...jogosan merül fel a kérdés: a jelenlegi világban talán elveszett az Én transzcendenciája? Az atman keleti tapasztalata, a samadhi és a nirvana ember-feletti útjai, a nyugati Beavatás, a hermetikus és orfeo-eleuzínikus, az adeptus lelki résznek az éteri-fizikai testtől történő elválasztása révén és annak látványa, ami az ember lett volna, ha nem szenvedte volna el a testi elállatiasodás gyalázatát, ezek vajon elveszett lehetőségek? A sampradaya, a Mestertől tanítványhoz való közvetítés félbeszakadt? Biztos lelkülettel válaszolhatjuk meg: nem. A Beavatás célja mindig megmarad, azonosan, de az út szükségszerűen különbözik. Úgy mondható, hogy mindaz, ami az antik Misztériumokban, mintpedig az autentikus Jógában, beavatási értelemben emelkedett és kozmikus áramlott, ma az Én-tudatba áradt be és a gondolatok magasabb konnektivitásán kersztül dolgozik, azokat az éterikus áramlatokat ébresztve, amik az Én-t a fejből a szív zónájával törekszenek újra összekapcsolni. Ugyanis ma a Szellem a gondolaton, azaz a tudat közvetlen elemén, a tiszta közvetlenjén akar áthaladni, ennek köszönhető valamennyi racionális közvetítés. De a tükrözött, vagy racionális, vagy dialektikus gondolat nem az igazi gondolat: azért adódik csak, hogy az ember általa újratalálja az autentikus, a kozmikus gondolatot: a gondolatot, mely nem található szemben magával egy halott anyagot, hanem annak eredeti belső hatóerejeként képes megvalósulni, ami künn anyagnak jelenik meg... ... A jelenlegi ember elhivatása tényleg az, amire kezdettől fogva törekszik a Kereszténység: szabadl ények által képzett emberi közösségek kialakulása; olyan közösségeknek, vagy testületeknek, vagy kategóriáknak, amik belső kapcsolata nem a kényszerítés, hanem a szabadságé, az esszenciális individualitásé. Az uraló, vagy ellenőrző, vagy interveniáló Állam lényegileg egy olyan társadalom megsemmisítőjeként épül ki, mely azt fejezi ki, amivé az ember ebben az időben lett: tudatos lény... ... a hármasan tagolt társadalmi test szerveződése, akkor is, ha megértik és logikusan elképzelhetőnek tartják és egyszerű programba állítással kezdeti megvalósításához érhet, eredeténél olyan embereket igényel, kik gondolkodó hordozói, nem amennyiben a hozzátartozó szociológiai-gazdasági doktrínával felszereltek, de amennyiben az élő gondolat tapasztalói, a mindenekelőtt a meditáció magasabb formájaként ismert hármas tagolódásos megoldásnak ők maguk hordozói. A Hármas Tagolódás az ember konstrukciója reális struktúrájának - mely kozmikus realitás - felel meg. A természet rendje hármasan tagolt, mert a kozmikus rend hármasan tagolt, s mely olyan princípiumnak engedelmeskedik, mely a kozmikus megnyilatkozást meghaladja, mint ahogyan az embernél az Én az ásványi, növényi, állati természettől juttatott organizmuson túl lép...
Tartalom
|
A Materializmus Metafizikája
|
5
|
|
Indivíduum és csoportalkotás
|
19
|
|
Az ellentmondás hatóereje
|
35
|
|
A Matéria Logosza
|
59
|
|
A gondolat predialektikája
|
87
|
|
A társadalom, mint organizmus, Hármas Tagolódása
|
107
|
|
A Materializmus missziója
|
133
|
