Kurt Vonnegut első regénye a fiatal mérnök, Paul Proteus dermesztő története, aki az emberhez méltó élet lehetőségét keresi egy teljesen elgépiesedett világban, melyet egy szuperszámítógép ural. Paul lázadása klasszikusan vonneguti: őrülten humoros, vérfagyasztóan komoly - és ijesztően életszerű.
"Meggyőződéssel vallom, és velem együtt A Szellemköntös Társasága tajgai is meggyőződéssel vallják:
Hogy a tökéletlenség erkölcsös, mivel az Embert Isten teremtette, és az Ember tökéleten;
Hogy a gyarlóság erkölcsös, mivel az Embert Isten teremtette; és az Ember gyarló;
Hogy a tökéletlen hatékonyság erkölcsös, mivel az Embert Isten teremtette, és az Ember nem tökéletesen hatékony;
Hogy a zsenialitás és az ostobaság váltakozása erkölcsös, mivel az Embert Isten teremtette, és az Ember hol zseniális, hol ostoba.
Önök, meglehet, nem értenek egyet az ósdi és hiábavaló felfogással, hogy az Embert Isten teremtette.
Én azonban sokkal védhetőbbnek tartom ezt a hitet a törvénytelen technológiai fejlődésbe vetett zabolátlan hitnél..."
