, vagy a föemberekhez, avagy a gazdagokhoz, a szomszédhoz és az itt lakohoz légy kegyes, hanem még a külföldiekhez is, söt mindenkihez, aki hozzád járul. Mert a szeretet gyakorlása vezet el a legföbb boldogsághoz. Légy irgalmas… türelmes, …erös, … alázatos… mértékletes… szelid, … becsületes, s szemérmes…