Ohó, álljunk csak meg. Hiszen ha nem vagyok őrült, akkor az, hogy őrültnek hiszem magam, akkor az egy hibás eszme, egy rögeszme! - Úgy van! - De hiszen akkor nekem rögeszmém van, hiszen akkor én őrült vagyok. - Hát persze. Ha rögeszméje van, akkor őrült. - Tehát őrült vagyok? - Miután rögeszméje van nyilván az. - Ohó, álljunk csak meg. Ön azt mondja, a rögeszmém, hogy őrült vagyok. De hiszen az vagyok, az imént mondta. De hiszen akkor ez nem rögeszme, akkor ez egy logikus gondolat. Tehát nincs rögeszmém. Tehát mégsem vagyok őrült. Tehát csak rögeszme, hogy mégsem vagyok őrült. Tehát csak rögeszme hogy őrült vagyok, tehát rögeszmém van, tehát őrült vagyok, tehát nem rögeszme, hogy őrült vagyok, tehát igazam van, tehát nem vagyok őrült. Mégiscsak gyönyörű dolog a tudomány! Az orvosok, betegek, betegségek témakörére felfűzött novellák, karcolatok jól szemléltetik Karitnhy sajátos humorát. Beteg és orvos kapcsolata, a betegek kiszolgáltatottsága (néha az orvosé), hipochondria, idegbaj, tébolyda, mind megannyi kacagtató jelenet forrása a kötetben.
