Velence nevét meghallva mi is jut az ember eszébe? A susogó nádas, a mindig más arcát mutató tó, a fürdőzés, a nyár, a kirándulás. Csak ezeket az elsődleges víziókat követi a település képe, amely a tó végét körbeölelő egykori kis halászfalu, a mára már idegenforgalmi központtá vált üdülőtelep, a jövő fürdővárosa. Majd felsejlik bennünk egy másik Velence is, amely valahol távol van, sokan csak a történelemben tanultak róla, s azt tudják, hogy az is vízpartra települt és sok történelmi esemény fűződik nevéhez. Pedig ezek a gondolatok, víziók találkoztak a történelem során, s van köztük összefüggés.
Miért Velence, Velence? Miért lett a könyv címe: Város volt és város lett? Ebben a könyvben szeretném ezeket a gondolatokat tisztázni, mert ez ideig senki sem írta le egyértelműen, hogy Velence honnan és miért kapta nevét.
Mikor elkezdtem Velence múltjának kutatását, a könyv anyagának gyűjtését, nem is gondoltam arra, hogy milyen régi településnek írom meg a történetét. Eleinte úgy éreztem, hogy egy átlagos kis községről van szó, de ez a véleményem megváltozott. Ugyanis találkoztam az időszámítás előtti időszak települési anyagaival, majd a kelták, s az ólcet meghódító rómaiak emlékei kerültek látókörömbe. Utánajártam, megnéztem az itt feltárt leleteket, s meglepett az, hogy ebből a korból milyen sok jelentős emlék, tárgyi lelet került elő, s látható a múzeumokban. Nagyon érdekesnek találtam azokat a feljegyzéseket, amelyeket múzeumi szakemberek írtak le a magyarok megtelepedése utáni időszakról, de ezek alapján nem lehetett a település nevét biztosan meghatározni. Nagyon furcsa, hogy csak érintőlegesen kerül említésre a korai oklevelekben, okiratokban - mikor az előkerült leletek alapján bizonyos - éltek itt a mai község területén folyamatosan a különféle kultúrák és korok emberei. Többek között a legmeglepőbb az volt számomra, amikor a középkori település neve kezdett tisztázódni. Utaló adatok, majd konkrét írások is előkerültek a XV. századi Velence mezővárosról (oppidumról), ugyanis a Mátyás királykori Velencét Csánky Dezső is a Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában című művében, a középkori Fejér megyei mezővárosok közé sorolja Velencét.
