"Egy 1230-ban keltezett ajándékozási szerződés említi a legősibb soproni szőlőfajtákat, a furmintot, a ferhéfoltost, a barnaszőlőt (vadfeketét), a gyöngyfejért, valamint a sárfejért... Az 1277 évi városalapító oklevél már bizonyos kiváltságokat is tartalmaz a bordézsmára vonatkozólag." A sorozat 5. kötetében a szerző mintegy kézenfogja az olvasót, hogy tájat, történelmet, bort és jó ételeket értő módon mutasson be neki. A könyv a hajdani Ruszt-Sopron-Pozsony Borvidék fenséges tájaira kalauzol el. A könyv középpontjában a mai Soproni Borvidék bemutatása áll, de hangsúlyos a kötetben a Burgenlandi (a ruszti borvidék) és a Kis-Kárpátok (a pozsonyi borvidék) borútjának és állomásainak ismertetése is. A könyv nemcsak a jóféle borokat és a táj jellegzetes ételeit ismerteti, hanem a természeti és műemlékekben gazdag Soproni Borvidék, a vendégek fogadására alaposan felkészült, sok látnivalót kínáló Burgenland, és a Kis-Kárpátok borútállomásain is végigkalauzol. A történelmi múlt és a jelen mint e könyvből is kiderül, összekapcsolja a három ország területén levő borvidéket. Mindazok, akik személyesen is felkeresik a könyvben leírt és Mészáros Attila közel 100 színes fotójával illusztrált helyeket és a könyvet kalauzként használva barangolják be a választott útvonalat, biztos hogy szép és maradandó élményben részesülnek. Niszkács Miklós, Aranytollas újságíró, a Vendéglátás c. szakmai folyóirat főszerkesztője. A Magyar Borakadémia tagjai, több magyar Borlovagrend választotta tagjai közé. A francia Association Internationale des Maitres Conseils en Gastronomie Francaise lovagja. Több bor és gasztronómiával foglalkozó könyv szerzője, a Borkollégium tagja. Az életet igenlő, szerető hedonistákkal együtt vallja, "Az élet oly rövid, hogy nem engedhetjük meg magunknak, hogy rossz borokat, rossz társaságban igyunk, és gyenge ételeket együnk". Ez a szemlélet jelenik meg írásaiban, riportjaiban, ezért szereti a csöndet, a Balatont, a vitorlázást, a baráti borozgatást, beszélgetéseket a pincék mélyén.
