Németh Lajos, Feuerné Tóth Rózsa, Galavics Géza, Marosi Ernő - A művészet története Magyarországon
|
Az olvasóhoz |
|
|
MAROSI ERNŐ |
|
|
A honfoglalástól az államalapításig |
|
|
A honfoglaló magyarság művészete |
7 |
|
Magyarország művészete a honfoglalás korában |
10 |
|
Preromantika |
|
|
Változások a 10. század második felében |
13 |
|
Az államalapítás korának művészete |
14 |
|
Kelet és Nyugat határvidékén: a 11. század második harmada |
18 |
|
Román kor |
|
|
Az érett romantika első korszaka |
21 |
|
Az érett romantika virágkorának Magyarországi műhelyei a 12. század második felében |
27 |
|
A koragótika Magyarországon |
32 |
|
A késő románkor |
39 |
|
Kapcsolatok a közép-európai koragótikával |
45 |
|
Várak és udvarhelyek |
49 |
|
Gótika |
|
|
A klasszikus gótika stílusa a 13. század második felében |
52 |
|
A késői klasszikus gótika a 14. században |
56 |
|
Udvari művészet Károly Róbert korában |
60 |
|
Kapcsolatok Közép-Európa művészetével |
62 |
|
Magyarország, a Közép-európai gótikus művészet egyik központja |
69 |
|
Várak, kastélyok, paloták |
69 |
|
Új törekvések az építészeti téralkotásban és dekorációban |
77 |
|
A festészet irányzatai |
86 |
|
Kolozsvári Márton és György |
91 |
|
Az internacionális gótika művészete |
92 |
|
Csehországi mintaképek hatása 1400 körül |
93 |
|
Építőműhelyek, központok a 15. század elején |
97 |
|
A Zsigmond-kor udvari művészete |
100 |
|
A lágy stílus |
104 |
|
A szobrászat a 15. század elején |
108 |
|
A későgótikus művészet kezdete |
113 |
|
Építészet |
118 |
|
A későgótika a 15. század végén és a 16. században |
122 |
|
A későgótikus építészet stílusváltozatai |
128 |
|
A naturalisztikus és a geometrikus ornanems |
134 |
|
Az új szárnyasoltár-típus |
136 |
|
Oltárművészet 1500 körül |
141 |
|
FEUERNÉ TÓTH RÓZSA |
|
|
A korai reneszánsz (1470-1541) |
|
|
A reneszánsz művészete Mátyás korában |
148 |
|
Az új építészeti stílus befogadásának jellegzetességei |
152 |
|
Mátyás király építkezései |
154 |
|
A toszkán-dalmát művészkolónia kialakulása |
158 |
|
A reneszánsz első helyi mesterei: a vörösmárvány-szobrászok |
165 |
|
A reneszánsz 1490-1541között |
166 |
|
A Jagello-kor művészete |
166 |
|
Az esztergomi Bakócz-kápolna |
170 |
|
A továbbélő toszkán művészkolónia alkotásai |
173 |
|
A helyi mesterek reneszánsz munkái és a stílus széles körű elterjedése |
175 |
|
A mohácsi vész és a toszkán művészkolónia felbomlásának következményei |
180 |
|
Későreneszánsz (1541-1686) |
|
|
Építészet |
182 |
|
Erdély későreneszánsz építészete a 16. század második felében |
184 |
|
A királyi Magyarország későreneszánsz építészete |
185 |
|
A "pártázatos" reneszánsz |
189 |
|
A Bethlen-Rákóczi korszak építészete Erdélyben |
192 |
|
A "virágos" reneszánsz és a faépítészet emlékei |
196 |
|
Festészet és szobrászat (Galavics Géza) |
198 |
|
Iparművészet |
205 |
|
A török művészet emlékei Magyarországon |
|
|
Építészet |
209 |
|
Iparművészet |
213 |
|
GALAVICS GÉZA |
|
|
Barokk |
|
|
A barokk kezdetei (1630-1690) |
215 |
|
Építészet és ellenreformáció |
215 |
|
A királyi udvar mint megrendelő |
219 |
|
A főnemesi-udvari kultúra |
220 |
|
Művészek és mesterek a magyar főnemesi udvarokban |
222 |
|
Ősgalériák és metszetsorozatok |
226 |
|
Történeti kép és aktualitás |
228 |
|
Változatok a festészetben, a szobrászatban és az iparművészetben |
233 |
|
A barokk uralomra jutása (1690-1740) |
240 |
|
Építkezések a századfordulón |
240 |
|
Rákóczi-szabadságharc és képzőművészet |
243 |
|
Új típusú kastélyok |
247 |
|
A városkép barokká válása |
250 |
|
A legfőbb mecénás a katolikus egyház |
254 |
|
Pozzo, Bibiena és az olasz dekorátorok |
254 |
|
Egy kísérlet tanulságai - Mányoki |
257 |
|
Templomok és építészek |
259 |
|
A barokk szobrászat két változata: Donner és a fafaragó hagyomány |
261 |
|
A barokk magyarországi virágkora (1740-1780) |
267 |
|
A királyi palota és a magyar kastélytípus |
269 |
|
Egy nagy hatású építész -. F. A. Pilgram |
273 |
|
Az osztrák festőiskola vezető mesterei Magyarországon |
275 |
|
Magyarország barokk festői |
279 |
|
Irányzatok a szobrászatban és az iparművészetben |
281 |
|
Rokokó udvarok és festészetük |
285 |
|
Rokokó szobrászat |
289 |
|
A változás jelei |
294 |
|
Gerl és Hillebrandt |
295 |
|
A kései Kracker |
300 |
|
A felvilágosodás kora (1780-1820) |
|
|
Utak a későbarokk művészet felől |
304 |
|
Három kísérlet folytatás nélkül |
307 |
|
Felvilágosult abszolutizmus és képzőművészet |
311 |
|
A barokk festészet utolsó emlékei |
314 |
|
Két felfelé ívelő műfaj: a sokszorosított grafika és a portré |
318 |
|
Klasszicizmus és korai romantika |
318 |
|
Klasszicizmus és építészet |
323 |
|
Táj, tájkép és nép-életkép |
329 |
|
Kisfaludy Károly, a szervező művész |
329 |
|
Az iparművészet új útjai |
330 |
|
NÉMETH LAJOS |
|
|
Magyar képzőművészet a 19. század derekán |
|
|
A művészeti élet szerkezete |
333 |
|
A reformkor művészetének stílustörekvései |
335 |
|
A klasszicista építészet virágkora |
337 |
|
A nemzeti szobrászat kezdetei |
341 |
|
A nemzeti festészet kialakulása |
347 |
|
Magyar képzőművészet a 19. század második felében |
|
|
Művészet és társadalom viszonyának változásai |
354 |
|
A magyar romantika |
356 |
|
A realista törekvések |
366 |
|
Historizmus és akademizmus a századvégen |
376 |
|
Historizáló és eklektikus építészet |
376 |
|
Az akademikus szobrászat |
381 |
|
Az akademikus festészet |
383 |
|
A századforduló művészete |
|
|
A magyar képzőművészet a századforduló éveiben |
385 |
|
A Hollósy-kör és Nagybánya |
386 |
|
Mednyánszky László és az alföldi festők |
393 |
|
Szecesszió és szimbolizmus |
397 |
|
A szecessziós építészet |
397 |
|
A gödöllőiek |
413 |
|
Az avantgarde térhódítása |
417 |
|
A Nyolcak |
423 |
|
Az aktivizmus |
430 |
|
A Magyar Tanácsköztársaság művészete |
430 |
|
ARADI NÓRA |
|
|
A két világháború között |
|
|
A művészeti élet feltételei, tendenciái |
432 |
|
A fejlődés folyamatosságának megszakadása |
432 |
|
Művészeti szervezetek, intézmények |
434 |
|
Építészet |
436 |
|
Hivatalos építészeti igények |
436 |
|
A Bauhaus hatása |
439 |
|
A művészek az emigrációban |
440 |
|
Klasszicizálás és hivatalos művészet |
445 |
|
Szocialista törekvések |
449 |
|
Derkovits és a Szocialista Képzőművészek Csoportja |
449 |
|
Műfaji és tematikai sajátosságok |
454 |
|
Népi törekvések |
457 |
|
Az alföldiek |
459 |
|
Népművészeti hatás |
460 |
|
Medgyessy Ferenc |
461 |
|
A "Posztnagybányaiak" |
463 |
|
A Gresham-kör |
465 |
|
Szobrászok |
469 |
|
Konstruktív és expresszionista törekvések |
470 |
|
Az École de Paris hatása |
473 |
|
A művészet és a második világháború |
474 |
|
1945 után |
|
|
A művészeti élet összetevői |
478 |
|
A jelenkor periódusai |
479 |
|
Művészet és közösség |
481 |
|
Az építészet |
482 |
|
Építészeti műfajok |
483 |
|
Várostervezés, lakásépítés |
485 |
|
Középületek |
487 |
|
A szobrászat és a köztéri szobor |
492 |
|
A korszak kezdetei |
493 |
|
Az 1960-as évek |
494 |
|
Az újabb emlékműszobrászat |
497 |
|
A festészet és a faldíszítés |
501 |
|
Az indulás és az ötvenes évek |
502 |
|
Műfaji változások 1960 után |
504 |
|
Rajz, grafika, könyvillusztráció |
509 |
|
Alkalmazott grafika |
513 |
|
Iparművészet, ipari művészet |
516 |
|
Iparművészet |
516 |
|
Ipari forma |
518 |
|
A Jelen |
521 |
|
Képjegyzék |
523 |
|
Művésznév-mutató |
551 |
|
Helységnév-mutató |
561 |