Nudzsúdnak hívnak, Jemenben élek, egy kis faluban. Tíz éves vagyok, legalábbis azt hiszem. Az én országomban a falun született gyerekeknek nincsenek irataik, és születésükkor nem vezetik be a nevüket az anyakönyvbe. A szüleim erővel férjhez adtak egy nálam húsz évvel idősebb férfihoz, aki szexuálisan bántalmazott, és meg is vert. Egy reggel, azzal az ürüggyel, hogy kenyérért megyek, buszra szálltam, a bíróságra menekültem, és addig nem tágítottam, amíg egy bíró meg nem hallgatott...
Ez a könyv egy jemeni kislány igaz története, akiben volt annyi bátorság, hogy szembeszálljon hazája hagyományaival és ősi törvényeivel: azt követelte, hogy elválhasson a férjétől. Ez sikerült is neki, elsőként egy olyan országban, ahol a lányok több mint felét tizennyolc éves koruk előtt adják férjhez. Nudzsúd története hatalmas visszhangot váltott ki a nemzetközi sajtóban, harca az egész világot megindította. Az áldozat szerepét a drámai hősnőére cserélve meséli el nekünk megrázó történetét. Hogy véget vessen a kényszerű hallgatásnak. Hogy bátorságot adjon a vele egykorú kislányoknak, és megmentse őket mindattól a szenvedéstől, amelyen ő keresztülment.
Egy igazán erőteljes önéletrajz. Nehéz elképzelni, hogy létezhet bátrabb – avagy fiatalabb – elvált nő, mint amilyen ez a csöppnyi kislány, Ali Nudzsúd.
— New York Times
Az ő esete végre felrázta a közvéleményt: ne engedjük, hogy ezektől a kislányoktól elrabolják az ártatlanságukat!
—People
A bátorság és kitartás nemzetközi példaképe.
—New Yorker
