Hogyan használjuk ezt a tankönyvet?
|
9
|
A fémek szerkezetéről általában
|
|
(Metallográfiai alapismeretek)
|
|
A fémek kristályos szerkezete
|
11
|
A fémszerkezet (metallográfia) tanulásának jelentősége
|
|
A fémeknél leggyakrabban előforduló rácsszerkezetek
|
|
Az átkristályosodás jelensége
|
|
Fémek kristályosodása
|
14
|
A színfémek olvadása és dermedése
|
|
A kristályosodás folyamata
|
|
A megszilárduláskor keletkező szemcseszerkezet
|
|
Metallográfiai vizsgálatok
|
|
Az ötvözetekről általában
|
18
|
Az ötvözés célja
|
|
Ötvözetek keletkezése
|
|
Ötvözetek olvadása és dermedése
|
|
Az ötvözőanyagok előfordulása a megszilárdult ötvözetekben
|
21
|
A vegyeskristályos (szilárd oldatok) jellemzői
|
|
A fémes vegyületek jellemzői
|
|
Az ötvözetek csoportosítása szerkezetük szerint
|
|
Az ötvözetek állapotábrája
|
27
|
Állapotábrák keletkezése, gyakorlati jelentőségük
|
|
Az állapotábra, ha az ötvöző szilárd állapotban korlátlanul oldódik
|
|
Az állapotábra jellemzői, ha az ötvöző szilárd állapotban nem oldódik
|
|
Az eutektikus (jól olvadó) ötvözetek jellemzői, alkalmazásuk
|
|
Az állapotábra jellemzői, ha az ötvöző szilárd állapotban korlátoltan oldódik
|
|
Vas-szén ötvözetek szerkezete
|
|
A szén a vas legfontosabb ötvözője
|
35
|
A színvas tulajdonságai
|
|
A szén előfordulása a megszilárdult vas-szén ötvözetekben
|
|
A vas-szén ötvözetek csoportosítása
|
|
A vas-vas-karbid ötvözetek állapotábrája
|
38
|
A Fe-Fe3C ötvözetek dermedése
|
|
A Fe-Fe3C ötvözeteknél szilárd állapotban bekövetkező átalakulások
|
|
A Fe-Fe3C állapotábra vonalai
|
|
Az átalakulási hőmérsékletek megállapítása az állapotábra alapján
|
|
A hűlés sebességének hatása az FE-Fe3C ötvözetekben bekövetkező átalakulásokra
|
48
|
A hűlés sebességének hatása az átkristályosodási hőmérsékletre
|
|
Az austenitből létrehozható szövetelemek
|
|
A kritikus lehűlési sebesség
|
|
Mechanikai vizsgálatok
|
|
Az anyagvizsgálatról általában
|
53
|
Az anyagvizsgálat célja
|
|
Az anyagvizsgáló eljárások fajtái, csoportosításuk
|
|
Szilárdsági vizsgálatok csoportosítása
|
|
Szakítóvizsgálat
|
57
|
A szakítóvizsgálat eszközei
|
|
A szakítóvizsgálat lefolyása, a szakítódiagram
|
|
A szakítódiagamok alakja és az anyagok szilárdsági jellemzői közötti kapcsolat
|
|
A szakítóvizsgálattal megállapítható szilárdsági jellemzők és számításuk
|
|
Szilárdsági vizsgálatok ütésszerű, valamint ingadozó terheléssel
|
66
|
Ütvehajlító vizsgálat (Charpy-féle ütővizsgálat)
|
|
A fémek kifáradása ismétlődő igénybevételeknél
|
|
A fáradt törés jellemzői, a kifáradás vizsgálata
|
|
Keménységmérések
|
70
|
A keménységmérés általános jellemzői
|
|
A Brinell-féle keménység mérése
|
|
A Vickers-féle keménységmérés
|
|
A Rockwell-féle keménységmérés
|
|
Az ötvözőanyagok hatása az ipari vasötvözetek tulajdonságaira
|
|
Az ipari vasötvözetek csoportosítása
|
77
|
Nyersvasak fajtái, jellemzői, alkalmazásuk
|
|
Az acélok csoportosítása összetételük szerint
|
|
A széntartalom hatása az acélok tulajdonságaira
|
79
|
A széntartalom hatása az acélok szilárdsági tulajdonságaira
|
|
Az acélok csoportosítása felhasználásuk szerint
|
|
A széntartalom hatása az edzhetőségre
|
|
Az acélok hegeszthetősége (Olvasmány)
|
|
Az ötvözőanyagok hatása az acélok fontosabb jellemzőire
|
85
|
Az ötvözőanyagok hatása a kritikus lehűlési sebességre
|
|
Karbidképző ötvözők, hatásuk a szilárdsági jellemzőkre
|
|
A vassal szilárd oldatot alkotó övözők, hatásuk az átkristályosodási hőmérsékletre
|
|
Az acélok ötvöző- és szennyező anyagai
|
90
|
A fémek csoportosítása
|
|
Az acélok fő és járulékos ötvözői
|
|
Az acélok szennyezőanyagai
|
|
Öntészeti vasak
|
94
|
Öntészeti vasak fajtái
|
|
Az öntészeti szürkevasak szerekezete, tulajdonságaik
|
|
Az öntészeti szürkevasak fajtái
|
|
Öntészeti fehérvasak
|
|
Az ipari vasötvözetek hőkezelései
|
|
A hőkezelésekről általában
|
101
|
A hőkezelések célja, népgazdasági jelentőségük
|
|
A hőkezelések folyamata
|
|
Az acélok hőkezelésének csoportosítása
|
|
Hőkezelő kemencék (Olvasmány)
|
|
Hőkezelések az átkristályosodási hőmérsékletnél kisebb hőmérsékleten
|
109
|
Az eljárások általános jellemzői
|
|
Feszültségmentesítés
|
|
Újrakristályosítás
|
|
Lágyítás
|
|
Hőkezelések az átkristályosodási hőmérsékletnél nagyobb hőmérsékleten
|
113
|
Az eljárások csoportosítása
|
|
Normalizálás
|
|
Edzés
|
|
Edzések fajtái
|
|
A közönséges és a megszakított edzés folyamata
|
|
Különleges edzési eljárások
|
|
Az edzést követő hőkezelő eljárások
|
124
|
Az eljárások csoportosítása
|
|
Mélyhűtés
|
|
Alacsony hőmérsékletű megeresztése
|
|
Nemesítés (Edzés és nagyhőmérsékletű megeresztés)
|
|
Kérgesítő hőkezelő eljárások
|
131
|
Az eljárások csoportosítása
|
|
Mélyhűtés
|
|
Alacsony hőmérsékletű megeresztés
|
|
Nemesítés (Edzés és nagyhőmérsékletű megeresztés)
|
|
Öntészeti vasak hőkezelései
|
135
|
Az eljárások csoportosítása
|
|
Szürkeöntvények hőkezelései
|
|
Temperöntvények előállítása, alkalmazásuk
|
|
Szabványos ipari vasötvözetek
|
|
A szabványosításról általában
|
141
|
A szabványosítás lényege
|
|
A vasötvözetek szabványosításának jelentősége
|
|
A vasötvözetek csoportosítása
|
|
Szabványos ötvözetlen acélok
|
143
|
Az ötvözetlen acélok csoportosítása
|
|
Betétben edzhető ill. nemesíthető ötvözetlen szerkezeti acélok (MSZ 61)
|
|
Általános rendeltetésű ötvözetlen szekezeti acélok (MSZ 500)
|
|
Ötvözetlen szerszámacélok (MSZ 4354)
|
|
A szabványos ötvözött szerkezeti acélok
|
151
|
Az ötvözött acélok csoportosítása
|
|
Betétben edzhető ötvözött szerkezeti acélok
|
|
Nemesíthető ötvözött szerkezeti acélok
|
|
Különleges acélok
|
|
Meghatározott célra szabványosított szerkezeti acélok (Olvasmány)
|
|
Szerszámanyagok
|
157
|
Az ötvözött szerszámacélokról általában
|
|
Szabványosított ötvözött szerszámacélok
|
|
Keményfémek és egyéb forgácsoló anyagok
|
|
Szabványos vas- és acélöntvény anyagok
|
162
|
A vas- és acélöntvények csoportosítása
|
|
Szabványosított öntészeti szürkevasak
|
|
Szabványosított tempervasak
|
|
Szabványosított acélöntvény anyagok
|
|
Színesfémek és ötvözeteik
|
|
A réz (Cu)
|
167
|
A színesfémekről általában
|
|
A réz tulajdonságai és alkalmazása
|
|
A réz ötvözőanyagai
|
|
A réz és rézötvözetek hőkezelése
|
|
A fontosabb rézötvözetek
|
171
|
A sárgarész (Cu-Zn ötvözet)
|
|
Az ónbronz (Cu-Sn ötvözet)
|
|
Az alumíniumbronz (Cu-Al ötvözet)
|
|
Különleges bronzok
|
|
Egyéb színesfémek és ötvözetek
|
177
|
Az ón (Sn) és ötvözetei
|
|
Az ólom (Pb) és ötvözetei
|
|
A horgany (Zn) és ötvözetei
|
|
Könnyűfémek és ötvözeteik
|
|
Az alumínium (Al)
|
183
|
Az aluminíum tulajdonságai, alkalmazása
|
|
Az alumínium ötvözőanyagai
|
|
A fontosabb alumíniumötvözetek
|
186
|
Az Al-ötvözetek hőkezelései
|
|
Az Al-Cu (dural) ötvözetek
|
|
Al-Mg (hidronálium) ötvözetek
|
|
Al-Si (szilumin) ötvözetek
|
|
A magnézium, a titán és ötvözeteik
|
191
|
A magnézium (Mg) és ötvözetei
|
|
A titán (Ti) és ötvözetei
|
|
Műanyagok
|
|
Emlékeztető a szerves kémiai alapfogalmakról tanultakra
|
193
|
A szénvegyületek fogalma, csoportosítása és jellemzőik
|
|
Alapfogalmak a műanyagok c. téma megértéséhez
|
|
A kis molekulák átalakításának vegyi folyamat
|
|
A műanyagok gyártása, gyakorlati jelentősége és felhasználási területe
|
200
|
Általános tudnivalók a műanyagokról
|
|
A műanyagok fogalma
|
|
A műanyagok csoportosítása
|
|
Természetes alapú műanyagok
|
204
|
Kaucsuk alapú műanyagok
|
|
Cellulóz alapú műanyagok
|
|
Mesterséges alapú (szintetikus) műanyagok
|
208
|
Polimerizációs műanyagok
|
|
Polietilén
|
|
Polisztirol
|
|
Akrilgyanta
|
|
Poliamidok
|
|
Poliuretán
|
|
Polikondenzációs és poliaddíciós műanyagok
|
216
|
Fenolplasztok
|
|
Aminoplasztok
|
|
Epoxigyanták
|
|
Szilikonok
|
|
Műanyagok fontosabb tulajdonságai a fémekével összehasonlítva
|
223
|
A műanyagok szilárdsági állapota
|
|
Egyéb ipari anyagok
|
|
Csapágyanyagok
|
227
|
A csapágyakról általában, csoportosításuk
|
|
A csapágyanyagokkal szembeni legfontosabb követelmények
|
|
Csapágybélés-anyagok
|
|
Csapágypersely-anyagok
|
|
Kenőanyagok
|
232
|
A súrlódások fajtái
|
|
A kenőolajok jellemzői, csoportosításuk
|
|
A fontosabb kenőolajok
|
|
A kenőolajok fáradása és regenerálása
|
|
A kenőzsírok jellemzői
|
|
A kenőzsírok alkalmazása, a fontosab kenőzsírok
|
|
Villamos vezeték-, ellenállás- és szigetelőanyagok
|
238
|
Az anyagok csoportosítása áramvezetés szempontjából
|
|
Villamos vezetékanyagok
|
|
Villamos ellenálásanyagok
|
|
Villamos sziegetőanyagok jellemzői, csoportosításuk
|
|
Légnemű és folyékony szigetelőanyagok
|
|
Szilárd szigetelőanyagok
|
|
Köszörülő-, csiszoló- és fényesítőanyagok
|
245
|
Megmunkálások nagy keménységű szemcsékkel
|
|
Csiszoló- és fényesítőanyagok, a csiszolószemcsék mérete
|
|
A köszörűkorongok kötése, keménysége, szerkezete
|
|
Hőszigetelő és tömítőanyagok
|
249
|
A hőszigetelés célja, a szigetelőanyagok jellemzői
|
|
Hőszigetelő anyagok
|
|
A tömítés célja, tömítőanyagok
|
|
Korrózió elleni védelem (felületvédelem)
|
|
A korrózióról általában
|
253
|
A fémek alapvető kémiai tulajdonságai
|
|
A korrózió lényege, a korrózió elleni védelem jelentősége
|
|
A fémek korróziója
|
|
A korrózió elleni védekezés módozatai
|
258
|
Az eljárások csoportosítása
|
|
Védekezés korrózióálló anyagok alkalmazásával
|
|
Katódos védelem
|
|
A védőbevonatok fajtái, a bevonás előkészítése
|
|
Korrózió elleni védekezés fémes bevonatokkal
|
261
|
A fémes bevonatokról általában, csoportosításuk
|
|
Bevonatkészítés tűzi úton
|
|
Bevonatkészítés fémszórással és gőzöléssel
|
|
Bevonatkészítés diffúzióval
|
|
Bevonatkészítés elektrokémai úton (galvanizálás)
|
|
Bevonatkészítés lemezeléssel
|
|
Korrózió elleni védekezés nemfémes bevonatokkal
|
266
|
A nemfémes bevonatokról általában; csoportosításuk
|
|
Nemfémes szervetlen bevonatok
|
|
Szerves bevonatok
|
|
A fémek korrózió vizsgálata (Olvasmány)
|