| I. kötet |
|
| Előszó |
17 |
| Bevezetés - Kovács Endre |
23 |
| Polgári forradalom |
59 |
| A márciusi forradalom |
61 |
| Az európai forradalmi áradat kibontakozása és Magyarország |
61 |
| A pesti forradalom és közvetlen következményei |
76 |
| A forradalmi és az ellenforradalmi tényezők első erőpróbái |
86 |
| A márciusi győzelem betetőzése |
101 |
| Az új utakra lépő ország |
119 |
| A Batthyány-kormány berendezkedése |
119 |
| Munkásmozgalmak 1848 tavaszán |
136 |
| A tavaszi és nyári parasztmozgalmak |
143 |
| A nemzetiségi mozgalmak kibontakozása |
152 |
| Az első honvédzászlóaljak létrehozásától a választásokig |
201 |
| Az első népképviseleti országgyűlés megnyitásától a katonaállítási vitáig |
222 |
| A kirobbanás küszöbén |
232 |
| Az önvédelmi harc megindulása |
241 |
| A szeptemberi fordulat |
241 |
| Pákozdtól Schwechatig |
262 |
| Az önvédelmi háború megszervezése |
273 |
| A forradalmi tábor belső gyengeségei |
279 |
| Harcok az ország szélein |
285 |
| Windisch-Grätz betörése |
304 |
| Az önvédelmi harc kibontakozása |
319 |
| A népi ellenállás |
319 |
| Az ellenség megtorpanása s Erdély visszahódítása 1849 első hónapjaiban |
326 |
| Erőgyűjtés az ellentámadásra |
339 |
| A baloldal és a békepárt párharca 1849 elején |
347 |
| Kápolna és folyományai |
353 |
| A hanyatlás és a bukás |
367 |
| Az ellentámadás megindulása és a trónfosztás |
367 |
| Az ellentámadás kifulladása és az államgépezet újjászervezése |
378 |
| Az orosz beavatkozás |
390 |
| Próbálkozások a nemzetiségek megbékítésére |
400 |
| Az összeomlás |
423 |
| Az önkényuralom kora |
435 |
| Önkényuralmi kísérlet Magyarország beolvasztására az osztrák császárságba (1849-1859) |
437 |
| Birodalmi egység önkényuralom árán |
437 |
| Az abszolútizmus meghirdetése és az egyeduralkodó császár |
444 |
| A magyarországi megtorlás |
450 |
| Magyarország önkényuralmi igazgatása |
453 |
| Beolvasztás és polgárosítás |
463 |
| Oktatási reform és konzervatív tudatformálás |
466 |
| Politikai magatartásformák az 1850-es években |
477 |
| A nemzetiségek csalódása |
477 |
| Magyar politikai hangulatviszonyok 1849 után |
486 |
| Az önkényuralom kiszolgálói |
487 |
| A Habsburg-hatalom konzervatív tartaléka |
491 |
| "Kijózanítás" és illúziókeltés |
494 |
| Deák és a passzivitás polkitikája |
498 |
| Az ellenállás aktivizálásának kísérlete és az emigráció |
501 |
| A nemzetközi helyzet változásai és az emigráció |
506 |
| Az elnyomott népek összefogásának szorgalmazói |
508 |
| Kossuth polgári demokratikus átalakulási programja |
513 |
| A néptömegek hangulata és mozgalmai |
518 |
| Az önkényuralom gazdaság- és társadalompolitikája |
525 |
| Magyarország betagolása a birodalom gazdasági közösségébe |
525 |
| A jobbágyfelszabadítás újraszabályozása |
530 |
| A földesurak kármentesítése |
537 |
| Az iparszabadság kérdése |
539 |
| A közteherviselés és az abszolútizmus pénzügyi politikája |
543 |
| A pénztőkehiány és a hitelviszonyok alakulása |
550 |
| A kapitalista fejlődés kibontakozása |
555 |
| A világpiac konjunktúraviszonyainak magyarországi hatása |
555 |
| A mezőgazdasági termelés |
557 |
| A közlekedés és az áruforgalom fejlődése |
566 |
| A bányászat és az ipar fejlődése |
571 |
| A társadalmi átrétegeződés folyamatának előrehaladása |
581 |
| A pozícióőrző nagybirtokos arisztokrácia |
581 |
| A felbomló nemesség |
584 |
| Az átalakuló polgárság |
589 |
| Az értelmiség foglalkozási struktúrája |
594 |
| A kialakuló munkásosztály |
598 |
| A differenciálódó parasztság |
601 |
| Kulturális értékek mentése és gyarapítása |
609 |
| Gyötrelmes feltételek |
609 |
| A tudományos intézmények |
610 |
| A természettudományok |
615 |
| A társadalomtudományok |
620 |
| A szépirodalom |
628 |
| A művészetek |
634 |
| Az önkényuralom válsága (1859-1861) |
639 |
| A polgári forradalmi és a nemzeti mozgalmak új hulláma |
639 |
| Az 1850. évi itáliai háború és a magyar emigráció |
641 |
| Az önkényuralom válságának kezdetei |
646 |
| Széchenyi halála |
650 |
| Konzervatív kísérlet az abszolutizmusellenesség megnyergelésére |
652 |
| Az Októberi Diploma és fogadtatása |
657 |
| Az emigráció az önkényuralom válságának kihasználásáért |
660 |
| A negyvennyolcas alap helyreállításának követelése |
663 |
| A Februári Pátens és a feszültség növekedése |
668 |
| A társadalmi és a nemzetiségi politika ellentmondásai |
672 |
| Az 1861. évi országgyűlés pártviszonyai |
679 |
| Az államjogi vita és következményei |
682 |
| A nemzetiségi kérdés fejleményei és hatásuk az országgyűlésre |
688 |
| Az országgyűlés feloszlatása |
692 |
| Az önkényuralom megújítása Magyarországon és a politikai ellenállás válsága (1861-1865) |
695 |
| A "provizórium" |
695 |
| Konzervatív kiegyezési ajánlat |
700 |
| Törekvések az együtt élő népek összefogásának előmozdítására |
705 |
| A Dunai Szövetség terve |
709 |
| A szervezett ellenállás felszámolása |
713 |
| A kiegyezési törekvések megerősödése |
718 |
| A kiegyezés (1865-1867) |
731 |
| Deák ferenc kiegyezési ajánlata |
731 |
| Alkotmányos fordulat önkényuralmi előkészítése |
737 |
| Az új országgyűlés |
745 |
| Az 1866. évi osztrák - porosz - olasz háború és következményei |
752 |
| A kiegyezési tárgyalások folytatása és Kossuth tiltakozása |
755 |
| A kiegyezés megkötése és elfogadtatása |
758 |
| A kiegyezés tartalma |
764 |
| II. kötet |
|
| Magyarország története a dualizmus első negyedszázadában (1867-1890) |
773 |
| A dualizmus rendszerének kialakulása és megszilárdulása |
775 |
| A dualizmus rendszere az Osztrák-Magyar Monarchiában |
775 |
| A dualizmus rendszerének kialakulása Magyarországon |
814 |
| A dualizmus rendszerének bel- és külpolitikai megszilárdulása |
851 |
| A magyarországi munkásmozgalom kezdetei |
865 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája a kiegyezés után |
897 |
| A tőkés gazdaság fejlődése a kiegyezés után |
913 |
| A rendszeres gazdasági növekedés megalapozása |
913 |
| A gazdasági fejlődés politikai feltételei |
933 |
| A szolgáltató ágazatok fejlődése |
968 |
| Az ipar fejlődése |
1003 |
| Magyarország mezőgazdasága a dualizmus első évtizedeiben |
1039 |
| A mezőgazdasági termelés feltételeinek alakulása |
1039 |
| A mezőgazdasági termelés eredményei és ágazati rendszere |
1063 |
| Agrárpolitika és agrártársadalom |
1108 |
| A népesedés és a társadalmi szerkezet változásai |
1119 |
| A népesség növekedése és mobilitása |
1119 |
| A települési és a társadalmi struktúra |
1134 |
| A lakosság etnikai és vallási megoszlása |
1148 |
| A konzervatív liberalizmus kora. A dualista rendszer konszolidált időszaka (1875-1890) |
1165 |
| A Tisza-kormány megalakulása és első lépései |
1165 |
| A keleti kérdés és az osztrák-magyar külpolitika |
1181 |
| Bosznia és Hercegovina okkupációjának hatása Magyarországon |
1193 |
| Tisza Kálmán rendszere |
1204 |
| A magyarországi tőkés fejlődés társadalmi-politikai következményei |
1257 |
| A munkásmozgalom az 1870-es és 1880-as években |
1278 |
| Az Osztrák-Magyar Monarchia külpolitikája az 1880-as években |
1304 |
| A kormány helyzetének megrendülése és Tisza Kálmán bukása |
1319 |
| A nemzetiségi kérdés és Horvátország története |
1333 |
| Nemzetiségi kérdés és nemzetiségi politika a kiegyezés után |
1333 |
| Horvátország a 19. század utolsó harmadában |
1364 |
| A magyarországi nemzetiségek politikai mozgalmai |
1375 |
| A művelődés |
1395 |
| A művelődés keretei és intézményei |
1395 |
| A művelődés tartalma |
1426 |
| Időrendi áttekintés |
1477 |
| Források és feldolgozások |
1543 |
| Személynévmutató |
1687 |
| Helységnévmutató |
1725 |
| Képek jegyzéke |
1741 |
| Térképek, táblázatok és ábrák jegyzéke |
1757 |
