|
Az olvasóhoz
|
|
|
MAROSI ERNŐ
|
|
|
A honfoglalástól az államalapításig
|
|
|
A honfoglaló magyarság művészete
|
7
|
|
Magyarország művészete a honfoglalás korában
|
10
|
|
Preromantika
|
|
|
Változások a 10. század második felében
|
13
|
|
Az államalapítás korának művészete
|
14
|
|
Kelet és Nyugat határvidékén: a 11. század második harmada
|
18
|
|
Román kor
|
|
|
Az érett romantika első korszaka
|
21
|
|
Az érett romantika virágkorának Magyarországi műhelyei a 12. század második felében
|
27
|
|
A koragótika Magyarországon
|
32
|
|
A késő románkor
|
39
|
|
Kapcsolatok a közép-európai koragótikával
|
45
|
|
Várak és udvarhelyek
|
49
|
|
Gótika
|
|
|
A klasszikus gótika stílusa a 13. század második felében
|
52
|
|
A késői klasszikus gótika a 14. században
|
56
|
|
Udvari művészet Károly Róbert korában
|
60
|
|
Kapcsolatok Közép-Európa művészetével
|
62
|
|
Magyarország, a Közép-európai gótikus művészet egyik központja
|
69
|
|
Várak, kastélyok, paloták
|
69
|
|
Új törekvések az építészeti téralkotásban és dekorációban
|
77
|
|
A festészet irányzatai
|
86
|
|
Kolozsvári Márton és György
|
91
|
|
Az internacionális gótika művészete
|
92
|
|
Csehországi mintaképek hatása 1400 körül
|
93
|
|
Építőműhelyek, központok a 15. század elején
|
97
|
|
A Zsigmond-kor udvari művészete
|
100
|
|
A lágy stílus
|
104
|
|
A szobrászat a 15. század elején
|
108
|
|
A későgótikus művészet kezdete
|
113
|
|
Építészet
|
118
|
|
A későgótika a 15. század végén és a 16. században
|
122
|
|
A későgótikus építészet stílusváltozatai
|
128
|
|
A naturalisztikus és a geometrikus ornanems
|
134
|
|
Az új szárnyasoltár-típus
|
136
|
|
Oltárművészet 1500 körül
|
141
|
|
FEUERNÉ TÓTH RÓZSA
|
|
|
A korai reneszánsz (1470-1541)
|
|
|
A reneszánsz művészete Mátyás korában
|
148
|
|
Az új építészeti stílus befogadásának jellegzetességei
|
152
|
|
Mátyás király építkezései
|
154
|
|
A toszkán-dalmát művészkolónia kialakulása
|
158
|
|
A reneszánsz első helyi mesterei: a vörösmárvány-szobrászok
|
165
|
|
A reneszánsz 1490-1541között
|
166
|
|
A Jagello-kor művészete
|
166
|
|
Az esztergomi Bakócz-kápolna
|
170
|
|
A továbbélő toszkán művészkolónia alkotásai
|
173
|
|
A helyi mesterek reneszánsz munkái és a stílus széles körű elterjedése
|
175
|
|
A mohácsi vész és a toszkán művészkolónia felbomlásának következményei
|
180
|
|
Későreneszánsz (1541-1686)
|
|
|
Építészet
|
182
|
|
Erdély későreneszánsz építészete a 16. század második felében
|
184
|
|
A királyi Magyarország későreneszánsz építészete
|
185
|
|
A "pártázatos" reneszánsz
|
189
|
|
A Bethlen-Rákóczi korszak építészete Erdélyben
|
192
|
|
A "virágos" reneszánsz és a faépítészet emlékei
|
196
|
|
Festészet és szobrászat (Galavics Géza)
|
198
|
|
Iparművészet
|
205
|
|
A török művészet emlékei Magyarországon
|
|
|
Építészet
|
209
|
|
Iparművészet
|
213
|
|
GALAVICS GÉZA
|
|
|
Barokk
|
|
|
A barokk kezdetei (1630-1690)
|
215
|
|
Építészet és ellenreformáció
|
215
|
|
A királyi udvar mint megrendelő
|
219
|
|
A főnemesi-udvari kultúra
|
220
|
|
Művészek és mesterek a magyar főnemesi udvarokban
|
222
|
|
Ősgalériák és metszetsorozatok
|
226
|
|
Történeti kép és aktualitás
|
228
|
|
Változatok a festészetben, a szobrászatban és az iparművészetben
|
233
|
|
A barokk uralomra jutása (1690-1740)
|
240
|
|
Építkezések a századfordulón
|
240
|
|
Rákóczi-szabadságharc és képzőművészet
|
243
|
|
Új típusú kastélyok
|
247
|
|
A városkép barokká válása
|
250
|
|
A legfőbb mecénás a katolikus egyház
|
254
|
|
Pozzo, Bibiena és az olasz dekorátorok
|
254
|
|
Egy kísérlet tanulságai - Mányoki
|
257
|
|
Templomok és építészek
|
259
|
|
A barokk szobrászat két változata: Donner és a fafaragó hagyomány
|
261
|
|
A barokk magyarországi virágkora (1740-1780)
|
267
|
|
A királyi palota és a magyar kastélytípus
|
269
|
|
Egy nagy hatású építész -. F. A. Pilgram
|
273
|
|
Az osztrák festőiskola vezető mesterei Magyarországon
|
275
|
|
Magyarország barokk festői
|
279
|
|
Irányzatok a szobrászatban és az iparművészetben
|
281
|
|
Rokokó udvarok és festészetük
|
285
|
|
Rokokó szobrászat
|
289
|
|
A változás jelei
|
294
|
|
Gerl és Hillebrandt
|
295
|
|
A kései Kracker
|
300
|
|
A felvilágosodás kora (1780-1820)
|
|
|
Utak a későbarokk művészet felől
|
304
|
|
Három kísérlet folytatás nélkül
|
307
|
|
Felvilágosult abszolutizmus és képzőművészet
|
311
|
|
A barokk festészet utolsó emlékei
|
314
|
|
Két felfelé ívelő műfaj: a sokszorosított grafika és a portré
|
318
|
|
Klasszicizmus és korai romantika
|
318
|
|
Klasszicizmus és építészet
|
323
|
|
Táj, tájkép és nép-életkép
|
329
|
|
Kisfaludy Károly, a szervező művész
|
329
|
|
Az iparművészet új útjai
|
330
|
|
NÉMETH LAJOS
|
|
|
Magyar képzőművészet a 19. század derekán
|
|
|
A művészeti élet szerkezete
|
333
|
|
A reformkor művészetének stílustörekvései
|
335
|
|
A klasszicista építészet virágkora
|
337
|
|
A nemzeti szobrászat kezdetei
|
341
|
|
A nemzeti festészet kialakulása
|
347
|
|
Magyar képzőművészet a 19. század második felében
|
|
|
Művészet és társadalom viszonyának változásai
|
354
|
|
A magyar romantika
|
356
|
|
A realista törekvések
|
366
|
|
Historizmus és akademizmus a századvégen
|
376
|
|
Historizáló és eklektikus építészet
|
376
|
|
Az akademikus szobrászat
|
381
|
|
Az akademikus festészet
|
383
|
|
A századforduló művészete
|
|
|
A magyar képzőművészet a századforduló éveiben
|
385
|
|
A Hollósy-kör és Nagybánya
|
386
|
|
Mednyánszky László és az alföldi festők
|
393
|
|
Szecesszió és szimbolizmus
|
397
|
|
A szecessziós építészet
|
397
|
|
A gödöllőiek
|
413
|
|
Az avantgarde térhódítása
|
417
|
|
A Nyolcak
|
423
|
|
Az aktivizmus
|
430
|
|
A Magyar Tanácsköztársaság művészete
|
430
|
|
ARADI NÓRA
|
|
|
A két világháború között
|
|
|
A művészeti élet feltételei, tendenciái
|
432
|
|
A fejlődés folyamatosságának megszakadása
|
432
|
|
Művészeti szervezetek, intézmények
|
434
|
|
Építészet
|
436
|
|
Hivatalos építészeti igények
|
436
|
|
A Bauhaus hatása
|
439
|
|
A művészek az emigrációban
|
440
|
|
Klasszicizálás és hivatalos művészet
|
445
|
|
Szocialista törekvések
|
449
|
|
Derkovits és a Szocialista Képzőművészek Csoportja
|
449
|
|
Műfaji és tematikai sajátosságok
|
454
|
|
Népi törekvések
|
457
|
|
Az alföldiek
|
459
|
|
Népművészeti hatás
|
460
|
|
Medgyessy Ferenc
|
461
|
|
A "Posztnagybányaiak"
|
463
|
|
A Gresham-kör
|
465
|
|
Szobrászok
|
469
|
|
Konstruktív és expresszionista törekvések
|
470
|
|
Az École de Paris hatása
|
473
|
|
A művészet és a második világháború
|
474
|
|
1945 után
|
|
|
A művészeti élet összetevői
|
478
|
|
A jelenkor periódusai
|
479
|
|
Művészet és közösség
|
481
|
|
Az építészet
|
482
|
|
Építészeti műfajok
|
483
|
|
Várostervezés, lakásépítés
|
485
|
|
Középületek
|
487
|
|
A szobrászat és a köztéri szobor
|
492
|
|
A korszak kezdetei
|
493
|
|
Az 1960-as évek
|
494
|
|
Az újabb emlékműszobrászat
|
497
|
|
A festészet és a faldíszítés
|
501
|
|
Az indulás és az ötvenes évek
|
502
|
|
Műfaji változások 1960 után
|
504
|
|
Rajz, grafika, könyvillusztráció
|
509
|
|
Alkalmazott grafika
|
513
|
|
Iparművészet, ipari művészet
|
516
|
|
Iparművészet
|
516
|
|
Ipari forma
|
518
|
|
A Jelen
|
521
|
|
Képjegyzék
|
523
|
|
Művésznév-mutató
|
551
|
|
Helységnév-mutató
|
561
|
