I. KÖTET |
|
PIO LECTORI |
5 |
A MAGYAR KÖZÉPKOR IRODALMA |
7 |
A MAGAR KÖZÉPKOR ELSŐ KÉT SZÁZADA 1000-1200 |
9 |
A LOVAGKORI EPIKÁTÓL AZ ANYANYELVŰ VALLÁSOS KÖLTÉSZETIG 1200-1300 |
21 |
AZ ANJOUK ÉVSZÁZADA 1300-1400 |
28 |
A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGI IRODALOM FELVIRÁGZÁSA ÉS A LATIN NYELVŰ RENESZÁNSZ 1400-1541 |
49 |
Magyar nyelvű egyházi irodalom |
49 |
Latin nyelvű egyházi irodalom |
60 |
Latin nyelvű világi irodalom |
62 |
Magyar nyelvű világi irodalom |
81 |
MAGYAR RENESZÁNSZ |
89 |
AZ MAGYAR NÉPNEK, KI EZT OLVASSA |
91 |
Az első magyar nyelvű nyomtatott könyvek |
91 |
A hallás útján élvezett (szóbeli), zenével kísért költészet |
97 |
Olvasmányok |
110 |
A MAGYAR RENESZÁNSZ FÉNYKORA |
119 |
A magyar múlt felfedezése |
119 |
A szórakoztató verses epika: szerelmes történetek |
123 |
Az elbeszélő próza felé |
127 |
Balassi Bálint költészete |
139 |
"EZ VILÁG MINT EGY KERT, KIT KŐESŐ ELVERT" - KÉSŐRENESZÁNSZ, MANIERIZMUS, A BAROKK ITTHONI ELŐKÉSZÜLETE |
171 |
Órák és labirintusok. Magyar próza a XVII. század elején: vallásos, tanító és elmélkedő irodalom |
178 |
"Magyarország panasza." A harmincéves háború és hatása |
186 |
Gondolatok a legfőbb jóról |
191 |
A magyarországi latin nyelvű történeti irodalom az anyanyelvű reneszánsz és a reformáció idején |
197 |
A MAGYAR BAROKK |
205 |
ZRÍNYI ÉS A MAGYAR BAROKK |
207 |
Adriai tengernek szirénája |
207 |
Zrínyi kortársai: "A magyar nép hármas jajja" |
234 |
Az első magyar enciklopédia |
238 |
A történelem mint színjáték. a publicisztika |
240 |
A költészet Zrínyi korában |
244 |
GYÖNGYÖSI ÉS A MAGYAR BAROKK |
248 |
Az eposzi igényű barokk krónikásének: Gyöngyösi Istán |
248 |
A líra tematikai gazdagodása |
259 |
Kuruc költészet |
262 |
Florentina, avagy a magyar színjáték rejtélye |
268 |
A lélek békességéről. A Gyöngyösi-korabel próza |
270 |
BETHLEN MIKLÓS ÉS AZ ÖNÉLETRAJZI FORMÁBAN JELENTKEZŐ MAGYAR REGÉNY. (A MAGYAR BAROKK FÉNYKORÁNAK UTOLSÓ ÉVEI, 1700-1712) |
274 |
A tizennyolcadik század küszöbén |
274 |
Rákóczi kurucainak költészete |
275 |
A krónika, mint a regényes elbeszélés előkészítése |
278 |
Az író élete, mint művének témája: Bethlen Miklós |
280 |
"HOGY KI NE KOPNÁNK ÉLŐ NYELVÜNKBÜL". A MAGYAR KÉSŐBAROKK A XVIII. SZÁZADBAN |
288 |
Daloskönyvek, adomák és tudós irodalom |
288 |
Rákóczi Ferenc mint író |
296 |
Önéletrajzi regények Bethlen Miklós modorában |
301 |
Rokokó idill |
306 |
FELVILÁGOSODÁS ÉS ÉRZELMESSÉG |
311 |
AZ ÍRÁSBÓL, OLVASÁSBÓL SZÁRMAZOTT VILÁGOSSÁG |
313 |
Bessenyei György társasága |
313 |
József császár évtizedének magyar irodalma |
327 |
Vigyázó szemünket Párizsra vetettük |
340 |
Az utolsó testőr-költő |
354 |
AZ IS BOLOD, AKI POÉTÁVÁ LESZ MAGYARORSZÁGBAN |
358 |
Vitéz útrakél |
358 |
Kedv, remények, Lillák |
361 |
Színjátékai |
365 |
Csókok |
367 |
AZ IDŐMÉRTÉK KLASSZIKUS FEGYELMÉTŐL A ROMANTIKÁIG |
369 |
FORR A VILÁG BÚS TENGERE, Ó MAGYAR |
371 |
Magyar költészet a napóleoni háborúk idején |
371 |
Berzsenyi |
379 |
MEGBŰNHŐDTE MÁR E NÉP A MÚLTAT S JÖVENDŐT |
384 |
Kölcsey és a romantika |
384 |
Játékszíni koszorú |
393 |
Régi dicsőségünk hol késel az éji homályban? |
400 |
Élet és fantázia |
408 |
A TIZENKILENCEDIK SZÁZAD KÖLTŐI. REFORMKOR, NÉPIESSÉG |
415 |
TANULSÁGOSAT S GYÖNYÖRKÖDTETŐT EGYSZERSMIND NYÚJTANI |
417 |
Pest-Buda a reformkorban |
417 |
A nagyvilágon e kívül nincsen számodra hely |
423 |
A romantikus próza |
429 |
"Uraim, le a kalapokkal!" |
438 |
REFORMOK KORA |
446 |
A reformkori regény és színmű |
446 |
Népies költészet |
459 |
PETŐFI SÁNDOR KÖLTÉSZETE |
463 |
Tóth Gáspár indítványa |
463 |
Lírai életregény |
468 |
Az apostoltól Segesvárig |
484 |
II. KÖTET |
|
AZ ÖNKÉNYURALOM KORA |
489 |
FORRADALOM UTÁN |
491 |
Az irodalmi ellenállás |
491 |
Az önkényuralom hétköznapjai |
502 |
" NEVED KI DICCSEL EJTENÉ, NEM ÉL OLY VELSZI BÁRD" |
506 |
Arany |
506 |
Tompa és Vajda |
515 |
A dalidók költői |
523 |
KÖDKÉPEK A KEDÉLY LÁTHATÁRÁN |
526 |
Epikus próza |
526 |
Kemény Zsigmond |
531 |
Vágyálmok valósága |
534 |
Jókai körül |
538 |
A kétkedés mint a haladás feltétele |
542 |
KIEGYEZÉS UTÁN |
551 |
APÁK ÉS FIÚK |
553 |
A kiegyezés körül |
553 |
A búcsúzó Arany |
559 |
Szodoma |
563 |
"A fiúk" |
568 |
A múlt pátosza |
581 |
"DE LEGSZEBB DAL ÖRÖKKÉ ÁLTALÁNOS EMBERI" |
585 |
A világ a színpadon |
585 |
"Kozmopolita költészet" |
588 |
SZÁZADVÉG MAGYARORSZÁGON |
599 |
A SZÉPPRÓZAI ELBESZÉLÉS DIADALÚTJA |
601 |
A sajtó mint nagyhatalom |
601 |
A nagy palóc |
607 |
A nap lovagja |
619 |
A magyar századvég prózaírói |
625 |
"BIZONYTALAN KÖLTŐK VAGYUNK MI" |
637 |
Kiss József tüzei |
637 |
A századvég költői |
639 |
A homályból |
642 |
A századvég leányálmai |
643 |
IRODALMI ÉLET A SZÁZADVÉGEN |
646 |
A millenium káprázatában |
646 |
Folyóiratok, tudomány |
650 |
Az öngyilkoság mint a szabadságvágy kétségbeesett kinyilvánítása |
654 |
A HOLNAP HŐSEI |
657 |
ADY ENDRE |
659 |
Új időknek új dalai |
659 |
Ady - egyvégtében olvasva |
664 |
A szerelmes Ady |
677 |
Még egy szó közéleti lírájához |
682 |
MAGYARORSZÁG A SZÁZAD ELEJÉN |
687 |
Az "U"-terv |
687 |
Ady költő-kortársai |
697 |
A szegény kisgyermek panaszai |
711 |
"Harcom a harcod folytatása" |
715 |
A mozgókép Babits költészetében |
721 |
A prózaíró és műfordító Babits |
723 |
A PRÓZA A XX. SZÁZAD ELEJÉN |
725 |
A forradalom előkészítője |
725 |
A pál utcai fiúktól a világ színpadáig |
732 |
Szindbád elindul |
737 |
Menekülés egy álomvilágba |
740 |
A stílus mint öncél |
742 |
Realizmus Móricz előtt és körül |
745 |
Kötéltánc realitás és fantasztikum határán. A humorba oldott tragikum? Karinthy Frigyes |
749 |
A magyar társadalom a magyar színpadon |
751 |
Az irodalom mint tudomány |
752 |
Elvégeztetett, de semmi sem tisztáztatott |
754 |
HÁBORÚ, FORRADALMAK |
759 |
Háború és irodalom |
759 |
Írók a forradalomban |
771 |
BÉKLYÓZOTT ESZTENDŐK 1920-1945 |
775 |
HALÁLFIAI |
777 |
Egy átmeneti korszak |
777 |
Hírlapok, könyvek, kiadók |
784 |
Az irodalmi szórakoztató-ipar |
789 |
Irodalmi emigráció |
792 |
Irodalmi élet |
796 |
A MAGYAR ROMOKON |
803 |
Hangok a múltból |
803 |
A háború már a tegnapé |
807 |
De a háborút a jövő is rejti |
812 |
Bús férfiak panaszai |
815 |
Et nos mutamur in illis |
827 |
Kritika és irodalom szövetsége |
847 |
KÉT IGAZ SZODOMÁBAN |
850 |
Egy próféta Ninivében |
850 |
A magvető |
861 |
AZ ÉRTELEM KERESÉSE |
869 |
A "magyar író" fogalmának faji alapú szűkítése |
869 |
Siker, érték, időeltolódás |
871 |
Az irodalom története mint regény és esszé |
899 |
Mi van jelen a múltból és a tegnapból? |
908 |
Járkálj csak, halálraítélt |
910 |
KÜLVÁROSI ÉJ |
917 |
Szépség koldusa |
917 |
Bécs, Párizs |
924 |
Döntsd a tőkét, ne siránkozz |
927 |
"Szeretlek, mint anyját a gyermek" |
930 |
Íme, hát megleltem hazámat |
932 |
BÚCSÚZÓ AZ OLVASÓHOZ |
939 |
TÁJÉKOZTATÁSUL |
941 |
NÉVMUTATÓ |
945 |