| HOGY KÖZÖS ALAPRÓL INDULJUNK EL... |
5 |
| (A KÖLTEMÉNY BELSŐ VÉGTELENSÉGE, KIMERÍTHETETLENSÉGE) |
7 |
| (A MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉGRŐL) |
19 |
| (MIT, HOGYAN MIÉRT KOMMENTÁLUNK?) |
26 |
| VERSRÉSZLETEK MIKROSZKÓP ALATT |
39 |
| A SZÜKSÉGSZERŰSÉG FOKAIRÓL |
41 |
| (CSISZOLÁS VAGY CSORBÍTÁS?) |
41 |
| A Medvetánc szövegkritikája |
41 |
| Változatok a mérlegen |
44 |
| Egy vers változatai? Vagy két vers? |
54 |
| FEJEZETEK A VERSNYELVI ANYAGISMERETBŐL |
59 |
| (MALACVILÁGOSSÁG: A METAFORIKUS FŐNÉVI ÖSSZETÉTELEK EGY TÍPUSA) |
59 |
| Tárgyilagos meghökkentés |
59 |
| Mit jelent a harmadik sor? |
60 |
| Groteszkség |
65 |
| A malacvilágosság renard-i szükségessége |
67 |
| (ÜGYELETES: TÖBBJELENTÉSŰ KÉPZŐK ÉS SZÁRMAZÉKSZÓK) |
71 |
| Jelzős szerkezet - az alkotáson kívül |
71 |
| A József Attila-i gond |
73 |
| Nemcsak ügyeletesek, hanem tanulságosak is |
73 |
| Képzett szó a versben |
77 |
| (DALOCSKÁD LENNÉK: LÍRAI KICSINYÍTÉS) |
79 |
| Mit jelent kicsinyíteni? |
79 |
| A kicsinyítő képzés közelebbi rokonsága |
80 |
| Főnevek kicsinyítő képzése |
81 |
| Személyek nevének a kicsinyítése |
84 |
| Tárgyak, jelenségek nevének kicsinyítése |
85 |
| Kicsinyített melléknevek |
89 |
| A kicsinyítő jelzős szerkezet |
91 |
| A cselekvés elaprózása, kicsinyítése |
96 |
| Van-e igei alaptagú kicsinyítő szószerkezet? |
98 |
| A képi kicsinyítés |
99 |
| Irányelvek |
101 |
| A főbb kicsinyítési jelenségek gyakorisága |
102 |
| "Holt" számok, eleven vers |
112 |
| (HARS: SZÓFAJT NEM VÁLTÓ ELVONÁS) |
114 |
| Életképes-e Ady szava? |
114 |
| Elvonással létrejött szavak stilisztikai értékelése |
116 |
| A szövegből kiemelt harsány- hars szópár |
118 |
| A hars a szövegösszefüggésben |
119 |
| József Attla más elvonásait is értékeljük |
122 |
| Eredet és hatás |
130 |
| (TOPOG: JELENTÉSFELÚJÍTÁS, MAGAS-MÉLY ALAKPÁROK) |
131 |
| Mi a topog, topogás József Attila-i jelentése? |
131 |
| Mit szolgál a jelentésmódosítás? |
133 |
| A hangrendi átcsapás lehetőségei |
135 |
| (HIBBAN: ALAKI HASONLÓSÁGON ALAPULÓ JELENTÉSÁTVITEL) |
138 |
| A kimeríthetetlen Eszmélet |
138 |
| A hibban ige |
139 |
| Az eredeti jelentés és József Attila verssora |
140 |
| A jelentésátvitel |
143 |
| SZÖVEGTANI BÖNGÉSZÉS: |
|
| RÉSZLETEK A KÖLTŐ SZERKESZTÉSTANÁBÓL |
147 |
| (A LÍRAI VERS ZÁRÓJELEI) |
147 |
| Zolnai Béla nyomán - József Attila nyomában |
147 |
| Az erős elhatárolás és hatása |
149 |
| "Mellékesítés"? |
151 |
| A közlésviszonyok módosítása |
154 |
| Írásjelváltozatok |
159 |
| A zárójel "hangzása" |
165 |
| "(a mű világának minden pontja archimédeszi pont)" |
167 |
| (A NYELVTANI ELSŐ ÉS MÁSODIK SZEMÉLY A LÍRÁBAN) |
168 |
| Én - én - én |
168 |
| Te és ti |
171 |
| A statisztikázó őszinte vallomása |
172 |
| Szempontok a statisztikához |
174 |
| Hol van az én, hol van a mi? |
187 |
| a) Az egyes szám első személyű alak késleltetése |
187 |
| b) A többes szám első személy késleltetése |
195 |
| c) Az én-mi irányú kései grammatikai azonosulás |
196 |
| d) A vizsgált eszközök eloszlása és gyakorisága |
198 |
| A második személy a lírai életműben |
200 |
| a) A nyílt felhívás hiánya |
200 |
| b) A csak formális második személyek |
201 |
| c) A valós második személyeket szólító versek |
210 |
| d) Többes szám második személyt tartalmazó költemények |
218 |
| A második személyű szóalak helye a versben |
219 |
| Ismét: "Én nem vagyok te..." |
223 |
| (A LÍRAI ÉN IDÉZ) |
224 |
| Újabb én és te? |
224 |
| Reminiszcencia, idézetszerű utalás, idézet a versben |
224 |
| Az idézet kategóriája, fajai, az önidézet |
229 |
| Az egyenes, a "függő" vagy tartalmi és a "szabad, megelevenítő függő" idézés |
237 |
| A versbeli idézés írásmódja |
239 |
| A versbeli idézetek írásjelezésének tanulságai |
244 |
| A lírai versbe ékelt idézetek művészi funkciója |
251 |
| Az idézetes és önidézetes versek gyakorisága |
256 |
| (ÖNRÍMEK) |
260 |
| Az önrímelés |
260 |
| Az önrímek poliszémiája |
264 |
| A toldalékrímek |
269 |
| Az önrímek, toldalékrímek és a rímhosszúság |
274 |
| Az önrímek mondatelőzményei |
277 |
| A Szegényember balladája rímei |
279 |
| MŰVÉSZI SZÜKSÉGSZERŰSÉG - NYELVI SZÜKSÉGSZERŰSÉG |
282 |
| (BABITS ÉS JÓZSEF ATTILA KEZEI: PÁROS TESTRÉSZEK NEVÉNEK TÖBBES SZÁMA) |
282 |
| Nyelvhelyesség - lírai szükségszerűség |
282 |
| Babits kezei |
283 |
| És József Attiláé... |
284 |
| A kezei-félék feladatai |
286 |
| További problematikus többes számok |
292 |
| (A VASTŐR ÉS A FATUTAJ VASA ÉS FÁJA? FOGALMI TERJENGŐSSÉG A KÖLTÉSZETBEN) |
295 |
| Nemcsak az értelem szól az értelemhez |
295 |
| Miféle nyelvi alakulat a mi vastőrünk, fatutajunk? |
297 |
| A fa- és vas- funkciója |
298 |
| (EGY HOSSZAN EJTETT RÖVID U KÖRÜL: AVAGY A KÖLTŐI ÉS AZ ELŐADÓI SZABADSÁGRÓL) |
307 |
| Poetica licentia: mit tehet a nyelvvel a költő? |
307 |
| A ritmikai-rímelési feladatot teljesítő poetica licentia |
309 |
| József Attila verstani műhelyében |
312 |
| Előadói szabadság? |
316 |
| A József Attila- költemények hiteles szövege |
321 |
| Következtetés |
323 |
| (NYOLCSZÓTAGNYI VERS A MIKROSZKÓP ALATT) |
324 |
| Az ámulok-elmulok rímpár |
324 |
| Sortöltelék-e az Én? |
327 |
| Az elmulok egyes szám első személyűsége |
328 |
| A hogy rangja |
330 |
| Hat mély : két magas |
334 |
| Összefoglalás? |
335 |
| JEGYZETEK |
337 |
| RÖVIDÍTÉSEK |
353 |
| SZÓ- ÉS TÁRGYMUTATÓ |
355 |
| VERSMUTATÓ |
372 |
