A 13.század harmincas éveinek Magyarországát IV.Béla ifjúkorát , trónra kerülésének történetét, a tatárjárás előzményeit idézi föl Makkai Sándor érdekfeszítő, mozgalmas cselekményű, a bonyolult ellentmondásokkal terhes korszakot híven tükröző történelmi regényében. A tatárjárás eseményeit e könyv folytatásában a Sárga vihar-ban írta meg a szerző. Az alig húszéves, koraérett, komor Béla királyfinak nincs helye apja, II. Endre fényűző udvarában: Erdélybe száműzik – feleségét, Máriát is úgy kell megszöktetnie apja fogságából. „Kisebbik királyfiként”, Erdély uralkodójaként készül arra, hogy majd átveszi a trónt, rendet teremt az országban, s bosszút áll anyja, a merániai Gertrúd gyilkosain. A királyi udvar hatalomra és vagyonra éhes főnemesei – élükön a nádorral – összeesküvést szőnek II. Endre ellen. A leleplezett összeesküvés hírétől megtört király visszahívja kitagadott fiát; de Béla már csak apja temetésére érkezik meg; elfoglalja a trónt, mely körül újabb fenyegető jelek sokasodnak: keletről érkezett utazók a sárga veszedelem, a tatárok közeledéséről adnak hírt. A két háború közti időszak egyik legnépszerűbb, több kiadást megért regénye ma sem vesztett fényéből: lélegzetelállító kalandokban bővelkedő cselekménye, költői ragyogású stílusa feledhetetlen olvasmánnyá teszi.
