Előszó |
5 |
Jobbágyak - parasztok - agrárproletárok |
7 |
A paraszti kultúra ellentmondásai (Jávor Kata) |
9 |
Jobbágyokról, parasztokról (Sárkány Mihály) |
12 |
A paraszti polgárosulás (Filep Antal) |
14 |
Jobbágygazdaság a 18. században (Sárkány Mihály) |
15 |
"Kitántorgott Amerikába..." (Zsigmond Gábor) |
17 |
Parasztságunk rétegződése a jobbágyfelszabadítás előtt (Szabó Piroska) |
19 |
Parasztnemesek - nemes parasztok (Sárkány Mihály) |
20 |
Középparaszt - kisparaszt (Filep Antal) |
23 |
Napszámosok (Németh Imre) |
24 |
A summások költészete (Küllős Imola) |
26 |
A magyar kubikusok (Katona Imre) |
28 |
A gányók (Takács Lajos) |
30 |
Tutajozás, tutajosok (Sárkány Mihály) |
31 |
A természet vendégeként |
35 |
Liget, erdő, rengeteg (Kósa László) |
37 |
Erdei gombagyűjtők (Paládi-Kovács Attila) |
38 |
Madarászat lápvidéken (Takács Lajos) |
40 |
Szigonyos halászat (Paládi-Kovács Attila) |
41 |
Halászbokor (Filep Antal) |
43 |
A paraszti gazdálkodásról |
45 |
Zsíros föld, sovány föld, poszhomok (Kósa László) |
47 |
Lápi irtók, zsombékolók (Takács Lajos) |
48 |
"Kelta kések" Nyugat-Dunántúlon (Takács Lajos) |
49 |
A görbe nyelű kaszák Magyarországon (Takács Lajos) |
51 |
"Egy szántás egy kenyér, három szántás három kenyér" (Szemerkényi Ágnes) |
52 |
Vándor aratómunkások (Takács Lajos) |
53 |
A cséphadarótól a cséplőgépig (Kósa László) |
55 |
Kapák, kapások, kapálási szokások (Kósa László) |
57 |
Hogyan került Magyarországra a burgonya? (Kósa László) |
59 |
Kukoricatörés, tengerihántás (Kósa László) |
60 |
A dohány termesztése a jobbágykorban (Takács Lajos) |
63 |
Murokország és más zöldségtermesztő vidékek (Kósa László) |
64 |
Bolgárkertészek Magyarországon (Kósa László) |
65 |
A szegedi paprika (Zsigmond Gábor) |
66 |
Gyümölcstermesztő Magyarország (Kósa László) |
68 |
A gyümölcs- és szőlőtermesztés (Kósa László) |
68 |
A magyar borkultúráról (Vincze István) |
71 |
Rózsa, viola, liliom (Kósa László) |
73 |
A heverő marha (Kisbán Eszter) |
74 |
A tüzelős ól és a német istálló (Paládi-Kovács Attila) |
76 |
Juhászok és birkások (Paládi-Kovács Attila) |
78 |
Esztenapásztorok (Földes László) |
80 |
Gyöngyözés (Takács Lajos) |
82 |
A jószág számontartása rovásokon (Földes László) |
83 |
A pásztorok rangja (Sárkány Mihály) |
84 |
Málé, málé édes légy! (A népi táplálkozásról) |
87 |
Milyen is a magyar konyha? (Morvay Judit) |
89 |
Reggeli ebéd, délebéd, - avagy az étkezések napi rendje (Kisbán Eszter) |
90 |
A leves étek meg a kása (Kisbán Eszter) |
93 |
Húsevő nap, húsételek (Kisbán Eszter) |
95 |
Egy egész szalonna meg a zsiradékhasználat átalakulása (Kisbán Eszter) |
97 |
A puha bélű kenyér (Kisbán Eszter) |
99 |
Szerdéktúró, gomolya és társaik (Kisbán Eszter) |
101 |
Ízek, ízlések (Kisbán Eszter) |
103 |
Disznótor (Szemerkényi Ágnes) |
105 |
Ki minek mestere |
107 |
Mesterkedő parasztok (Morvas Judit) |
109 |
Ezermesterek (Kósa László) |
110 |
Gyékény, vessző, szalmakötés (Morvay Judit) |
112 |
Bőrmunka a paraszti háztartásban (Szemerkényi Ágnes) |
113 |
Bakonyi famunkások (Sárkány Mihály) |
115 |
A magyarországi kézműipar kezdetei (Kóthy Judit) |
116 |
Mesteremberek falun és városon (Filep Antal) |
117 |
Jó bornak kell a cégér! (Kóthy Judit) |
118 |
Szűrszabó és cifraszűr (Jávor Kata) |
120 |
Tímárok, vargák, tobakosok (Tátrai Zsuzsanna) |
121 |
Mézestányér, mézeshuszár, mézesbáb (Szabadfalvi József) |
122 |
Kocsmárosok, csárdások (Hoppál Mihály) |
124 |
Mészégetők (Morvay Judit) |
125 |
Szénégetők (Paládi-Kovács Attila) |
127 |
Üveghuták, üvegesek (Zsigmond Gábor) |
128 |
Régi vaskohászat (Paládi-Kovács Attila) |
129 |
A népviseletről |
133 |
Etnikus kapcsolatok a népviseletben (Kóthy Judit) |
135 |
Egy régi viseletdarab és kelet-európai kapcsolatai (Paládi-Kovács Attila) |
138 |
Egy régi magyar felsőruha: a guba (Paládi-Kovács Attila) |
138 |
Kivetkőzés (Szabó Piroska) |
140 |
A népi hímzés (Tátrai Zsuzsanna) |
141 |
Népi szőttesek (Szabó Piroska) |
144 |
Település, építkezés, lakás, bútor |
147 |
Irtásfalvak (Szabó Piroska) |
149 |
Az alföldi kertes városok (Kisbán Eszter) |
150 |
Az alföldi tanyák (Szabó Piroska) |
151 |
Őrségi szerek (Tátrai Zsuzsanna) |
152 |
A magyar népi építkezés északi és délnyugat-magyarországi háztípusa (Filep Antal) |
154 |
Sárfal, nádfal, boronafal (Filep Antal) |
158 |
A tetőverő (Kisbán Eszter) |
159 |
A székelykapu (Kósa László) |
160 |
Kályha és kemence (Filep Antal) |
163 |
A kandalló (Kósa László) |
164 |
Az ágytól a nyoszolyáig (Jávor Kata) |
165 |
Lábatlan asztal - lábas asztal (Jávor Kata) |
167 |
"Széket ülni" - a szék eredete (Jávor Kata) |
168 |
Lakásdíszítés (Jávor Kata) |
169 |
Közlekedés, szállítás |
173 |
Cipekedő asszonyok (Paládi-Kovács Attila) |
175 |
A magyar kocsi Európában (Paládi-Kovács Attila) |
178 |
Fuvarosok, szekeresek (Filep Antal) |
179 |
Vízi közlekedés a régi Magyarországon (Filep Antal) |
181 |
Vásár, sokadalom, szabadság (Kósa László) |
183 |
Magyar parasztok a bécsi piacon (Paládi-Kovács Attila) |
185 |
Vásári rigmusköltészet (Szemerkényi Ágnes) |
186 |
Faeszközárusok (Pócs Éva) |
188 |
A parasztélet rendje |
191 |
A falu bírája (Jávar Kata) |
193 |
A kisbíró (Tárkány Szűcs Ernő) |
195 |
Parasztkapitányok (Szabó Piroska) |
197 |
A kántor (Erdélyi Zsuzsanna) |
198 |
Az iskolarektor (Jávor Kata) |
200 |
A bakter (Morvay Judit) |
201 |
A vármegye és a parasztság (Filep Antal) |
202 |
Mezővárosok (Németh Imre) |
204 |
A falu mint "universitas" (Jávor Kata) |
206 |
Hegyközség (Tátrai Zsuzsanna) |
207 |
Az idő (Morvay Judit) |
208 |
A hét napjai (Pócs Éva) |
211 |
A tér (Morvay Judit) |
211 |
Elhúzták a nótáját (Jávor Kata) |
213 |
Húsvéti didergés (Sárkány Mihály) |
214 |
Hogyan keresték a tolvajt? (Jávor Kata) |
216 |
A nők a régi jogban (Jávor Kata) |
218 |
Mi volt a tulajdonjegy? (Tárkány Szűcs Ernő) |
219 |
Kié legyen a rostapénz? (Tárkány Szűcs Ernő) |
220 |
Bátyámuram, nénémasszony (Rokonsági viszonyok) |
223 |
Rokonainkról (Sárkány Mihály) |
225 |
Hetedíziglen .... (Morvay Judit) |
226 |
Bátyám, öcsém, néném, húgom...(Sárkány Mihály) |
226 |
Rokonsági elnevezések Dunaszekcsőn (Sárkány Mihály) |
228 |
A had és a nemzetség (Szabó Piroska) |
229 |
A székely nemzetség (Sárkány Mihály) |
230 |
A levirátus (Morvay Judit) |
232 |
Rokon, szomszéd, barát (Jávor Kata) |
233 |
A komák (Morvay Judit) |
234 |
A vőség (Tátrai Zsuzsanna) |
236 |
A nagycsalád (Morvay Judit) |
237 |
Életfordulók |
239 |
Generációk (Morvay Judit) |
241 |
Újszülött a régi faluban (Tátrai Zsuzsanna) |
241 |
Libalegeltetés (Kovács Ágnes) |
248 |
Mit tanultak az iskolában? (Jávor Kata) |
251 |
A Hármas Kis Tükör (Kósa László) |
253 |
Legényavatás (Németh Imre) |
254 |
Lólegeltető legények (Morvay Judit) |
256 |
Leánymunkák (Tátrai Zsuzsanna) |
257 |
Menyasszonybúcsúztató (Tátrai Zsuzsanna) |
260 |
Parasztasszonyok a régi falun (Jávor Kata) |
262 |
Öregasszonyok (Morvay Judit) |
263 |
"Megsirat ingem a madár es" (Károly S. László) |
265 |
Gyászoló színek (Károly S. László) |
266 |
Jeles napok, ünnepi szokások |
269 |
Boldog új évet! (Tátrai Zsuzsanna) |
271 |
A farsang (Jávor Kata) |
272 |
Farsangi rabvágás (Ujváry Zoltán) |
274 |
Balázsjárás, Gergelyjárás (Tátrai Zsuzsanna) |
275 |
Húsvét (Tátrai Zsuzsanna) |
278 |
Tavaszköszöntő szokásaink balkáni kapcsolatai (Kiss Mária) |
283 |
Pünkösdi királyválasztás (Tátrai Zsuzsanna) |
284 |
Pünkösdi királynőválasztás (Tátrai Zsuzsanna) |
286 |
Szent Iván-napi tűzgyújtás (Diószegi Vilmos) |
289 |
Karácsony, a karácsonyi asztal (Morvay Judit-Pócs Éva) |
293 |
Karácsonyi népszokások (Kriza Ildikó-Tátrai Zsuzsanna) |
295 |
Regölés, regösének (Tátrai Zsuzsanna) |
299 |
Néphit, népi tudás |
303 |
Az élet vize (Erdélyi Zsuzsanna) |
305 |
A "szótalan" víz (Kiss Mária) |
306 |
A tűz (Pócs Éva) |
307 |
Mágikus állatvédelem (Kiss Mária) |
309 |
Az életfa (Erdélyi Zsuzsanna) |
310 |
A nap és a hold a magyar népi hitvilágban (Pócs Éva-Nagy Ilona) |
312 |
A mágia eszközei (Pócs Éva) |
314 |
A kimondott szó varázsereje (Pócs Éva) |
318 |
Kiemelt számok a néphagyományban (Erdélyi Zsuzsanna) |
322 |
Szerelmi varázslatok és jóslatok (Hoppál Mihály-Pócs Éva) |
324 |
A halál hiedelmei (Pócs Éva-Károly S. László) |
326 |
A boszorkány (Pócs Éva) |
329 |
A lidérc (Pócs Éva) |
331 |
"Nem halt meg, csak elrejtezett" (Diószegi Vilmos) |
333 |
A "megijedt" gyerek gyógyítása (Pócs Éva) |
334 |
Falusi gyógyító specialisták (Hoppál Mihály) |
337 |
"Fűben-fában az orvosság" (Hoppál Mihály) |
338 |
"Hol volt, hol nem volt..." |
341 |
A népmeséről (Kovács Ágnes) |
343 |
Mese szavunk eredete (Voigt Vilmos) |
344 |
Hősmese, tündérmese, varázsmese, hiedelemmese (Kovács Ágnes) |
345 |
Népmeséink vasorrú bábája (Diószegi Vilmos) |
347 |
Egy keleti motívum magyar és délszláv kapcsolatai (Kiss Mária) |
348 |
A mesemondó (Ortutay Gyula) |
349 |
"Emlékül hagyom..." (Küllős Imola) |
351 |
A csalimesék (Kovács Ágnes) |
352 |
A trufáról (Kovács Ágnes) |
354 |
Rátótiádák (Kovács Ágnes) |
355 |
A vicc (Voigt Vilmos-Katona Imre) |
357 |
A monda (Nagy Ilona) |
359 |
"Teremtsünk embert...!" (Nagy Ilona) |
361 |
Noé és a vízözön (Nagy Ilona) |
362 |
Csillagmondák (Nagy Ilona) |
364 |
"Közmondás nem hazug szólás" (Szemerkényi Ágnes) |
366 |
Epikus szólások (Szemerkényi Ágnes) |
368 |
"Csümő, csümő, mi az? (Szemerkényi Ágnes) |
369 |
Szájról szájra |
373 |
Népköltészet - műköltészet (Voigt Vilmos) |
375 |
Népdalaink régi és új stílusa (Katona Imre-Kriza Ildikó) |
376 |
A népdal "szava" és "hangja" (Károly S. László) |
378 |
Virágének (Küllős Imola) |
381 |
A párosítók (Küllős Imola) |
383 |
Csúfolók, tréfás és gúnydalok (Küllős Imola) |
385 |
"Már minálunk verbuválnak kötéllel" (Katona Imre-Küllős Imola) |
388 |
Táncszavak, táncdalok (Küllős Imola) |
391 |
Betyárköltészet (Kriza Ildikó) |
394 |
A feliratköltészet (Szemerkényi Ágnes-Küllős Imola) |
396 |
Klasszikus balladáink (Kriza Ildikó) |
401 |
Balladáink és a hősköltészet (Kriza Ildikó) |
405 |
Az új stílusú népballada (Kriza Ildikó) |
407 |
Tréfás balladák (Kriza Ildikó) |
409 |
A paraszti históriák (Takács Lajos) |
411 |
Kiolvasó versek (Küllős Imola) |
413 |
Gyermekmondókáink ősisége (Küllős Imola) |
415 |
Gyermekjátékaink történeti vonatkozásai (Tátrai Zsuzsanna-Kovács Ágnes) |
417 |
Mondókamesék (Kovács Ágnes) |
421 |
Irodalom |
425 |