Horváth Tibor: A feldolgozás egységei és a feltárás célja |
|
Az információ azonosítása |
17 |
A feltárás szintjei |
20 |
A szurrogátum |
23 |
A feltárás célja |
27 |
A katalógusok |
29 |
Irodalom |
34 |
Horváth Tibor - Sütheő Péter: A tartalmi feltárás |
35 |
Az információkereső nyelvek |
37 |
Célok és feladatok |
37 |
Típusok |
38 |
A relációk |
47 |
A tartalmi feltárás folyamata |
50 |
A szöveg mint információforrás |
59 |
Tudományfelosztáson alapuló, hierarchikus osztályozási rendszerek |
64 |
Dewey Tizedes Osztályozása |
64 |
Egyetemes Tizedes Osztályozás |
65 |
A Kongresszusi Könyvtár osztályozási rendszere |
70 |
A tárgyszavazás |
72 |
A tárgyszó és megfogalmazása |
73 |
Tárgyszókészlet és -rendszer |
75 |
Az indextétel |
81 |
A Kongresszusi Könyvtár tárgyszórendszere |
85 |
A fazettás osztályozás |
88 |
Ranganathan és a fazetták |
88 |
A vetületek továbbélése |
90 |
A tezauruszok |
96 |
A tezaurusz fogalma |
96 |
A tezaurusz makrostruktúrája |
99 |
Szemantikus hálók |
107 |
A Precis |
112 |
A referálás |
123 |
A referátum fogalma |
124 |
A szöveges feldolgozások típusai |
126 |
A referálás folyamata és minőségi kritériumai |
129 |
A tartalmi feltárás automatizálása |
132 |
Automatikus indexelés |
132 |
Automatikus osztályozás |
137 |
A referálás automatizálása |
146 |
Információkeresés |
148 |
A Boole-algebra alkalmazása |
148 |
Rangsorolás relevancia szerint |
156 |
Szabadszöveges keresés |
159 |
Adatbázis-kezelő rendszerek |
161 |
A keresés eredményének értékelése |
173 |
Irodalom |
182 |
Rácz Ágnes: A kiadványok bibliográfiai számbavétele; leíró katalogizálás |
187 |
A leíró katalogizálás (formai feltárás) fogalma |
191 |
Bibliográfiai számbavétel |
191 |
A bibliográfiai rekord |
192 |
A katalogizálás történetének áttekintése |
202 |
Ókori jegyzékek, középkori katalógusok |
202 |
Katalógusok a könyvnyomtatás kézműipari korszakában |
209 |
Katalógusok a könyvnyomtatás nagyipari korszakában |
213 |
Az elektronizáció hatása a katalogizálásra |
220 |
A bibliográfiai rekordok a könyvtári világban és azon túl |
225 |
Nemzetközi törekvések a katalogizálási szabályok egységesítésére |
229 |
Az első lépések |
229 |
Az IFLA erőfeszítései |
232 |
Az Európai Bizottság szerepvállalása |
255 |
Nemzetközi szabályozás - magyar szabványok |
256 |
A leíró katalogizálás művelete |
261 |
Célok, eszközök, eljárások |
261 |
A bibliográfiai leírás tartalma: adatcsoportok és adatelemek |
271 |
Besorolási adatok |
281 |
Irodalom |
290 |
Murányi Lajos: A bibliográfiától az adatbázisig |
297 |
A bibliográfia néhány elméleti kérdése |
299 |
A bibliográfia fogalma |
299 |
Számbavétel, lefedettség, azonosítás |
302 |
A szelekció |
305 |
A rendszerezés |
307 |
A bibliográfia történeti fejlődésének áttekintése |
309 |
A kezdetektől a könyvnyomtatás feltalálásáig |
309 |
A reneszánsztól a felvilágosodásig |
311 |
A 19. század: a bibliográfia kibontakozása |
315 |
A bibliográfiai tevékenység intézményesülése |
318 |
A bibliográfiai adatbázisok megjelenése |
323 |
A bibliográfiák tipizálása |
327 |
Formai jegyek |
327 |
Tartalmi jellemzők |
328 |
A kiinduló tájékozódás eszközei |
331 |
A nemzeti bibliográfia |
335 |
A magyar nemzeti bibliográfia rendszere |
340 |
A könyvek bibliográfiái |
340 |
Az időszaki kiadványok bibliográfiái |
346 |
A Magyar Nemzeti Bibliográfia rendszerének egyéb elemei |
348 |
A hungarika irodalom számbavétele |
351 |
Fehér foltok |
353 |
Faktografikus eszközök a tájékoztatásban |
356 |
Enciklopédiák és lexikonok |
356 |
Irodalmi lexikonok |
359 |
Szótárak |
361 |
Életrajzi lexikonok és adattárak |
362 |
Egyéb segédletek és adattárak |
367 |
Irodalom |
372 |